Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
PAP CSILLA: Avar temető Szekszárd Palánki-dűlőn
mely az új forma mellett egy új üveg-művességi technológiát is jelez. Továbbá a 8. században elterjedtté váló nagyobb méretű, sötét színű dinnyemag alakú gyöngyök is jelen vannak az anyagban. A közép avar korra legáltalánosabban jellemző kása-, vagy köles gyöngyök is képviseltetetik magukat. A nagyméretű, világoszöld gömb alakú üveggyöngy is a közép avar kori viselet jellemző darabja úgy, mint a kék bikónikus és a hasáb alakúak, melyek tömeges meglétére a késői avar korban már nem számíthatunk. 8 5 Csüngők Három női sírból került elő olyan tárgy, amit csüngőként viselhettek. Az 1. sírból egy sima felületű, töredékes bronz római (?) érme került elő, melyet egyik szélén átlyukasztottak. Nem volt viseleti helyzetben, a sír bolygatott volt, de mivel gyöngyökkel együtt került elő, feltételezhetően a gyöngyök közé felfűzve viselhette az elhunyt. A 26. sírban egy átlyukasztott szívkagyló került elő a jobb szárkapocscsont fölött, ez a sír is bolygatott volt (20. tábla). A 44. sírban az állkapocs alatt egy aranycsüngő volt (31. és 45. tábla). Karperecek Karperec két elhunyt nő sírjából került elő. Mindkét esetben párosával. Az 1. sírból nyitott végű, négyzetes átmetszetű, kissé kiszélesedő végű, öntött bronz darabok, melyek a jobb alkarcsonton helyezkedtek el (12. tábla). Ez a rombikus átmetszetű fajta bronz karperec a késő avar korra keltezhető. 86 A 29. sírból két darab nyitott végű, kerek átmetszetű vaskarperec, az egyik a bal alkarcsontok alsó végén, a másik, a jobb alkarcsontok felső végénél. Helyenként rovátkolás nyoma látszik rajtuk (22. tábla). A vaskarperecek az avar korban végig használatban voltak. Gyűrűk Gyűrű összesen hét sírból került elő, egy gyermek és hat nő mellől. Egy sírban volt három darab (1. sír) és ugyancsak egy sírban kettő darab gyűrű. A többiben egy-egy darab. Egy ezüst példány kivételével mindegyik bronzból készült. Volt köztük kettő darab bordázott pántgyűrű (1., 26. sír), a többi bronzdrótból készült gyűrű közül (1., 52., 62., 63. sír) egy zárt karika volt, illetve további kettőről feltételezni lehet ugyanezt (1., 63., sír), kettő egymásra hajlított végű (52., 62. sír) és egy sima nyitott (62. sír) karikagyűrű. A 41. sír 15-16 év körüli fiatal elhunytjának az ujjáról egy bronzfoglalatos sötétkék üveg került elő, mely nagy valószínűséggel gyűrű feje lehetett (27. tábla). A legérdekesebb gyűrű pedig az 57. sír ezüst fejes gyűrűje, melynek karika része két egymásra illesztett ezüstpántból áll, az alsó sima felületű, a felső bordázott. A fej ovális alakú, egy ezüstlapon egy domború, sötét üveg vagy kőbetét ül, melyet ezüstszalag fog körbe, melynek széle a betétre ráhajlik. Az egész fejet egy irdalt ezüstdrót keretezi (34. és 45. tábla). A leírt darabhoz legközelebb álló párhuzamok a závodi avar temető 71. sírjának ezüst pántgyűrűje, melyben világoszöld üveg ült, valamint szintén a závodi temető egy szórvány bronz darabja. 8 7 További párhuzamok még a Keszthely-Fenék lelőhelyű ezüst, kerek fejű darab; Kiskőrös-Vágóhíd 8/A sírjának aranyból készült, kerek fejű darabja, melyben megmaradt a kőbetét; az igari II. lelet arany, kerek fejű, köves darabja és Kunbábony szintén aranyból készült, kerek fejű, kővel ellátott gyűrűje. 8 8 Ami formailag talán a legközelebb áll a szekszárdi darabhoz Keszthely Fenékpuszta, Horreum 9. sírjának ovális fejű, színtelen üvegköves aranygyűrűje. Az ilyen darabok bizánci gyűjteményekből ismertek, a pecsétgyűrűk családjába tartozik és ez a 6. század végén - 7. század elején volt divatban. 8 9 Az avar kori köves gyűrűk egy részét a kísérőleletek alapján a kora avar korra lehet datálni, másik részét pedig az ozorai darabok által a 7. század utolsó harmadára. Az egy8 5 PÁSZTOR 1986, 128; PÁSZTOR 1996,199. 8 6 KOVRIG 1963, 168. 8 7 GARAM 2001, 85, Taf. 53. 1, 3; KISS-SOMOGYI 1984, 167, 92. tábla. 8 8 GARAM 2001, 85, Taf. 53. 2, 6-9. 8 9 GARAM 2001, 84, 86, Taf. 51. 10. 82
