Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

PAP CSILLA: Avar temető Szekszárd Palánki-dűlőn

nyebben kihúzták a sírgödörből a kötelet, mert így nem nehezedett rá a koporsó súlya.

1

7 Ezt a jelenséget H. Tóth Elvira beásásként értelmezve a halotti ággyal/kerevettel hozta összefüggésbe.

1

8 A kunszállási avar temetőben tett megfigyelései során a beásásnak több fajtáját különítette el, így a kerek-, téglalap alakú-, négyzet alakú-, és árokszerű beásásokat.

1

9 A Szekszárd, Palánki-dűlői temetőben csak ez utóbbi fajtát figyelték meg. Az árokszerű jelenségekkel kapcsolatban azt a megfigyelést tette, hogy azok keresztirányban alul átkötött lábú kerevetek elhelyezésére szolgálhattak, melyeket deszkaládával fedhettek le, így védve meg a halottat a földdel való érintkezéstől.

2

0 Wicker Erika véleménye szerint pedig a sírvégi lemélyítéseket a lábon álló koporsóláda okozta, nem pedig előre megásott árokszerű vagy egyéb mélyedésről van szó. A lábaknak tulajdonítja azt a funkciót, hogy megkönnyítették a kötél kihúzását a sírgödörből, így a lemélyítésre csak akkor lehetett szükség, ha nem volt lába a koporsónak.

2

1 A padkákkal kapcsolatban a koporsós temetkezések kutatása során Tomka Péter azt jegyzi meg, hogy a padkák magassága sugallja a koporsóval való összekapcsolást, megfigyelései alapján általában a megszokott koporsómagasságnak felelnek meg. Úgy véli, a padka lehetett az eszköze egy olyan sírkamrának, melyet a koporsó fölött alakítottak ki úgy, hogy átfedték a koporsó fölött a sírt.

2

2 Ezzel szemben Wicker Erika cáfolja a padkák létezését. Megfigyelései alapján már a vázak fölött megfogható a sírnál keskenyebb és rövidebb, eltérő színű földsáv, amelynek magyarázatát abban látja, hogy a koporsó tetejének beroskadásakor beszivárgó föld a koporsóládát kitöltve megőrizte annak formáját, a koporsó mellett lévő, vagy kevésbé kevert föld

2

3 pedig a koporsó elföldelésekor visszadobált és a koporsó mellé leszivárgott föld, amit padkaként szoktak meghatározni.

2

4 Túlzónak tartja ezt a véleményt Bende Lívia, aki a székkutasi temető sírjainak vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy a padkák célja az lehetett, hogy koporsót az általánosnál jobban védjék a földtől, illetve az áldozati állatoktól választhatták el velük az elhunytat. A székkutasi temetőben ezek a padkás sírok a 8. század 1-2. negyedére datálhatóak, és elkülönülnek a fülkesíros korábbi temetkezések sávjától.

2

5 Koporsós temetkezésekre utalhatnak még a csontvázak, illetve a tárgyak bizonyos elmozdulásai, amelyek a koporsó beroskadásakor keletkezhettek.

2

6 Az elhunyt helyzete a sírban A temető minden halottját háton fekvő nyújtott helyzetben temették el, a karok és lábak helyzetében figyelhető meg néhol eltérés. A karok szempontjából vizsgálható eseteknél (61 eset) a kezek legtöbbször (32 eset) a test mellett nyújtva helyezkedtek el. Öt esetben volt megfigyelhető, hogy a karokat szimmetrikusan a medencére hajlították. A többinél szorosan a test mellett, vagy egyik, vagy másik kar a medence alá, vagy a medencére csúszva helyezkedett el, mely az elhunytak szűk helyen való elhelyezésére (lepelbe csavarás, szűk koporsó) utal. A lábak a vizsgálható esetek (62 eset) többségében (58 eset) egymás mellett nyújtva helyezkedtek el, ezek egy részében (11 eset) szorosan egy1

7 TOMKA 1979, 53. A halotti kerevetek létezésével egyetért Kiss Gábor is a lukácsházi avar temető feltárása során megfigyelt jelenségek alapján (KISS 2009, 124). 1

9 H. TÓTH 1981, 161. 2

0 H. TÓTH 1981, 170. Tomkával nem ért teljesen egyet a kötelek kihúzását megkönnyítő megoldás kapcsán, csak az árokszerű beásások esetén tartja lehetségesnek ezt a verziót (H.TÓTH 1981,183-186). A koporsós megoldás ellenében a ládaszerű koporsófedél használatát igazolná szerinte az is, hogy megfigyelései alapján a koporsókapcsok csak a sír felső részén találhatóak (H. TÓTH 1981, 190). 2

1 WICKER 1990, 35-37. Továbbá elveti H. Tóth Elvira ötleteit a halotti ágyról/kerevetről, úgy véli az avar kori koporsók ácsolással, illetve csapolással készültek és faszegek alkalmazásával is lehet számolni (WICKER 1990, 39). 2

2 TOMKA 1979, 76. 2

3 Ezt azzal magyarázza, hogy a sírgödör kiásásakor a legalsó már világos színű, kevésbé kevert föld került a földhányás tetejére, majd ezzel kezdték az elföldelést, így ez a föld kerülhetett először a koporsóra és mellé (WICKER 1990, 17). 2

4 WICKER 1990,15, 17. 2

5 BENDE 2004, 307. 2

6 Ilyen a koponya elfordulása, a leesett állkapocs, az eldőlt edények. Ezek azonban csak valamennyi más megfigyeléssel együtt utalhatnak közvetlenül nem dokumentálható koporsóra (TOMKA 1979, 20, 48, 55). 69