Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
PAP CSILLA: Avar temető Szekszárd Palánki-dűlőn
vas övforgó a jobb medencelapát alatt. Középen egy bronz szeggel rögzítették. Textillenyomat figyelhető meg az egyik szélén. H.: 7 cm, sz.: 1,2 cm. 8. Barna színű kova a jobb ujjcsontok alatt. H.: 1,5 cm, sz.: 1,2 cm. 9. Két darab ólom kisszíjvég töredékes állapotban, indamotívumos díszítéssel a bal medencelapát széle alatt. H.: 2,9 cm, sz.: 1,1 cm, ill. h.: 2 cm, sz.: 1,2 cm. 10. Ólomtöredékek a bal combcsont felső vége alatt. Az egyik veret lehetett, talán indadísz látszik rajta. H.: 0,6-1,5 cm, sz.: 0,4-1,5 cm. 11. Vas szíjvég a bal ujjcsontok mellett, felső részén szétnyílik, mintha két lemezből állna. H.: 5 cm, sz.: 1,2 cm. 12. „U" alakban összehajlított ólom tárgy a bal ujjcsontok mellett. H.: 2,8 cm, sz.: 1,7 cm. 2 db ólomtöredék. H.: 1,7 cm, sz.: 0,6 cm, ill. h.: 1,1 cm, sz.: 0,9 cm. 13. Egyélű vaskés a jobb combcsont külső oldalán. H.: 24,2 cm, sz.: 2,3 cm. 14. Tojás a bal alkarcsontok alatt. Elveszett. 15. Házityúk teljes váza a sípcsontok között. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK A lelőhelyen feltárt avar sírok vagy egy önálló temetőt, vagy egy nagyobb sírszámú temetőn belül különálló, de mindenképpen önálló egységet képező sírcsoportot alkotnak. A temető északi és déli irányba biztosan véget ér, a keleti oldalon még folytatódhat, de mivel a feltárt sírok így is majdnem lehúzódnak a domb aljáig, nagyobb számú feltáratlan sír már nem valószínűsíthető. Nyugati irányba a legszélső sírsor mellett egy kb. 5 méter széles sávban már nem kerültek elő sírok, de nem kizárt, hogy esetleg a dombot átszelő közút túloldalán még lehetnek avar temetkezések. A temető szerkezetét vizsgálva kirajzolódnak a temetkezések alkotta sírsorok, ezek többsége - 9 sor - DNy-ÉK, 2 sor D-É irányú. Utóbbi kettő a temető nyugati szélén húzódott (2. tábla). A sírok tájolása (47. tábla) A sírok tájolásának fő iránya az ÉNy-DK és a NyDNy-KÉK közötti tartományban helyezkedik el. Ez az összes sír 80%-át jelenti. Ezen belül a legtöbb Ny-K-i (25 sír) és a NyÉNy-KDK-i (23 sír) tájolás, ezen kívül 8 sír ÉNy-DK-i, 3 sír pedig NyDNy-KÉK tájolású. A Ny-K-i fő iránytól két csoport tér el. Az egyik a fordított, K-Ny és DK-ÉNy közötti irányba tájolt sírok csoportja (2., 10-13., 22., 48., 56., 66., 70-71. sír), amelyek közül hét sír egy laza csoportban helyezkedik el a temető közepén, egy sír ettől a csoporttól valamivel távolabb északi irányba, míg további két temetkezés a temető északkeleti szélén a többi sírtól kicsit távolabb került elő. A másik csoporthoz két sír tartozik (6869. sír), melyek tájolása ÉÉNy-DDK. Ezek a temető északi felén egymás mellett, a többi sírtól kissé elkülönülve helyezkedtek el. A 68. sír rabolt volt és semmilyen melléklet nem került elő belőle, míg a 69. sír a temető egyik leggazdagabb, fegyveres sírja. Két sír tájolása nem volt biztonsággal meghatározható, az egyikből csak egy juhkoponya került elő (27. sír), a másiknál pedig (50. sír) nem lehetett eldönteni, hogy NyÉNy-KDK-i a tájolás vagy fordított. A sírok többségének tájolása nem esik teljesen egybe az avar kor második felében általánossá, de nem kizárólagossá váló ÉNy-DK-i tájolással, de megfigyelhető a Ny-K-i főiránytól északi irányba való elmozdulás. Ez a tendencia megfigyelhető más dunántúli, késő avar temetőkben, ahogy Tomka Péter a kisalföldi avar temetők vizsgálatakor megállapította. 1 1 Ez alapján azonban a 69. sír ÉÉNy-DDK tájolásával a fiatalabb sírok közé kellene, hogy tartozzon, azonban leletanyag alapján pont a legrégebbi sírok egyike. A fordított tájolású sírok a szegényebb temetkezések közé tartoztak, vagy nem is volt mellékletük. Kivétel ez alól a 13. sír bronz övvereteivel. Különösebb eltérést azonban nem mutattak a többi temetkezéstől. Közülük 6 gyermeksír volt (idesorolva egy 12-14 év körüli elhunytat is). Tomka Péter megfigyelései szerint az eltérő és ellentétes tájolású sírok között igen sok a gyermeksír, valószí1 1 TOMKA 1975, 60. 67
