Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

CSEKŐ ERNŐ: Befogadás és kitagadás

tózkodó fiatal zsidó iparosok, kereskedők nem hagyták ezt megtorolatlanul, s például Boda társaságából a kötözködő Hauk Károly mészáros mestert alaposan elverték.

13

7 A másik apropóul az szolgált, amikor szinte az előbbivel egy időben Geiger lapjában ugyancsak megtámadta - hírt adva annak elszabadult lovairól, amelyek az utcán egy koldust is elgázoltak - a függetlenségi párt másik helyi vezetőjét, Adler N. Jánost, firtatva egyúttal vagyonosodásának módját is.

13

8 Adler válaszcikke, melyben „csodálkozásátfejezte ki afelett, hogy a szegzárdi társadalom Geiger Gyulát, viselt dolgai után, még mindig megtűri kebelében'.', Geiger Gyulából szintén válaszreakciót váltott ki: ő sajtópert indított Adler ellen a cikkében foglaltak miatt. E sajtóper kapcsán kereste meg a pécsi sajtóügyi bíróság a szekszárdi kaszinót, hogy az igazolja Geigernek a beadványában szereplő, saját kifogástalan múltjára vonatkozó kitételeit, amely kapcsán, többek között, húsz éves kaszinói tagságát is felemlítette. A vele szembeni kaszinói vizsgálatok - illetve az ezekhez kapcsolódó tisztviselőköri, valamint polgári olvasóköri eljárások

13

9 - során Geiger védekezésével meglepte és felbőszítette ellenfeleit. Védbeszédeit hallva, többen csettintettek, sokan szitkozódtak. Ennél is nagyobb megütközést váltott ki azonban, hogy Geiger notóriusán kitért a párbajok elől. Például a Boda Vilmos érdekében eljáró Simontsits Elemér vármegyei főjegyző, illetve Kurcz Vilmos árvaszéki elnök azon indítványát, miszerint a „zick-zackzenés", zsidónótázós csetepatéról szóló újságcikkében foglaltak miatt kövesse meg Boda Vilmost, Geiger Gyula kerekperec megtagadta. Miután pedig Simontsits és Kurcz válaszul segédei megnevezésére hívta fel Geigert, „azt a választ kaptuk, hogy azt nem teszi, mert azoknak is legfeljebb azt mondhatná, amit nekünk is tudtunkra ad, hogy ő hírlapban foglaltakért felelősséget csak sajtóbíróság előtt vállal'.' - szól Boda párbajsegédeinek beszámolója.

14

0 Simontsits Elemér vármegyei főjegyző, a kaszinó későbbi elnöke Geiger magatartását élesen elítélő véleményét egyáltalán nem rejtette véka alá. A kaszinó által felállított vizsgálóbizottság jelentésének tárgyalásakor ő a következőképpen fogalmazott: „ Geiger ebben az ügyben magát nem mentheti, mivel annak elhatározására, hogy vegyünk e elégtételt vagy nem, elsősorban mindenkor saját magunktól függ, de hogy adjunk e vagy sem, annak elbírálására magunknak jogunk nincs, de az esetben, ha magunkat sértőnek nem tartjuk, alávetjük magunkat a becsületbírósá

g (aláhúzás az eredetiben) ítéletének."

14

1 Mindezekkel

14

2 szemben Geiger hajthatatlan volt, ugyanakkor meggyőződése szerint járt el, hiszen a párbajjal szembeni elvi és célszerűségbeli fenntartásait már évekkel korábban írt cikkében is kifejtette.

14

3 Ugyanakkor jelezni kell, miszerint Geiger Gyulának a párbaj intézményével szemben elfoglalt elutasító magatartása meglehetős kisebbségben volt még ezekben az években: a „tiszti becsület", az „érettségi", a „párbajképesséf' még meglehetősen egymásba kapcsolódó, s az „úriember"-i lét, illetve minőség feltételét és biztosítékát jelentő fogalmak voltak ekkoriban.

14

4 Amint látható, Geiger nyíltan szembement az úri körökben dívó értékrenddel, s a párbajjal szembeni elvi állásfoglalásához az életben, számára kiélezett helyzetben is tartotta magát, amit talán nem túlzás akár az öntudatosan vállalt polgári identitás hangsúlyozásaként is felfognunk. A magánéleti problémák, illetve a válás: Geigernek környezetével erőre kapó, majd elmérgesedő 13

7 Szekszárd Vidéke 1897. november 6. 1-2.; A verekedő zsidó iparosok, kereskedők, Fischoff Kálmán, Seiner Sándor, Tauber Izidor és a gépész testvérpár, Müller Albert és Jakab közül az egyik utóbbi vitte a prímet, aki „hatalmas erejű ember" hírében állt. Szekszárd Vidéke 1897, október 16. 4. 13

8 Tolnamegyei Közlöny 1897. október 31. 1. 13

9 A Boda Vilmos elnöksége alatt álló polgári olvasókörből a kör választmányának október 31-ei döntése, a tisztviselői társaskörből pedig ezen kör választmányának november 3-ai határozata alapján zárták ki. MNL TML, Szekszárdi Polgári Olvasókör iratai, jegyzőkönyve, illetve Tolnamegyei Közlöny 1897. november 7. 4. 14

0 Tolnamegyei Közlöny 1897. október 24. 2. 14

1 MNL TML, Szekszárdi Kaszinó iratai, Közgyűlési és választmányi jegyzőkönyvek, 1897/49. pont 14

2 Boda Vilmos pedig így kommentálta szélesebb nyilvánosság előtt Geiger magtartását: „(...) egyszersmind kijelentem, hogy Geiger Gyula úr azon eljárásának megítélését, hogy mások tisztességét elferdített tények alapján orvul megtámadja, s az egyedül lehetséges, lovagias úton adandó elégtételadás elől kitér, a tisztelt közönségre bízom'.'. Tolnamegyei Közlöny 1897. október 24. 2. 14

3 írásában többek közt hivatkozott arra, miszerint: „(...) a párbajnál még két más tényező is figyelembe veendő, és pedig először az uralkodó társadalmi felfogás, mely a fegyver elé kergeti azokat, akik a társaság véleményére adnak, és másodszor az ösztön a másik fél elpusztítására, nehogy az okozzon kárt benne" Szekszárd Vidéke 1893. október 21. 1. 14

4 KÖVÉR 2004,107-108. 456