Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
CSEKŐ ERNŐ: Befogadás és kitagadás
szakmunkáknak. így például az 1842/43. évi főorvosi jelentés a tuberkulózis (gümőkor) tanulmányozásához szolgál értékes adatokkal. Az utóbbi mellett találhatók az ugyancsak adatgazdag gyógyszertár-vizsgálati jegyzőkönyvek, míg Tormay Károly 1845/46. évi jelentését a régió lakóháztípusainak vizsgálataihoz is fel lehetett használni. 9 1 Tormay Károly Tolna megyei orvosi működéséből az általam kiemelésre kerülő negyedik területet az állategészségügy képezi. E terület iránti elkötelezettségét az is jelzi, hogy a Tolna megyei főorvosok sorában elsőként vetette fel 1843-ban a vármegyénél az önálló állatorvosi tisztség megszervezését, de kérvénye sikertelenül járt. 9 2 De így is a nevéhez fűződik az éves főorvosi jelentés állategészségügyre (Barmászat) vonatkozó részének valódi tartalommal történő megtöltése. Ezt támasztja alá a Tolna vármegye korabeli állategészségügyét kutató Kováts Jenő véleménye is, aki nem mellesleg Tormayt a következőképpen jellemezte: „Krenmüller (Tormay) Károly rendkívül felvilágosult, kitűnően képzett szakember volt". 9 5 Tormay Károly szekszárdi működésének volt egy, a városkép alakulására is hatást gyakorló további aspektusa. Tormayhoz nem csak a Ferenc közkórház bővítése, illetve emeletes épületté történt átépítése fűződik, hanem ő tervezte a maga és családjára részére építetett, városközpontban álló, ldaszszicista stílusú egyemeletes lakóházát, az. ún. Tormay-házat, ahol egyébként Tormay Béla, az írónő édesapja is született. 9 4 S emellett még az előbbihez közel fekvő városházát is. Az 1830-as években épített saját háza, illetve a kórház 1841-1842-ben végrehajtott bővítése, valamint 1842-1846 között épített városháza a klasszicista építészet legjelentősebb helyi képviselőjévé tette Tormay Károlyt. Utóbbi tervmunkálatait egyébként sógorával, Huber Henrikkel együtt végezte, utóbbi a homlokzati díszítés terveit készítette. 9 5 Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy Tormay Cécile családi örökségét tekintve milyen érdekes egybeesés, hogy mind anyai, mind apai felmenői között számosan találunk építészeket, építőmestereket és építési vállalkozókat. A Tormay-ágon a nagyapa, Tormay Károly mellett említhetjük még annak sógorát, Huber Henriket, s emellett még a szekszárdi építész famíliához, a Stann családhoz kötődő rokoni szálak sem kizárhatók. Tormay Károly három szekszárdi épülete közül eredeti formáját leginkább a Bezerédj utcai Tormay-ház őrizte meg. A kórház esetében az 1859/1860-ban, illetve 1872-ben tovább bővített épület homlokzatát ifj. Stann Jakab egységesítette. A Béri-Balogh Ádám utcai épületet napjainkban is e formájában láthatjuk. A városháza 1907/1908. évi átépítése után nyerte el végső formáját, amikor az eredetileg L alaprajzú klasszicista épületet Dicenty László helyi építész átépítette. Ennek során Dicenty a központi traktust is részben átépítette, a főhomlokzat egészét pedig szecessziós stílusban alakította át. A Tormay és Huber-féle klasszicista városháza leginkább még az udvari belső homlokzaton érhető tetten, ahol az azt koronázó timpanon változatlanul megmaradt. 9 6 Ezen eredeti épületrészletet, illetve az átépítés előtti fényképeket szemlélve magunk elé képzelhetjük azt a harmonikus egységet, amelyet a klasszicista városháza a Pollack-féle vármegyeházával képviselt. 9 7 Tormay nyíltan bevallott szándéka volt, hogy az általa tervezett klasszicista városháza reagáljon a vele átellenben lévő épületre, illetve illeszkedjen ahhoz. 9 1 CSEKŐ 2009b, 404-405. 9 2 KOVÁTS 1987, 550. 9 3 Uo. 9 4 A ma Bezerédj u. 1. szám alatt álló épület főhomlokzatán emléktábla örökíti meg. Azon a következő olvasható: „Ebben a házban született Tormay Béla 1839-1906 állatorvos-professzor, a magyar mezőgazdaság kimagasló szervezője". Az emléktábla fotóját ld. CSEKŐ 2009b, 399.; Ezzel kapcsolatban megemlítendő, hogy amíg az elmúlt évtizedekben Szekszárd történeti emlékezetében, illetve a helytörténeti irodalmában Tormay Cécile neve teljes elfeledésre ítéltetett, addig édesapját kisebb fajta kultusz veszi körül, ami persze részben az állategészségügyi szakma emlékét ápoló erőfeszítéseinek is köszönhető. 9 5 VENDEL 1941, 144.; Magyarország műemlékjegyzéke. Tolna megye. Összeáll.: Csejdy Júlia. Kulturális Örökvédelmi Hivatal, Budapest, 2006. 95. 9 6 Ld. részletesebben: CSEKŐ 2009b, 407-409. 9 7 Érdemes megemlíteni, hogy a Pollack Mihály egyik legjelentősebb vidéki alkotásaként számon tartott szekszárdi vármegyeháza ácsmunkáit Tormay Cécile dédapja, Spiegel József készítette. Az 1828-1832 közt épülő középületnek pedig nem csupán a kivitelezési munkálatait, hanem részben a terveket is a helyi építőmester, id. Stann Jakab készítette. ZÁDOR 1960, 250-259., 314-315. és 442-443. 448
