Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

CSEKŐ ERNŐ: Befogadás és kitagadás

Amint az I. táblázatban szereplő adatokból is kiderül, esetükben tényleg egy frissen Németországból (ekkor: Német Szövetség, amely valójában több tucat államból állt) áttelepült családról van szó. Huber Antal hamburgi nagykereskedő azonos nevű fia, azt követően, hogy apja kitagadta, mert színésznek állt, számos német városban élt nejével, Hübrich Karolinával. Utóbbi, férje 1821ben Münsterben bekövetkezett halálát követően gyermekeivel Hannoverbe költözött, s gyakorlatilag Magyarországra való áttelepülésükig, illetve Szekszárdra költözésükig végig ott lakott.

6

5 S bár nem sokkal előbb Tormay Károlynak a vármegyét vezető középbirtokos családokkal kialakított szorosabb kapcsolatáról, a köznemesi meghatározottságú társadalmi közegbe történő sikeres integrálódásáról írtunk, azt is leszögezhetjük, hogy a közvetlen családi környezetét a német területekről frissen áttelepült neje, s annak családja alkotta. Ezekből az évekből azonban hozhatunk az asszimiláció előrehaladására az identitás legszemélyesebb rétegeit érintő példát is: a Helytartótanács 1846-ban Krenmüller Károly saját és gyermekeinek nevét „Tormay"-ra magyarosítja.

6

6 Krenmüller 1845. április 12-én kelt kérelmét a következőkkel indokolja: „A magyar hazának, alkotmányosságának, törvényeinek oltalma alatt, s jótéteményeivel élvén, magam s családom azok jövendőjével egybeforrtunk Nemzetiségünk szilárdsága, kifejlődése azon egyik fő alap, amelyre jó és bölcs Fejedelmünk magas pártolása mellett épül jövendőnk. Ezzel összhangzó, ebből folyó kötelességérzés... arra: hogy alól írt nevemet Tormayra változtassam. "

6

7 (Zárójelben jegyezzük meg, hogy a család nemesítésére csak 1896-ban kerül sor, amikor Tormay Béla saját és gyermekei számára „nádudvari" előnévvel nyer a királytól nemesi címet.

6

8) Mindazonáltal a köznemesi rétegekkel történő összeházasodásra Tormay Károly és Huber Antónia gyermekei esetében kerül majd sor, gondoljunk itt elsősorban Tormay Cécile szüleire, Tormay Bélára és Barkassy Herminára, illetve Tormay Máriára és a tabódi előnevű Eperjessy Sándor nagykanizsai ügyvédre.

6

9 Igaz, egy nemzedékkel korábban Tormay Károly sógornője, Huber Katalin a vármegyei tisztikar tagjához, Stann Ferenchez ment férjhez, aki 1849-ben januárjában előbb még járási albíró, majd a február-májusi osztrák megszállás alól felszabadult vármegye aljegyzője.

7

0 Ugyan nem az előbb említettekhez hasonlóan szoros kötelékről van szó, de témánk szempontjából feltétlenül figyelemre méltó, hogy Tormay Károly Szekszárdon született felnőtt kort megért gyermekeinek, azaz Máriának, Bélának és Etelkának Augusz Antal, illetve valamely Bezerédj családtag voltak a keresztszülei.

7

1 6

2 Ezek legalapvetőbb forrása a már korában említett „náduvari Tormay és munkácsi és barkaszó Barkassy család ősfája" címet viselő családfa (továbbiakban: Családfa). A családfa lelőhelye: Szent István Egyetem Állatorvos-tudomány Könyvtár, Levéltár és Múzeum (SZIE ÁKLM). A családfát a Tormay Cécile-lel kapcsolatos kutatás számára Kollarits Krisztina fedezte fel, aki annak egy másolatát rendelkezésemre bocsátotta. Ezúton is köszönet érte. 6

3 Az említett családfában ez szerepel: „esküvő 1833. IV. 27 Pesten Lipótvárosi bazilika" 6

4 A fentebb megnevezett családfa adatait a szekszárdi vonatkozású születési és halálozási adatok esetében megkíséreltük egybevetetni az MNL Tolna Megyei Levéltárában található rk. felekezeti anyakönyvekkel. Másrészt felhasználtuk Tormay Máriára és Eperjesy Sándorra, illetve gyermekeikre vonatkozó azon legfontosabb genealógiai adatokat, amelyeket Székely Ágostonné Eperjesy Dorottya (Bp.) bocsátott rendelkezésünkre, amiért ezúton is köszönet. Egyébként ezen adatok szerint Tormay Mária 1861. július 20-án hunyt el. 6

5 SZIE ÁKLM, Családfa 6

6 Az erre vonatkozó bejegyzés megtalálható Tormay Cécile édesapja, Tormay Béla születési anyakönyvi bejegyzésénél is, aki egyébként „Krenmüller Béla Istvány"- ként került anyakönyvezésre. Itt fontos kiemelni, hogy az állatorvos-történeti munkák tévesen 1839. október 10-ét adják meg Tormay Béla születési dátumaként, míg a már említett Tormay-Barkassy családfa (SZIE ÁKLM) 1838. október 10-ét. Ezzel szemben a szekszárdi rk. felekezeti anyakönyvben 1838. október 23-a szerepel. MNL TML, Felek.anyknyv.gyűjt. (Szekszárdi rk. születési anyakönyv) 6

7 Krenmüller Károly 1845. április 12-én kelt Tolna vármegyének címzett kérelme névmagyarosítása tárgyában, MNL TML, Tolna Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai 716/1845. 6

8 Királyi Könyvek 69. kötet, 906., illetve 70. kötet, 176-180. 6

9 Tormay Etelkának (máshokAdél) férje ugyan német származású családból került ki, de az Emichek -különösképpen id. Emich Gusztáv neve - összeforrt a magyar irodalom reformkori felvirágzásával is. A neves pesti könyvkereskedő az 1840-es években előbb könyvkiadással (pl. Petőfi műveit adta ki) kezdett foglalkozni, majd nyomdát vásárolt. A családi cég id. Emich Gusztáv kezdeményezésére részvénytársasággá alakult, s ebből lett az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., amelynek idővel vezérigazgatójává, később elnökévé választották ifj. Emich Gusztávot, 1884-1892 közti szabadelvű párti országgyűlési képviselőt. KOLLARITS 2010a, 36-37. 7

0 Stann Ferenc a provizórium idején, így 1863-ban a vármegye tiszti ügyésze is volt. GAÁL 2007, 410. ill. CSERNA 1987, 534., valamint az 1863. évi Tiszti Címtár 120-121. 7

1 Sorrendben Máriának Augusz Antal és Bezerédj Flóra, Bélának Augusz Antal, Etelkának Bezerédj István és Bezerédj Etelka voltak a keresztszüleik. MNL TML, Felek, anyknyv. gyűjt. (Szekszárd rk. születési anyakönyv) 444