Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR: A sárközi falvak önkormányzata a feudalizmus hajnalán

A káromkodás a nap minden időszakában egyformán bűnnek számított. Nem tettek különbséget a hétköznapi és az ünnepnapi káromkodás között. Enyhébb volt a megítélése a kocsmai káromkodásnak, mert a kocsma egyébként is bűnös helynek számított, természetesen azért büntették. Deesen „Ifjú Csáki István, és Bóna András Kenyeres Sámuel korcsmáján káromkodván a tizedes bizonyítása szerént törvényi végezés egyedül a káromkodásokért 12páleza ütéssel büntettették. "

20

8 A templomban történő káromkodás megítéléséről még csak elképzelés sem alakulhatott ki, mert ilyen esetre még a legelvetemültebb ember sem gondolhatott. A különböző káromkodási fokozatok közül az Isten és a szülők káromkodásba foglalása számított a legsúlyosabb bűnnek. Feltűnő, hogy vizsgált korszakunkban a Sárközben már az Istent és Krisztust szidó káromkodások voltak túlsúlyban. Például Deesen Balha Péter „a bírónak teremtését és Jézusát mívelte. "

20

9 Vég János az „Istennek Szent nevét,, káromolta.

21

0 Alsónyéken „Bodó István a szántóföldeken véghez vitt Isten káromlásáért 6 páleza tsapásokra ítéltetett. "

21

1 Ugyanott Geresdi István, és Geresdi Mihály „két testvér atyafiak, éppen Szent István napján az az 1803. Midőn az Isten házából a Szent Sacramentummal való élésről kijővén a népség magok házánál ezen két atyafiak öszve veszvén, annyira húzták vonták egymást, irtóztató rút káromkodásokkal káromolták, melyeket sokan, de főképpen Kiss Péter egész háza 5 személekből hallották, és előttünk is meg vallották: a jeles ünnep megszentségtelenítése miatt büntetés: 24 óráig kalodát, és az 24 órák alatt két ízbe 24 páleza büntetést kaptak. Mihályra rábizonyult egyéb is ezért, ha ezután ne többet csak egy csirkéjét valakinek lopás által el tulajdonítja már akkor a M. Uraság az helységből mint rossz jobbágyit ki vereti és helyébe jó és alkalmatos jobbágy fog állítattni. "

21

2 „Deesen Döme Mihály né az makk bért szedő elöljárók kürmét, a kik a makkot írták, fenével etette - 6 korbács."

21

3 6.5. Faluba-vétel, szolidaritás A faluközösség és az itt évszázadok során kialakult paraszti erkölcs alapvető erénye a szolidaritás, amit a kifelé való elzárkózás szükségképpen eredményezett. Ez abból a felismerésből alakult ki, hogy másként nem tudták volna fenntartani életkörülményeiket. A tüzet csak együttes erővel olthatták el, az árvizek ellen is csak összefogással védekezhettek. Sőt a faluba betelepülni szándékozókkal szemben támasztott követelmények is ezt a célt szolgálták. A feudalizmuskori falu zárt közösség, az őslakosság közé akárki nem telepedhet le. Annál is inkább, mert aki belső telekhez jut valójában, részesévé válik a falu legelőjének, kaszálójának, erdejének, tehát a közösség osztatlan vagyonának is. A faluba betelepedni csak engedéllyel és az elöljáróság előtti személyes megjelenés után lehetett. „Piros Mihály detsi lakos pilisi lakos Vitéz Mihálynak leány át feleségül adván és fiul magához fogatta. Melyben az helység nem ellenkezik ha együtt lakások lehet, ha pedig egymással nem lakhatnának, tatára adatik Vitéz Mihálynak, hogy Detsen se házhelye, sem semminémű élelmére való rét, vagy kert helyek az egy ipájén kívül nem fog soha adatni. "

21

4 Vagy „Pilisi Dávid Jóseffia Sándor elvette Gölöntsér János lányát, idejött lakni, tiszttartó megengedte: mellynek ellene senkinek semmi szólója sem lévén az ijfjú is személye szerént be állíttattván a tanáts eleibe (minthogy az magától be nem jött sem az attyának annyira való gondoskodása nem volt, hogy azt be mutatta volna) ez tehát a jó polgári és szolgálatokat illető kötelességekre megintetett."

21

3 Vagy „Balog Mihály oláh czigány Bátáról vissza jővén tiszttartó által bé fogadtatott. "

21

6 20

8 Decs közs prot. - 1799. febr. 3. 20

9 Decs közs. prot. - 1845. dec. 8. 21

0 Decs közs. prot. - 1827. ápr. 22. 21

1 Alsónyék közs prot. - 1789. márc. 29. 21

2 Alsónyék közs. prot. - 1804. jan. 21. 21

3 Decs közs. prot. - 1803. jan. 9. 21

4 Decs közs. prot. - 1793. jan 30. 21

5 Öcsény közs. prot. - 1811. dec. 8. 21

6 Öcsény közs. prot. - 1811. jan. 6., BALÁZS KOVÁCS 1996, 302. 366