Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR: A sárközi falvak önkormányzata a feudalizmus hajnalán
a gazdának, mind a helység bírájának késedelem nélkül bé jelenteni. Magokat minden rossz társaságtól őrizni semmi idegen marhát elejekben bé fogadni nem szabad, végre pedig gyakran a bírónál meg jelenvén, hogy hova hajtsanak, s miképp kötelességekkel éljenek, utasítást venni engedelmesek legyenek. A gulyások bére ugyanennyi'.' Ezen a gyűlésen hozták a következő határozatot is: „A pásztorok, hogy ki álljanak ugyan, de mivel az esőzés miatt, kint a Sár-mezején a marhák lábaikkal több kárt tennének a még gyenge mezőn, mintsem az ottan való legeltetésekből haszon lenne: azért a réteken addig hogy legeltessenek, míg az elöljáróság ismét más rendelést nem tészen - megparantsoltatott." 1814. április 24-én „Tehén csordások: Csordás István, Pálfijósef - Egy darab 12 xr., kenyér egy egész, háromtól egy véka búza és egy sor-fejés. Ökör csordások: Tóth András, Seres Péter - Egy pár ökörtől pénz 12 xr., és egy nyoltzados búza, kettőiül egy kenyér ezen kívül ami a gazdától kitelik főzelék és a maga jó szívüségiből amit akar a kenyér mellé adni. Gulyás: Kis Köntzöl István, Zsákovits István - Öreg marha 12 xr. pénzül, kettőiül egy kenyér, két borjú megyen egy számba, kinek mennyi darab van, felétől négy négy garas, felétől pedig egy egy nyoltzados búza e mellett főzelék amit akar jó szívüségéből a gazda..'.' „Publicatio szerént kötelességiben hagyatott minden betsületes lakosnak, hogy mikor jószágát színről színre megmutassa és számon adja a pásztoroknak, mert ha vaktában és a pásztor híre nélkül veri jószágát a barom, s ménes közzé és még nem mutatja melyik és mijjen nem tartozik róla a pásztor számolni. A pásztorok híven vigyázzanak rá, ha a farkas megeszi fizetnek, engedelmesek legyenek külömben 12 pálca. Ha pedig maga gondatlansága által tilalmas helyeken részegeskedése, korhelysége miatt kárt tétet, fizesse meg'.' 1815. július 5-én úgy döntött a tanács, hogy: A múlt 1813- 14ik esztendőben a helység tehén csordással a tehenekkel, kit a magok gondatlansága által, kit a nyomorúságos árvizek okozták a tehenek elszélledését, egykor a Szexárdi határban szélről az u. n. Nagyságos Generális Úr volt rétjét, melyet most Tettes Pozner Jósefszolga bíró bír, öszve törették: - felbecsülték 2 szekér szénára" a szolgabíró elvitte, pluszban adtak neki még egy kocsi szénát a várakozásként kamat gyanánt. Az 1816. április 12i fogadás szerint: „ A gujás midőn ősszel haza szorul, és kint nem lakhatna tartozik a tehén pásztorral mind ősszel, mind tavasszal edgyütt őrizni, míg a marha nyári lakásra ki nem megyen, mivel ősszel és tavasszal a tehén csordára gujabeli marhákat is vernek, annalfogva tartozik ősszel is tavasszal a gujás a tehén pásztorral edgyütt, így aztán sem ősszel, sem tavasszal nem szükséges más más pásztortfogadni, ezek tartoznak amikor gyenge ősz vagy gyenge tél vagy gyenge tavasz lenne edgyütt ide haza őrizte'.' 14 4 Alsónyéken 1789 júniusában említenek először ménest. Egy bátaszéki gazda 2 lovat és véméndi német, összesen 5 lovat adott a nyéki ménesbe, fűbérbe. A befizetett összegről nyugtát állítottak ki. 1804-ben a csikós szegődményét felírták: „Námán Péter állíttatott a helység lovai mellé pásztornak éppen pünköst napján. Kinek fizetése minden lótól készpénz 9 xr., 2 lótul 1 nyoltzad búza, úgy 2 lótul 1 kenyér. Az őrzés lészen Miklós napig és ugyanakkor számba tartozzék minden gazdáét adni'.' 1808. április 24-én Szent György napkor a község ismét a Námán testvéreket fogadta fel csikósnak, hivatkozva a megszokott bérre. Az első adat Nyékről a közös marhanyájra 1804-ből való. „Dorogi János pedig állíttatott mindenféle szarvasmarhák őrzésére, a fizetése minden marhátul úgy fog lenni, valamint Námán Péteré a lovaktul az őrzése szintúgy lesz a számadás is, valamint a lovaké meg vagyon írva'.' A következő évekből nincs feljegyzés, csak 1808-ból. Ekkor már az ökör- és a tehéncsorda külön van „Dózsa Istókot az ökörcsorda mellé ez folyó 1808. esztendőre megállíttattunk, kinekfizetése minden pár marhátul 9x., - nyoltzados búza, egy kenyér, minden rúgott borjútól fél nyoltzada búzát élelmére kenyér mellé ki mit akar adni szabad akaratjában áll, de nem muszály. Az Őrzés ideje lészen Miklós napig. Ugyan a fejős marháknak őrzésére fel állíttatott Horváth János, kinek fizetése az szerént lészen, valamint az ökör pásztoré vagyon. Azon kívül 1 sor fejés adatik'.' 14 5 14 4 Öcsény közs. prot. - 1816. ápr. 12. 14 5 Alsónyék közs. prot. - 1808. 356
