Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR: A sárközi falvak önkormányzata a feudalizmus hajnalán
togatásban. Ezért a már említett harangozói fizetéshez Tóth Pál Istvánnak adott az egyházközség 3 kila kétszeres búzát és egy pár új csizmát. 11 7 5.9. Bába (szülésznő) A szülést segítő és a gyermekágyas asszonyt meg az újszülöttet ápoló nő. A bába lehetett tanult, ún. cédulás vagy parasztbába. Az ún. cédulás bábák 4-6 hetes tanfolyamon vettek részt valamelyik kórházban vagy a vármegyei orvos mellett. A parasztbábák képesítés nélkül, a tapasztalatok hagyományozása útján jutottak tudásuk birtokába, melyben a szülés és gyermekágy körüli hiedelmeket, mágikus eljárásokat is továbbvitték nemzedékről nemzedékre. Az általános tennivalói a következők voltak: előkészítette a szülést, megvetette az ágyat, előkészítette a szülés helyét és az ahhoz szükséges eszközöket, tárgyakat, a szülés után lemosta a gyermeket és a gyermekágyas asszonyt, s a gyermekágyba kísérte, ezután többnyire elment felkérni a keresztanyát. Meghatározott ideig, általában egy hétig ment az anyát és az újszülöttet ápolni, a szennyeseiket kimosni. A keresztelőre is a bába toborozta vendégeket. A bába vitte a keresztelőre a gyermeket a keresztanyával együtt. Ha az újszülött gyenge volt a bába szokta megkeresztelni, pedig e szárazkeresztelőt ágendáink szigorúan tiltották. Általában megszabott pénzösszeget kapott szolgálataiért, ezt terményben, élelmiszerben is megválthatták. A gyermekágyasnál általában megvendégelték. Mind a négy sárközi községben működött bába, már a 18. század második felében is, sőt Őcsény ben egyszerre négy is dolgozott, Deesen is legalább kettő volt egy időben. Az 1816. évi canonica visitatio szerint az alsónyéki cédulás bába volt, tehát a megyei főorvos előtt vizsgázott, a pilisi csak „gyakorlásból tanulta" a mesterséget. Mindketten esküt tettek, a pilisit „hogy az asszonyok baján tudjon segíteni, a circuláló vármegye borbélya ottan ottan oktatja'.'Kisdedeket egyikük sem keresztelt. 11 8 A községi bábák állását választás útján töltötték be. Az 1819. augusztus 29-i őcsényi bábaválasztáson részt vettek az elöljárók és „a templomból begyűlt asszonyi sokaság". A jelentkezők közül választottak meg négy asszonyt. 11 9 Az 1824. április 4-én megjelent Babits Mihály Tolna vármegye főorvosa is, ekkor húsz önként ajánlkozó asszony közül választott ki hármat bábának. 12 0 A bábák a helységektől külön fizetést nem kaptak, viszont mentesek voltak a közszolgálattól és közadóktól. Az 1808. február 27-én megválasztott alsónyéki bába Mesterházi Dávid Jánosné Katona Zsuzsanna kedvezményei: A község közönséges robotjától mentes „A Conventio bornak és ölfának megadásátul férjével együtt mentek tsak éppen a fia feleségestül ezzel adóssak." A lélekpénzt sem kell megfizetniük, csak a velük élő fiuknak és családjának. „A sor csirke és tojás is fog maradni." Az állami és a vármegyei adót tartozik megfizetni. 12 1 A decsi anyakönyv egy bejegyzéséből tudjuk meg, hogy 1810. augusztus 19-én „a delly esti órán, tekéntetes nemes vármegye rendeléséből, a Cathedráról hirdettem ki, hogy bábáknak ezután minden szülő-asszony fog fizetni 2 = két forintokat, és egy kenyeret. A bábák pedig kötelesek lesznek mindenkor magokat itthon tartóztatni, hogy távol létek miatt semmi fogyatkozás ne essék a terhes, vagy szüléshez közelítő asszonyok eránt'.' 12 2 A bábák a 18. században bizonyos segédeszközöket, szerszámokat használtak, ezeket általában nem ők maguk, hanem a községek vásárolták meg számukra, illetve használatukra. Ezt a tényt sej11 7 Öcsény közs. prot. - 1833. jan. 1. 11 8 Canonica Visitatio 1816. - Alsónyék, Sárpilis, Őcsény, Decs 11 9 Őcsény közs. prot. - 1819. aug. 29. 12 0 Őcsény közs. prot. - 1824. ápr. 4. 12 1 Alsónyék közs. prot. - 1808. febr. 27. 12 2 Decsi ref. egyház anyakönyve - 1810. aug. 19. 351
