Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR: A sárközi falvak önkormányzata a feudalizmus hajnalán

2. Búza szemül 2 kila (1815-ben 2 nyolczadossal szaporodott.) 3. Egy pár fejelés csizma, bakkants. (1840 új csizmává lett + egy pár kesztyű.) 4. Egy font gyertya. 5. Egy pár személytől a búza, ölfa, és minden papi fizetés elvan engedve. 6. Halotti temetés 3 krajcár 7. Egy font gyertya vagy annak ára a mint megy. Ezen fizetésért tartozik a harangozó a templomi rendes harangozáson kívül, hajnali, déli és estvéli harangozást elmulaszthatatlanul megtenni. A templom körül elöl adandó szükséges dolgokat véghezvinni, a tiszteletes prédikátor levelét ahová küldetik elvinni, a temető kertet lekaszálni és tisztán tartani, végre a tiszteletes úrnak konyhájára elegendő fát is vágni'.' A bérlevelet a községi bíró és az esküdtek írták alá.

11

0 A harangozó bére 1839. január elsején változott, a fejelés csizma helyett újat kap, ezen felül jár még neki egy pár kesztyű. 1857-ben 1 kila és 2 nyolczados búzával szaporodott. 1861. január elsejétől a három évre felfogadott Kiss Imre, mivel a pilisi „Szent Egyház" tornyába órát készíttettek, kötelessége tetemesen megnőtt, neki kell ügyelni az órára, így a következőket kapta: 1. Készpénz 6 forint 30 krajcár 2 Búza szemül 5 kila 3. Egy akó bor. 4. Egy pár új csizma, vagy annak az ára 5. Másfél font gyertya 6. Minden temetéstől 10 krajcár 7. Minden úrvacsora alkalmával bor 2 icce 8. Egy pár kesztyű, vagy annak az ára Mindenféle egyházi fizetéstől és községi munkától mentes. 1889-ben még mindig Kiss Imre a harangozó, aki 34 esztendeje hűségesen szolgálja az egyházat, a fizetése az elmúlt évek során nem változott.

11

1 A harangozó legfontosabb kötelessége a harang megszólaltatása. A harang használata szorosan összekapcsolódott a vallásosság helyi gyakorlatával. Egyik legfontosabb funkciója a vallásgyakorlási alkalmak kezdetének, eseményeinek hírüladása a közösség számára. Harangszóval jelezték évszázadokon át, hogy közeledik a templomi istentiszteletek ideje. Harangszó jelezte a szertartás kezdetét. Országszerte a harang legfontosabb funkciói közé tartozott a haláleset, a temetés és a halottkultusz rituális és informatív szolgálata. Évszázadok óta harangszóval adták hírül, ha haláleset történt a településen. Az esemény bejelentésekor megkonduló harangszót csendítésnek nevezték. A hírharang legtöbbször jelzi a halott nemét, életkorát. A harang a gazdasági környezetre is hatást gyakorolt. Közismert, hogy széles körben a harangozás a népi jeladási rendszer egyik alapeleme volt. Harangszóval jelezték, ha a település valamelyik pontján tűz ütött ki. Ilyenkor a harangot félreverték, de más veszély helyzetekben is megszólalt a harang. Az őcsényi napi állandó harangozás rendjét 1809-ben szabályozta a presbitérium, „lső napjáig vasárnapokon reggel kilentz, dellyest három órakor, hétköznapokon pedig reggel hat, dellyest 9 órakor légyen a harangozás. Szeptember lső napjától fogva pedig májusnak lső napjáig. Vasárnap reggel 8 - nyoltz, délután két órakor, hétköznapokon pedig reggel nyoltz, dellyest 3 = három órakor'.'

112 A halottakra való harangozást 1828. februárjában szabályozták. Eszerint: 11

0 BALÁZS KOVÁCS 1997, 35. 11

1 BALÁZS KOVÁCS 1997, 36. 11

2 Őcsény közs. prot. - 1809. 349