Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR: A sárközi falvak önkormányzata a feudalizmus hajnalán
évre 5. szalonna, tizen hat font 16 6. faggyú 16 7. egy pár új, és egy pár fejelés csizma borjúbőrből, és bíró uram tudtával varratandó 8. egy pár kesztyű, télre, vagy annak folyó ára 9. amikor utazik, a község kosztyán lesz vagy helyette egy icce bort kap Megjegyzés: „Hogy vagy búzáját, vagy húsát ideje előtt ki ne hordja, arra az helység gazdája fog vigyázni, egyéb aránt pedig hogy mindent fertály ónként vegyen ki bíró bizatik'.' 1814re javítottak a konvención, már nyolc kila kétszerest kapott és „mikor távolabb való bejekre utazik a helység kosztyán él, közelebb pedig p. o. Szexárdig, vagy Detsig vagy más közel határra ha utaz adatik néki egy ittze bor. " K 1 1822-re már „egy darab kenderföldetske a szérüs kertbe" is járt neki. 8 3 Ezért a bérért kötelessége „a lovaknak jól és igazán gondját viselni, mindazoknak a borbíró által ki adandó, s zabból járandó heti ló portiokat igazán ki szolgáltatni, akár idehaza, akár az útban, az istállókat tisztán tartani, azokat pipától, tűztől, gyertyától oltalmazni, és a kezére bízott egész szerszámokat, sőt a dirib darab szerszámokat meg betsülni és reá gondot tartani. A helység bírájának hírével minden kovács, bognár, szijjártó munkákat jó előre meg tétetni és a kovátsoknál lévő s helységet illető ló patkókról és más darab vasakról számolni tartozik, mind pedig minden parantsolat szerént a lovakat jó idejében jól tartván jó idején készen lenni kell'.' 8* 5.2. „Helység bikáinak szénázója" A községeknek mindig voltak állatai, ezek egy része általában tenyészállat volt. A lakosok, állataik fajtisztasága érdekében mindegyik településen tartottak fedeztető tenyészállatokat. Az állatok téli gondozására minden esztendőben alkalmaztak valakit a lakosok közül, ki szerény bérért elvégezte ezt a feladatot. Őcsényben 1812. január elsején „Barna Mihály az helység bikái mellé szénázónak és gondviselőnek megfogadtatott 1 kila búza és 10 forint jutalom mellett, foglaló 5 forint'.' 8 81814. december elsején „helység bikái mellé télre ökör csordás Seres Péterfiát választották meg 8 forint és egy pár botskor" bérért. 8 61816. november 24-én „bika pásztornak a helység meg fogadta tehén pásztort Kovács Istvánt Szent György napig. Bére: 10 forint készpénz, egy pár fejelés csizma, egy pár kesztyű, melly bérért tartozik a bikáknak, monyasnak, és ha bitang jószág verettetne a bikák közé annak is igazán és jól gondját viselni, a szénára gondot tartani, ha valaki azt lopná a bírónak bé mondani, a bikáknak kirendelt sóra jól gondot viselni, arról számolni'.' 8 7 A pilisi bírói számadás kiadásainak rovataiban szerepel 1794. január 8-ánál „P. Szabó István helység bikái téli gondviseléséért vett fel" 3 forintot. 8 8 5.3. „Ordinántz" (küldönc) Egyedül Őcsényből tudunk erről a megbízatásról. A szekszárdi uradalom kötelezte falvait arra, hogy váltó rendszerben állítsanak egy személyt, ki az uradalom helyi vezetőinek állandóan rendelkezésére állna különböző szolgálatok elvégzésére. „Ordinántz állásról állásról tett végzés a Lakosokra nézve. 1. Szexárd MVáros Közönséges Házánál jelen voltak az Város Nótáriussá Sánta Jósef, Eötsényi Bíró, 8 2 Őcsény közs. prot. - 1810. ápr. 15. 8 3 Őcsény közs. prot. - 1822. nov. 4. 8 4 Őcsény közs. prot. - 1814. dec. 1. 8 5 Őcsény közs. prot. - 1812. jan 1. 8 6 Őcsény közs. prot. - 1814. dec. 1. 8 7 Őcsény közs. prot. - 1816. nov. 24. 8 8 Pilisi bírói számadás 1793/94. 1/4 fertályra 4 font 4 font 2 pár csizma 1 pár kesztyű 344
