Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
GAÁL ATTILA: Kerámia leletek a Szekszárd-palánki török palánkvár (Jeni Palanka) területéről és feltárásából III
jedésének kérdésével. 4 Abban többnyire egyezik a kutatók véleménye, hogy bár a fekete edények készítése egyidős a cserépedények készítésével, robbanásszerű elterjedése hazánkban a hódoltság időszakára tehető. Elfogadott az ekkor fellendülő feketeedény-művesség balkáni eredeztetése és hipotézisként a betelepülő délszlávok közvetítői szerepe is. Ez utóbbi lényeges szempont az újpalánki leletanyag tekintetében, mivel a vár és a vár melletti település lakosságának döntő hányadát ők képezték. így, - ha számolunk is az 1596-ban épült és 1686-ban elpusztult vár és környezete még durván két évtizedig lakott voltával -, készítésük és használatuk intervalluma akkor is mintegy 120-125 évre, vagyis a 17. század egészére a 18. század első két évtizedére tehető. 5 A palánkvár többszöri pusztulása, a járószinteknek a gépi földművelés miatti teljes pusztulása, a leletanyag nagyfokú szétszóródása miatt az adott időszakon belüli időbeni szétválasztás és, tipokronológia felállítása sajnos nem volt lehetséges. Bár a katalógusban a szürke, redukált égetésű edények után helyeztük el a sárga, mázatlan töredékeket, a feldolgozás során csupán színük miatt nem választottuk külön őket. A sárga szín csupán annyit jelent, hogy esetükben az utolsó eljárást (az égetés utáni füstölést 6) elhagyták, minden más azonos és a szürke korsók, kanták többségének ismert sárga, vörös, sőt adott esetben mázas változata is. Tárgyalt edényfajtánk töredékei a vár teljes területén, szinte minden hulladékkal, illetve pusztulási törmelékkel feltöltött objektum leletei között jelen voltak. Az ép-, vagy viszonylag kis pótlással teljesen, vagy csaknem teljesen kiegészíthető korsók száma 12 db. Jelentős számban kerültek elő a korsók felső részének töredékei, melyeken többnyire értékelhető a nyak, az ép-, vagy töredékes szájrész és a fül, vagy annak csonkja és ezen részek felületi kezelése, díszítése. Mindez lehetővé teszi tipológiai értékelésüket is. Az ugyancsak nagyszámú alsó töredék sajnos kevesebb információt hordoz, s többnyire az sem egyértelmű, hogy korsó, vagy kanta részletéről van-e szó. Mégis közreadjuk szinte valamennyit, mert anyag, technológia és díszítés vonatkozásában még így is hasznos ismereteket nyújtanak. A kisebb töredékek közül csak a valamilyen szempontból lényegi információt hordozókat közöljük egyedenként. A többi fül-, kiöntőcső-, edényszáj- és nyaktöredéket stb., csak tájékoztató jelleggel, közös fényképtáblán helyeztük el. 8 A balkáni eredeztetésű „török" kerámiafajták vonatkozásában már régen foglalkoztatja a kutatást, hogy mely tárgyak származnak onnan érkező importból, melyek lehetnek hódoltsági idegen fazekasok munkái, és melyek lehetnek azok, amelyeket már a technológiát és díszítőelemeket átvevő, esetenként tudásuk és ízlésüknek megfelelően azokat átformáló magyar mesterek munkái. 9 Az újpalánki leletek közül talán leginkább a balkáni, vagy onnan érkező fazekasok munkájának tekinthetjük azokat a korsókat, melyeken a hosszú nyak és a száj nagyjából kiteszi az edény magasságának felét, esetenként csaknem a kétharmadát is. A nyak többnyire középen kissé beszűkülő, hullámosan, vagy körbefutó bordákkal tagolt, ritkábban sima felületű. A korsó teste gömb alakú, vagy lapított gömb, alul kissé kiszélesedő talpkarimával. Felületük általában csillogó feketére fényezett, ami egyes darabokon megkopott. Az égetési körülményekből adódott világosszürke foltosodás szinte mindegyiken megfigyelhető. Díszítésük a hullámosan és/vagy bordákkal tagolt nyak, bekarcolt vonalak, fésűs girlandok, hullámvonalkötegek, rádlis díszítmények. 4 SZABADFALVI 1960 passim., FEHÉR 1960, 124-126., GY. DUMA - B. GALGÓCZY 1962., SOPRONI 1981, 17-20., TOMKA 2002. 301., 303.; KOVÁCS 1990-91. etc. 5 GAÁL 2012,. 8-9. 6 SZABADFALVI 1960, 174. ésl84. A leletanyag válogatása és restaurálása idején nem állt rendelkezésünkre sem elegendő anyagi erő, sem megfelelő restaurátor kapacitás. Összeragasztásra és kiegészítésre az egy objektumból származó, láthatóan összeillő töredékek kerültek, de a több doboznyi - mintegy 4-500 db - töredék összekeresésére nem volt mód. így nagyon valószínű, hogy az oldaltöredékek segítségével újabb teljes profilú, így kiegészíthető darabokat nyerhetnénk. * Ugyanígy tettük ezt a sárga, mázatlan korsóknál is. 9 Soproni Olivér egy-egy szépen megkorongolt korsó ügyetlen kivitelezésű kiöntőcsöve kapcsán egyenesen a török mester és a tartozékokat készítő, még gyakorlatlan magyar tanítványok együttes munkáját feltételezi. - SOPRONI 1981, 20-23. 256
