Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
Vízi MÁRTA: Szemeskályha leletegyüttes Decs-Etén
őre lejön hozzánk s velem együtt a vármegye területén első sorban múzeumunk részére, a n. m. néprajzi osztálya részére is néprajzi tárgyakat vásárol és a hol értékes anyag kínálkozik, fényképez." 6 9 A Tolnavármegye című újság 1903. április 12-i számában előzetesen tudósít a Néprajzi Múzeum kutatójának, dr. Bátky Zsigmondnak Tolna megyei tanulmányútjáról: „Dr. Bátky Zsigmond a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának őre a húsvéti ünnepek után Szekszárdra jön a muzeum néprajzi osztályának megtekintésére." A gyűjtőút megvalósult, a szekszárdi Tolnavármegye c. újságban Kovách Aladár szemléletes beszámolót közölt a fontos kutatásról. 7 0 A beszámolóból most a decsi kályha gyűjtésével kapcsolatos részt idézzük fel az újság alapján. „Néprajzi tanulmányút a vármegyében. Múlt hó [április] 15-én érkezett Szekszárdra Dr. Bátky Zsigmond a nemzeti múzeum osztályának őre, hogy velem együtt vármegyénk jó részét beutazza, néprajzi tárgyakat gyüjtsünk és a beutazandó területet néprajzi szempontból tanulmányozzuk. Babonás napon, pénteken indultunk útnak tele reményekkel, lelkesedéssel, először is a Sárközbe, Decsre; a babona azonban még aznap bemutatkozott. Délelőtt csak megjárta; örültünk is, hogy sikerült régifajtájú, úgynevezett mórágyi edényből csinos kis gyűjteményt összeszednünk. Ezeket a cserépedényeket, amelyek gyönyörű fekete és vörös mázuk miatt becsesek, ma már nem készítik; a mórágy i mesterek kihaltak. Láttunk egy eredeti, régi kályhakemenczét; érdekesek a kályha szemek, melyek kisebb köcsög vagy inkább tán bögre alakúak s úgy vannak össze és besározva a kemencze oldalába, hogy szájnyílásuk kifelé van. Az egész kályhakemencze olyan, mint a partifecskék telepe a magas agyagpartban. Az öreg szüle mutogatta, hogy, ha az ember keze fázik, hát csak a lyukba kell beledugdosni, pompásanfelmelegedik. Csakugyan igaz volt; jó meleg áradt ki a lyukakból'.' Bátky Zsigmond jelentése az egyhetes tolna megyei gyűjtőútról nem került elő, csak annyit lehet tudni, hogy „Bátky Zs. dr. s. őr a főfelügyelőség érdekében a tolnai és vasmegyei múzeumok létesítésében vett részt. " 7 1 A helyi kutatók minden valószínűség szerint ekkor mutatták meg a Néprajzi Múzeum munkatársának a Sárközben, Deesen a néprajzi irodalomban híressé vált kályhát, ekkor készült Bátky Zsigmond fotója, amelyet a tanulmány elején említettem. 7 2 A kályha felfedezése és közlése minden bizonnyal inspirálta a vidék érdeklődőit, és a saját területükön talált hasonló érdekes tárgyak kapcsán közöltek újabb és újabb tárgycsoportokat. A kutatások kiszélesedése Már a következő évi Néprajzi Értesítőben tudósítás található a Sárközben talált kályha részeihez hasonló leletekről. 7 3 (4. kép) A rajzban közölt tárgyak az ún. népi kályha jellegzetes darabjai: karéjos kályhaszemek, áttört díszű kályhaszemek, felső csúcsán tornyos oromdísz, pohár/kupa alakú kályhaszem, hagyma alakú kályhaszem. A cikk szerint Bács-Bodrog vármegyéből, Juliskaházáról is, de még Nagykanizsáról, Székesfehérvárról kerültek elő leletek. A kályha történetét - szakirodalom alapján is - összekapcsolja a szerző a ház fejlődésének történetével. 7 4 1905-ben Roediger Lajos külön cikket szentel a zombori múzeum Juliskaházáról származó leleteinek. 7 5 Érdekes az is, hogy a szerző Wosinsky Mór országos múzeumi felügyelőtől már 1901-ben tudomást szerzett arról, hogy ezek a tárgyak „kályhabetét-edények" (5. kép) A Roediger által az 1. ábrán bemutatott edények Bátky 1904. évi cikkében közöltekkel megegyező típusúak. Az 1. ábra bal szélén látható egy, a hagyma alakú szemekhez hasonló tárgy. Tetején ke6 9 KOVÁCH 1904, 151. 7 0 SZILÁGYI 1984, 279-284; Tolnavármegye XIII. (1903. május 10) 19. sz. 1-4. MNL-TML. Ld. még SABJÁN 2001, 298. 7 1 SZILÁGYI 1984, 284, 41. Íj. 7 2 BÁTKY 1903, 258, 1. ábra. 7 3 BÁTKY 1904, 41-49, 1. ábra: a Nemzeti Múzeum Juliskaházáról származó leletei. 7 4 BÁTKY 1904, 43-47. 7 5 ROEDIGER 1905, 107-108. 221
