Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
Vízi MÁRTA: Szemeskályha leletegyüttes Decs-Etén
részletet, a templom kis részletét, több sírt és két fazekaskemencét tárt fel. Ásatási dokumentációja a II. világháború végén sajnos megsemmisült, 3 0 így nem tudhatjuk, hogy az általa feltárt objektumok a mezőváros mely részein helyezkedtek el. 3 1 Az ásatások során a később tárgyalandó alapként kezelt ház, valamint szemeskályha maradványok mellett is került elő még egyéb, szemeskályhához tartozó darab. 3 2 Mészáros Gyula 1963-ban és 1966-ban részletes terepbejárást végzett Ete területén. Megállapította, hogy a legelőt 1962-ben törték fel. Az őszi búzában helyenként gyér kelésű foltokat figyelt meg. Ezek szerinte az elpusztult házakra utalnak. Felszínükön tégla- és paticstöredékeket talált. A lelőhelyen 14-16. századi- leleteket, köztük „bögre alakú kályhaszemeket" gyűjtött. 3 3 Terepbejárásaiból jelentős mennyiségű, a tárgyalt témakörbe tartozó lelet került elő. 3 4 A szemeskályhák csoportjából főleg a kályha felső részéhez tartozó töredékek voltak, úgymint hagyma alakú kályhaszemek csúcsai, egykor a kályhák párkányán található, feltehetőleg háromszög alakú oromcsempék gombdíszei, jelentős számú metszett előlap töredék (ezek lehetnek a párkányon lévő, zár előlapú oromcsempék darabjai), előfordultak tál alakú kályhaszemek különböző méretű töredékei is. 3 5 Csalogovits után első ízben 1967-ben Mészáros Gyula végzett rövid tájékozódó ásatást a lelőhely legmagasabb pontján, a lelőhely keleti kiterjedésének tisztázására. Az ásatás során Árpád-kori és késő középkori kemencepadozatokat, házalapok maradványait figyelték meg, egyúttal meghatározták a lelőhely legkorábbi magyar településű szakaszát. 3 6 A közelmúltban előkerült ásatási felvételek 37 alapján folyamatban van az ásatási terület legalább megközelítőleges behatárolása. A felvételek tanúsága szerint feltehetőleg a mezőváros késői időszakára tehető, többosztatú házak maradványai is előkerültek, különböző típusú tüzelőberendezésekkel együtt. A többosztatú házak esetében lehetséges, hogy szemeskályha is volt a házakban. 1986-ban Gaál Attila és Szabó Géza végzett helyszíni megfigyelést, illetve leletmentést, amikor betonutat (Szőlőhegyi út) építettek az addigi földút helyett a lelőhelyen keresztül. Ekkor az úttükörben a templom körüli fal két rövid szakaszát rögzítették és két melléklet nélküli sírt bontottak ki. 3 8 Települési objektumot, és ahhoz köthető tüzelőberendezéseket nem találtak. Miklós Zsuzsa 1992 óta több alkalommal végzett itt terepbejárást. Házakra utaló határozott elszíneződések nem látszottak, csupán az eke által széthúzott paticsos foltok, szétszántott tűzhelyek voltak megfigyelhetőek. 1996 óta együtt kutatjuk a mezővárost. 3 9 Komplex tervet dolgoztunk ki a mezőváros kutatására: rendszeres légi fotózás, intenzív terepbejárás, természettudományos vizsgálatok, ásatások tartoznak a programba. Az intenzív terepbejárás során, valamint az eddig mintegy 30 alkalommal végzett terepbejárásokkor a mezőváros központi, magasabb területein folyamatosan ta3 0 Csalog Zsolt levele a szerzőknek: 1997. április 10. 3 1 Az ásatások hozzávetőleges helyére utal Mészáros Gyula: „A dombvonulat keleti végében és a nyugat felőli szántóföldön a 30-as években Csalog József ásatást végzett..." -WMMM Rég. Ad. ltsz: 203-75. - Az ásatási helyszínekkel kapcsolatban Csalogovits publikációiból csupán annyi derül ki, hogy a legelőn és a szántóterületen egyaránt ásott. A legelőn kijelölt szelvények helyét pontosan nem jelölte meg. A szántóknál a két tulajdonos: Pörnyi Pál és Cseh Sándor nevét említi. Ennek alapján - a régi térképek és telekkönyvi adatok segítségével - tudtuk azonosítani ezt a két földdarabot, amelyek a lelőhely DNy-i szélén helyezkedtek el. 3 2 A tárgyak a Wosinsky Mór Megyei Múzeum Régészeti Gyűjteményében vannak. Tételes közlésük az egyes vizsgált csoportok kapcsán történik meg. 3 3 Az 1963. évi terepbejárásról: WMMM Rég. Ad. 203-75., 1966. évi terepbejárásokról: MNM Rég. Ad. 1.25/1967. Ugyanaz: WMMM Rég. Ad. 486-93. Ebben a jelentésben külön nem említ begyűjtött kályhaszemeket. 3 4 A leletek a WMMM Régészeti gyűjteményében találhatók. Tételes közlésük a leletek részletes ismertetése során történik. 3 5 A leletek összetétele bizonyítja, hogy például a legelő feltörése során elérték a műveléssel a mezőváros épületeiben lévő kályhák omladékának felső részét. A leletek a Wosinsky Mór Megyei Múzeum Gyűjteményében találhatók. Részletes feldolgozásuk külön tanulmányban valósul meg. 3 6 A munkáról ásatási dokumentáció nem maradt fenn, ezért ennek a feltárásnak sem ismerjük a pontos helyét. Jelentés: WMMM Rég. Ad. 207-75. Uaz: RégFüz Ser. I. No 21. 1968. 57, 77. pont. 3 7 WMMM Rég. Ad. fotók: 28358-28418. 3 8 GAÁL-SZABÓ 1986. 3 9 Az eddigi kutatásokat az OTKA (T 025385, T 046157), a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az OKTK, Tolna megye Közgyűlése és a Wosinsky Mór Megyei Múzeum anyagi támogatásával végeztük. Jelenleg az eddigi kutatások feldolgozását szintén OTKA támogatással végezzük: K 78316). 216