Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

Vízi MÁRTA: Szemeskályha leletegyüttes Decs-Etén

részletet, a templom kis részletét, több sírt és két fazekaskemencét tárt fel. Ásatási dokumentációja a II. világháború végén sajnos megsemmisült, 3 0 így nem tudhatjuk, hogy az általa feltárt objektumok a mezőváros mely részein helyezkedtek el. 3 1 Az ásatások során a később tárgyalandó alapként kezelt ház, valamint szemeskályha maradványok mellett is került elő még egyéb, szemeskályhához tartozó darab. 3 2 Mészáros Gyula 1963-ban és 1966-ban részletes terepbejárást végzett Ete területén. Megállapí­totta, hogy a legelőt 1962-ben törték fel. Az őszi búzában helyenként gyér kelésű foltokat figyelt meg. Ezek szerinte az elpusztult házakra utalnak. Felszínükön tégla- és paticstöredékeket talált. A lelő­helyen 14-16. századi- leleteket, köztük „bögre alakú kályhaszemeket" gyűjtött. 3 3 Terepbejárásaiból jelentős mennyiségű, a tárgyalt témakörbe tartozó lelet került elő. 3 4 A szemeskályhák csoportjából főleg a kályha felső részéhez tartozó töredékek voltak, úgymint hagyma alakú kályhaszemek csúcsai, egykor a kályhák párkányán található, feltehetőleg háromszög alakú oromcsempék gombdíszei, je­lentős számú metszett előlap töredék (ezek lehetnek a párkányon lévő, zár előlapú oromcsempék da­rabjai), előfordultak tál alakú kályhaszemek különböző méretű töredékei is. 3 5 Csalogovits után első ízben 1967-ben Mészáros Gyula végzett rövid tájékozódó ásatást a lelőhely legmagasabb pontján, a lelőhely keleti kiterjedésének tisztázására. Az ásatás során Árpád-kori és késő középkori kemencepadozatokat, házalapok maradványait figyelték meg, egyúttal meghatározták a lelőhely legkorábbi magyar településű szakaszát. 3 6 A közelmúltban előkerült ásatási felvételek 37 alapján folyamatban van az ásatási terület legalább megközelítőleges behatárolása. A felvételek ta­núsága szerint feltehetőleg a mezőváros késői időszakára tehető, többosztatú házak maradványai is előkerültek, különböző típusú tüzelőberendezésekkel együtt. A többosztatú házak esetében lehet­séges, hogy szemeskályha is volt a házakban. 1986-ban Gaál Attila és Szabó Géza végzett helyszíni megfigyelést, illetve leletmentést, amikor betonutat (Szőlőhegyi út) építettek az addigi földút helyett a lelőhelyen keresztül. Ekkor az úttükörben a templom körüli fal két rövid szakaszát rögzítették és két melléklet nélküli sírt bontottak ki. 3 8 Te­lepülési objektumot, és ahhoz köthető tüzelőberendezéseket nem találtak. Miklós Zsuzsa 1992 óta több alkalommal végzett itt terepbejárást. Házakra utaló határozott el­színeződések nem látszottak, csupán az eke által széthúzott paticsos foltok, szétszántott tűzhelyek voltak megfigyelhetőek. 1996 óta együtt kutatjuk a mezővárost. 3 9 Komplex tervet dolgoztunk ki a me­zőváros kutatására: rendszeres légi fotózás, intenzív terepbejárás, természettudományos vizsgálatok, ásatások tartoznak a programba. Az intenzív terepbejárás során, valamint az eddig mintegy 30 al­kalommal végzett terepbejárásokkor a mezőváros központi, magasabb területein folyamatosan ta­3 0 Csalog Zsolt levele a szerzőknek: 1997. április 10. 3 1 Az ásatások hozzávetőleges helyére utal Mészáros Gyula: „A dombvonulat keleti végében és a nyugat felőli szántóföldön a 30-as évek­ben Csalog József ásatást végzett..." -WMMM Rég. Ad. ltsz: 203-75. - Az ásatási helyszínekkel kapcsolatban Csalogovits publikációiból csupán annyi derül ki, hogy a legelőn és a szántóterületen egyaránt ásott. A legelőn kijelölt szelvények helyét pontosan nem jelölte meg. A szántóknál a két tulajdonos: Pörnyi Pál és Cseh Sándor nevét említi. Ennek alapján - a régi térképek és telekkönyvi adatok segítségével - tudtuk azonosítani ezt a két földdarabot, amelyek a lelőhely DNy-i szélén helyezkedtek el. 3 2 A tárgyak a Wosinsky Mór Megyei Múzeum Régészeti Gyűjteményében vannak. Tételes közlésük az egyes vizsgált csoportok kap­csán történik meg. 3 3 Az 1963. évi terepbejárásról: WMMM Rég. Ad. 203-75., 1966. évi terepbejárásokról: MNM Rég. Ad. 1.25/1967. Ugyanaz: WMMM Rég. Ad. 486-93. Ebben a jelentésben külön nem említ begyűjtött kályhaszemeket. 3 4 A leletek a WMMM Régészeti gyűjteményében találhatók. Tételes közlésük a leletek részletes ismertetése során történik. 3 5 A leletek összetétele bizonyítja, hogy például a legelő feltörése során elérték a műveléssel a mezőváros épületeiben lévő kályhák om­ladékának felső részét. A leletek a Wosinsky Mór Megyei Múzeum Gyűjteményében találhatók. Részletes feldolgozásuk külön ta­nulmányban valósul meg. 3 6 A munkáról ásatási dokumentáció nem maradt fenn, ezért ennek a feltárásnak sem ismerjük a pontos helyét. Jelentés: WMMM Rég. Ad. 207-75. Uaz: RégFüz Ser. I. No 21. 1968. 57, 77. pont. 3 7 WMMM Rég. Ad. fotók: 28358-28418. 3 8 GAÁL-SZABÓ 1986. 3 9 Az eddigi kutatásokat az OTKA (T 025385, T 046157), a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riuma, az OKTK, Tolna megye Közgyűlése és a Wosinsky Mór Megyei Múzeum anyagi támogatásával végeztük. Jelenleg az eddigi kutatások feldolgozását szintén OTKA támogatással végezzük: K 78316). 216

Next

/
Oldalképek
Tartalom