Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

SZABÓ GÉZA - CSÁNYI VIKTOR: Werbőczy dombóvári és döbröközi várainak újabb régészeti leletei

egyik legnagyobb birtokosa aztán pedig jelentős szerepet töltött be a vármegye török elleni védelmében.

2

5 A Werbőczy-család megyénkben nem csak birtokokat szerzett, mint azt tette országszerte, hanem a Mohács utáni időszakban területünk életük, működésük jelentős színterévé is vált a teljes török megszállás idejéig. Az egyik török forrás szerint a szultánnal jó viszonyban lévő, a magyarok főbírája címet is elnyerő Werbőczy István 1541-ben Budán a szultánnak ígérte Döbröközt,

2

6 de következő évben nem tisztázott körülmények között meghalt. Tolna vármegye főispánjává lett Imre fia az ígéret teljesítése helyett pedig fegyvert fogott a betolakodókra, 1542-es, Kászon mohácsi bég feletti kozári diadalát Tinódi is megénekelte. Végül kénytelen volt maga Mehmed budai pasa a döbröközi vár ellen vonulni, s 1547 elejéig az egész megye török kézre került.

2

7 Werbőczy Imre pedig erdélyi birtokaira vonult vissza, így amilyen könnyen és gyorsan szerezték Tolna megyei birtokaikat, ugyanolyan gyorsan végleg el is veszítették. A török kézre került két vár életéről, alaprajzáról viszonylag keveset tudunk. Annak ellenére, hogy a Dombai család igen korán a hazai várkutatás látókörébe került, az 1543-as török megszállásig Werbőczy család tulajdonában lévő erősség régészeti feltárása még várat magára. A vár környékéről eddig előkerült régészeti leletek az eddigi elképzeléseknél azonban lényegesen változatosabb képet tárnak elénk. A leletanyag legnagyobb részét a szűkebb időhatárok között nem datálható, 13-17. századi, cserépedények töredékei alkotják, de a területen előkerült középkori pénzek, valamint import tárgyak a közelebbi datálást is lehetővé teszik. A lelőhelyről származó legkorábbi érme egy III. Béla király (1172-1196) által, bizánci és arab mintára kibocsátott réz tálkapénz (6. tábla 9.),

2

8 amely a 12. század utolsó harmadában volt forgalomban. Egy ágyúcső töredéke pedig a rajta lévő (15)21es évszám részlete alapján már a vár 16. századi átépítéséhez és megerősítéséhez kapcsolható. Az újabb régészeti leletek tehát folyamatos használatot jeleznek a 12-13. századtól a 17. század végéig. Korábban, épp az árpád-kori régészeti emlékek hiánya miatt gondolták úgy, hogy az erősség megépítésére csak az 1520-as években kerülhetett sor, melynek a forrásokban 1311-től felbukkanó „előzménye" a Kapós másik partján elhelyezkedő, 13-16. századra datált szigeterdei lakótorony lehetett.

2

9 Ezt a korábbi elképzelést a lelőhelyen az Árpád-kortól folyamatosan elkerülő régészeti leletek önmagukban is megkérdőjelezik. Ez egyben azt is jelenti, hogy Dombóvár a korábbi elképzelésekkel szemben a ma Gólyavárnak nevezett erődítésről kapta a nevét. A korábbinál szélesebb időhatárok közé keltezhető régészeti leletek és a megfigyelt rétegviszonyok, helyszíni jelenségek szükségessé teszik a várról szóló két legfontosabb korabeli forrás ismételt elemzését is. A várról az első ábrázolást Greischer Mátyás készítette az 1690-es években a terület új tulajdonosa, az Esterházy család megbízásából. (7. kép) A későbbi kutatás ezt a metszetet túl idealizáltnak 2

5 SZAKÁLY 1969, 23. 2

6 SZAKÁLY 1969, 26., KITANICS 2010, 126. 2

7 SZAKÁLY 1969, 26-27., KITANICS 2010,126. 2

8 C.N.H. 1. 98. 2

9 MIKLÓS 2007, 190 7. kép. Greischer Mátyás 1690 körüli rézkarca Dombó váráról 188