Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

SZABÓ GÉZA - CSÁNYI VIKTOR: Werbőczy dombóvári és döbröközi várainak újabb régészeti leletei

SZABÓ GÉZA - CSÁNYI VIKTOR Werbőczy két Tolna megyei vára: Dombó és Döbrököz az újabb régészeti megfigyelések tükrében

1 Az elmúlt két évben Werbőczy István két Tolna megyei vára környékén építkezések, leletbejelentések miatt több alakalommal végeztünk helyszíni szemlét Dombóvár-Gólyavár és néhányszor a döbröközi vár környékén is. Innen nagyobb mennyiségű, a felszínről évek alatt összegyűjtött régészeti leletet kaptunk meg feldolgozásra.

2 Sajnos mind a két várat eddig meglehetősen mostohán kezelte a régészeti kutatás. Tudományos igényű ásatás korábban egyik helyen sem volt, így az utóbbi évek értékelései a történeti adatok mellett csak a műemléki helyreállítás és a felszíni megfigyelések adataira korlátozódtak.

3 Ezért különösen fontosnak tartjuk a két várra vonatkozó, részben már rétegmegfigyeléseket is tartalmazó újabb adatok mielőbbi közreadását. Szeretnénk pontosítani mindkét vár alaprajzáról alkotott képet a korábbi nézetekhez képest az újabb régészeti megfigyelések eredményei alapján. A dombóvári Gólyavár romterületén a kutatás a ma is látható felszíni jelenségek megfigyelései alapján vázolta fel az egykori vár alaprajzát. A várkutatás számára az egyik legnagyobb problémát az jelentette, hogy a korabeli adatokat és a keleti oldalon ma is látható boltíves falcsonkokat sehogy sem sikerült együttesen értékelni. Az eddigi elképzelések szerint egy négyszögletes alaprajzú, szerény kis vár állt itt a 15. századtól, amelynek a nyugati oldalon volt a bejárata, ezzel szemben pedig egy magas, egyenes falszakasz állt. Az eddig felvázolt elképzelésekre azonban alaposan rácáfoltak ez elmúlt évben a földmunkáknál végzett régészeti szakfelügyeletek megfigyelései. Szennyvízcsatornához ástak árkot a vár déli és keleti oldalán, ennek során megtalálták a középkori forrásokban említett híd cölöpözését. A várdomb déli lejtőjén pedig a régészetileg védett területre engedély nélkül ültetett gyümölcsfák kitisztított gödreinek oldalában lehetett jól megfigyelni a lelőhely rétegviszonyait. Az újabb helyszíni megfigyelések azonban nem illeszkedtek az eddigi megállapításokhoz, ezért szükségessé vált a korábbi kutatási eredmények áttekintése és újragondolása. DOMBÓVÁR-GÓLYAVÁR TERÜLETÉN VÉGZETT RÉGÉSZETI MUNKÁLATOK, VALAMINT AZ EDDIG ISMERT LELETANYAG BEMUTATÁSA

4 A Gólyavár területéről a leletek egy része már korábban a Dombóvári Helytörténeti Gyűjteménybe került. Ezek pontos előkerülési ideje és helye általában nem adatolható. A leltárkönyvek tanúsága alapján az egykori erősség területéről a vas és kő ágyúgolyókon, valamint puskagolyókon kívül faragott 1 A Castrum Bene Egyesület Szekszárdon 2012. május 11-13. között tartott 18. vándorgyűlésén elhangzott „Dombóvár-Gólyavár az újabb régészeti megfigyelések tükrében" című előadás szerkesztett és kibővített változata. 2 Ezúton mondunk köszönetet a terepi munkánkat önzetlenül segítő Doszpod Zsuzsának, Harangozó Évának és Kovacsik Zoltánnak. A táblák elkészítéséért Hausier Erzsébetnek, a terepi dokumentáció elkészítéséért Zsámboki-Tót Zsuzsának tartozunk köszönettel. 3 Legutóbb összefoglalóan: GERE-MIKLÓS 2011, MIKLÓS 2007. 4 A dombóvári Gólyavárral kapcsolatos ismereteket legutóbb Miklós Zsuzsanna foglalta össze röviden, bemutatva az általa végzett terepbejárásból származó 14-17. századi edénytöredékek egy részét (MIKLÓS 2007). 179