Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
K. NÉMETH ANDRÁS - RÁCZ MIKLÓS: Báta középkori plébániatemploma
K-3. Ablakszárkő töredéke az ablaktábla merevítő vasrúdjának kiképzett csaplyukkal (8. tábla 3). K-7. Ablakmérmű töredéke függőleges szár és félköríves záradék indításának részletével (9. tábla 7). K-8. Ablakkeret töredéke körülbelül 45°-os, a falsíkra merőleges síkra metsződő függőleges ablakprofillal (9. tábla 8). K-9. Ablakmérmű íves kerettöredéke (9. tábla 9). K-10. Ablakkeret töredéke rézsű és homorlat részletével (9. tábla 10). Egyetlen boltozati borda töredéke utal a templom lefedésére: K-4. Boltozati borda töredéke. Egyszerű bordaprofil, indítása két homorlat, felső része hiányzik. Szélessége 14 cm. Egyik oldalán összefüggő, másik oldalán nyomokban észlelhető rózsaszínű meszelés (8. tábla 4). Két töredék egyszerű, lépcsős tagolású, igénytelenül faragott négyszögletes keretekből származik: K-5. Ajtó- vagy ablakkeret sarka. Töredékes profil kettős lépcsőzettel. Teljes szélessége 16,5 cm (8. tábla 5). K-6. Nyíláskeret töredéke. Szimmetrikus, kívül-belül egyetlen lépcsőzettel tagolt, egyenes szárkő. Szélessége 14 cm (9. tábla 6). Ismeretlen gótikus kőszerkezetre, valószínűleg kapura utal egyetlen töredék: K-ll. Gótikus profil töredéke: homorlat, pálcatag, körtetag, homorlat. Tagolása alapján valószínűleg kapu-, esetleg ablakkeret töredéke (9. tábla 11). A bátai plébániatemplom csekély számban megmaradt kőfaragvány-töredékei közül a templom gótikus stílusú bővítéséhez kapcsolható nagyméretű, mérműves ablakok, továbbá feltehetőleg egy kapuzat, valamint anyagukban ezekkel megegyező, formailag nem datálható négyszögletes nyíláskeretek részletei határozhatók meg. A templom gótikus periódusának, valószínűleg a szentélynek lefedéséhez tartozott az egyszerű profilú boltozati borda. A töredékek datálására a mérművek formai részletei adhatnak támpontot. Az ablakmérműprofilok kiszélesedő orrlemeze késői forma, amely a 15. század végére, a 16. század elejére jellemző. 4 2 A TEMPLOM KÖRÜLI TEMETŐ A sírok leírása 1. sír: A korai és a késői szentélyfal között, a két fal északi találkozásánál. Mélység: 175 cm. Kor: Inf. I. Tájolás: Ny-K. Hossz: 55 cm. Háton fekvő, nyújtott helyzetű (10. tábla 1-2). A rossz megtartású csontok felett egy helyen famaradvány, talán koporsó nyomai. A famaradvány fölött nagyobb vaslakat, amelynek a sírral való viszonya az ásató szerint bizonytalan. Melléklet: a jobb felkarcsonton, a felső csigolyákon és a koponyán patinanyomok; a koponya jobb oldalán kisméretű ezüstpénz, I. Ferdinánd 1527 és 1559 között vert dénárja (10. tábla 4). A nagyméretű, hossznégyszög alakú, merevítőbordás vaslakat (10. tábla 3) lakattestének hossza 6,4 cm, magassága 6,9 cm, mindkét oldalán 1,82 cm széles, 0,8-1 cm vastag merevítőborda látható, a merevítőbordák köze hátul üreges, az elülső oldalon ellenben tömör. Az elülső oldalon kulcsház nincs, de jól látható a lakatba beletörött kulcs szára (hossza 1 cm, d: lem). A kengyel magassága 3,2 cm, szélessége 1 cm, vastagsága 0,8 cm. A lakat fenéklemeze és egyik oldallemeze hiányzik. A tárgyon a vashoz korrodálódott szövet lenyomata látható a kengyel élén és mindkét oldalán, a meglévő oldallemezen és a hátsó merevítőbordán, ugyanilyen lenyomat van továbbá a lakathoz korrodálódott szerves anyagon, amely az elülső oldali merevítőbordán, az elülső oldalon, a lakattest és a kengyel találkozásánál, valamint a megmaradt oldallemezen figyelhető meg. Ez a szerves anyag talán koporsódeszka töredékével azonosítható. A tárgy a 15. századtól megjelenő, de a kora újkorban is tovább élő lakatok jellegzetes példája. 4 3 Ezt a lakat4 2 A kőtöredékek meghatározásában nyújtott segítségéért Búzás Gergelynek tartozunk köszönettel. 4 3 TEMESVÁRY 1963,126. 154
