Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

K. NÉMETH ANDRÁS - RÁCZ MIKLÓS: Báta középkori plébániatemploma

A TEMPLOM 1. periódus Az első periódusban egy kívül 12 méter hosszú és 8,1-8,3 méter széles, félköríves szentéllyel ellátott templom épült, négyzet alakú hajójának belmérete 6x6 méter volt (3. tábla 2; 6. tábla 1.). Az ásató a szentélyzáródást patkóívesnek tartotta, véleményünk szerint azonban a szentély íve inkább nyújtott félkörösnek mondható (azzal a kitétellel, hogy az ív kissé továbbnyúló szárai - a patkóívtől eltérően - nem egymás felé, hanem egymástól igen enyhén ellenkező irányba tartanak). A korai templom nyugati zárófala felszínben nem jelentkezett, teljesen kiszedett alapozási árkát csak a gótikus templom északi hajófalának feltárása végett nyitott 3. árok keleti szélén, a déli metszetfalában sikerült megfigyelni kb. 150 cm mélyen (3. tábla 3). A román kori templom habarcsa markánsan elütött a gótikus periódusétól: rózsaszín árnyalatú, apró téglatörmelékkel soványított meszet használtak kötőanyagként (3. tábla 4). Az épület megmaradt része jórészt másodlagosan felhasznált római téglákból készült. A hajó északkeleti sarkában, a félköríves szentély felső téglasorával azonos magasságban 3-4, egymás mellé, habarcsra fektetett római tegula töredéke került elő, amely a belső járószintet jelezheti. Az épület hajójának északi falsíkja 20°-kal tér el a szabályos nyugat-keleti iránytól észak felé, a tájolás iránya és keleti iránytól való eltérés mértéke környékünkön szokványosnak mondható. A templom építéséhez használt nagy mennyiségű római építőanyag nem meglepetés, hiszen a bátai bencés apátság temetőjének - valószínűleg korai - téglasírjaihoz is jórészt római téglatöredékeket használtak fel.

2

9 Mindemellett, amint a kutatás már hangsúlyozta, Báta területén - eltekintve egy mérföldkőtől és néhány szórvány római kori lelettől

3

0 - a későbbi korok számára építőanyag-kitermelésre alkalmas objektumokat tartalmazó római lelőhelyről nem tudunk.

3

1 A római építőanyagok eredetét keresve talán nem rugaszkodunk messze a valóságtól, ha - csatlakozva Csalog József már 1940-ben megfogalmazott felvetéséhez

3

2 - feltételezzük, hogy azokat a légvonalban mindössze kb. 4 kilométerre - és a korabeli utak kanyargását beleszámolva úton is csak 1-2 kilométerrel messzebb - fekvő egykori Lugio erődjéből (ma Dunaszekcső-Várhegy) szállították Bátára a középkorban, hiszen az itteni építőanyag széthordását 19. századi források is említik.

3

3 Bár lelőhelyünkről 1979-ben Gaál Attila szórvány római tárgyakat is begyűjtött, a templom helyén csak kora népvándorláskori megtelepedés igazolható: a poligonális szentély északi támpillérének (1. pillér) keleti oldalán ásott szondában, a pillér alatt 5. századi gödör részlete került elő.

3

4 2. periódus A késő középkorban a korai templomot a járószintig visszabontva, északi hajófalát pedig meghagyva építették fel a gótikus templomot, amelynek szentélye a nyolcszög három oldalával záródott (6. tábla 2). A szentély délkeleti pillérétől (5. pillér) nyugatra a szentélyfal vonala megtörik, nem teljesen párhuzamos az északi hajófallal, a szentély ezért enyhén aszimmetrikus. Ez a falszakasz a román kori templom déli falának irányához igazodik. Ez a kitűzési pontatlanság, illetve jellegzetesség azzal a ténnyel magyarázható, hogy a román kori templomot a gótikus szentély építése során részben megtartották, s az építés kezdeti szakaszában valószínűleg használatban is lehetett. A templom legnagyobb külső hossza (a szentély zárófalának pilléreitől az északnyugati pillérig) 30,8 méter, legnagyobb külső szélessége (a szentély északkeleti és délkeleti pilléreinél) 13,5 méter. A legnagyobb belső hossz 26 méter, a belső szélesség a szentély pontosan mérhető részein - és ki2

9 CSALOG 1940, 57-59. 3

0 GAÁL 1979, 126-127. 3

1 CSALOG 1940, 59.11. jegyzet; SÜMEGI 2006, 154. A Csalog József által a helyiek elmondása alapján említett, az Öreghegyen talált, 2 méter széles, római téglákból rakott kör alakú alapfalak (CSALOG 1940, 59. 11. jegyzet) hitelessége és keltezése megkérdőjelezhető. 3

2 CSALOG 1940, 59. 3

3 VISY 2000, 97-98. Köszönjük továbbá Gábor Olivér szíves tájékoztatását. 3

4 Ennek anyagát Ódor János Gábor dolgozza majd fel. 151