Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
FÜZESI ANDRÁS: Egy középső neolitikus település részlete Paks-Gyapa-Rosti-puszta lelőhelyről
ban a homok-kőzúzalék (5%), ill. homok-szerves anyag-kőzúzalék (6%) összetétel mutatható ki. Homokkal és kerámiazúzalékkal soványított töredékek 2%-ban, egyéb összetételű soványító anyagok 1%nál kisebb arányban fordulnak elő. Összességében a különféle soványító anyagok jelentősége a következőképpen alakul (a kerámiatöredékekben külön, vagy bizonyos összetételekben való előfordulás alapján): homok 88%, szerves anyag 37%, kőzúzalék 14%, kerámiazúzalék 4%. Az értékek hozzávetőlegesen megfelelnek a DVI< kerámiaanyagok átlagos összetételének. Kisebb eltérések a kő- és kerámiazúzalék használatának mértékében mutathatók ki. A gyapai leletek között az átlagnál kisebb arányban mutatható ki kő- és nagyobb mértékben kerámiazúzalék használata (4. tábla 1-2). 3 6 A kerámiaanyag színösszetételét illetően a szürke/fekete és narancssárga/vörös dominál (36-36%). Előbbi a finom-, utóbbi a durva kerámia jellegzetes színe. Kisebb számban előfordul sárga/barna (17%) és foltosra égetett töredék (11%) is. A szürke/fekete színű ( dark burnished, black burnished, black polished) kerámia megjelenése a középső neolitikum kezdetén a Vinca-kultúra hatása. 3 7 A leletanyagban mindössze 5 %-ban fordulnak elő vékony (0,5 cm >) falvastagságú töredékek. Jóval nagyobb a közepes (0,5-0,9 cm) és nagy (1-1,4 cm) vastagságú darabok száma (42, ill. 41%), s ismét kevesebb az igen nagy (1,5-1,9 és 2,0 cm <) falvastagságúaké (11, ill. 1%). A zselízi anyagokban gyakori, 1,5-2 mm vékony darabok 3 8 csak néhány töredék erejéig jelentkeznek. A soványító anyag - szín - falvastagság kategóriái alapján számtalan variáció előfordul a vizsgált anyagban - ezek közül néhány nagyobb arányban mutatható ki. A körvonalazható anyagcsoportok a következők: 1. Szürke/fekete színű, homokkal soványított, vékony (144 db) és közepesen vastag (758 db), az átlagot kétszeresen is meghaladó arányban karcolt díszítésű töredékek; ugyanez a típus kisebb arányban előfordul homokkal-szerves anyaggal (25 db), homokkal-kaviccsal (16 db) és tisztán kőzúzalékkal soványított (11 db) változatban is. 2. Vörös/téglaszínű, homokkal, ill. homokkal és szerves anyaggal soványított, közepesen és igen vastag (1 cm<), bemélyített (240 db) és plasztikus díszítésű (176 db) töredékek. 3. Barna színű, ill. foltosra égetett, homokkal, ill. homokkal és szerves anyaggal soványított, vastag falú (1 cm<), díszítetlen töredékek (293 db). 4. Vörös színű, homokkal soványított, vékonyfalú (0,5 cm>), karcolt díszű töredékek (13 db). 5. Barna színű, kaviccsal soványított, vastag falú (1 cm<), karcolt díszű töredékek (10 db). 6. Foltosra égetett, homokkal soványított, közepes (0,5-0,9 cm) falvastagságú, karcolt díszű töredékek (65 db). 7. Szürke/fekete színű, homokkal soványított, vastag falú (1 cm<), bemélyített díszű töredékek (56 db). 8. Vörös színű, kőzúzalékkal soványított, vastag falú (1 cm<), bemélyített és plasztikus díszítésű töredékek (17 db). A csoportokba tartozik az összes kerámiaanyag 41%-a. Forma A kerámiaanyagban a rekonstruálható formák aránya kb. 20%. A selejtezésnek köszönhetően ez a szám magasabb az eredetinél - hiszen a leltározott anyagban (különösen a leletgazdagabb objektumok esetében) szinte kizárólagosan peremek, aljak, válltöredékek és díszített darabok találhatóak. A lelőhelyen a középső neolitikumra általánosan jellemző edényformák jelennek meg, melyek jelentős része a koraneolitikus Starcevo-Körös-kultúrák anyagában gyökerezik. 3 9 Közelebbről meghatározott típusba sorolható töredékek (ebbe nem tartoznak bele az anyag 6%-át kitevő aljtöredékek) között a nyitott formák (tálak, csészék) 20%-os, a zárt formák (fazekak, csuprok, bögrék) 50%-os, 3 6 GLÄSER 1993, Abb. 19; KALICZ 1991, 16-17. 3 7 HORVÁTH 2006, 309; KALICZ 1994, 69. 3 8 KALICZ 1991, 16; PAPP 1972, 37. 3 9 BÁNFFY 2004, 264-265; KALICZ 1994, 68. 13
