Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Könyvismertetés - Gaál Attila: K. Németh András: A középkori Tolna megye templomai (Recenzió)

templomsűrűség a középkor végére már megkétszereződött. Mindebből pedig sok érdekesség és tanulság következik: Bizton megállapítható például, hogy egy olyan megye, melynek minden második falujában templom állt, nem lehetett elmaradott. Kérdés marad azonban, hogy ha nem, sőt fejlettsége és gazdasági ereje lehetővé tette az iménti építkezéseket, annak mi lehetett az alapja? Lehet, hogy a megfelelő választ a demográfiai kutatások adják majd meg, vagy - akár azzal összefüggésben gazdaságtörténeti vonatkozásokat sejthetünk a történtek hátterében. Egy olyan ősi szőlőkultúrával rendelkező területen például, mint az egykori (és mai) Tolna megye feltétlen vizsgálni lehet és kell, az agrártevékenység ezen ágazatának, az adott időszakra vonatkozó történetét is. A régészeti leletekből, helynevekből, országleírásokból arra is fény derül, hogy sokat, de nem minden pusztítást írhatunk a XVI-XVII századi pusztulásokért legtöbbször jogosan elmarasztalt törökök rovására. Az adatok világosan utalnak arra, bogy a 18. századot igen sok egyházi épület megérte, gyakran nem is romosán. Ekkor kezdték el - sokszor éppen egy másik templom újjáépítéséhez - felhasználni anyagukat és ekkor váltak a föld színéig, gyakran még az alá is visszabontott rommaradvánnyá. Ugyanitt az összefoglaló részben csemegézhetünk még érdekességeket a ritka, de mindenképen kutatásra érdemes templomokról. Én ezt most mégsem teszem, csak hogy átadhassam a jelképes végszót a szerzőnek, aki így írt munkájáról: ,, Kutatásaimmal reményeim szerint hozzájárulhatok az országos egyházi topográfia elkészítéséhez eg kevéssé kutatott régió égik megyéjének feldolgozáséival, munkám uganakkor a középkori Tolna mege történetének megismerését is gazdagíthatja, reményeim szerint a helytörténet művelői is találhatnak benne ismeretlen adatokat. " Úgy legyen! (Publikon Kiadó, Pécs. © K. Németh András, 2011.) 450