Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)
Régészet - Szabó Géza - Fekete Mária: Janus-szobor Pannóniából, a kora vaskori Regöly-csoport lelőhelyéről
díszített kengyelü, kéthurkú ívfibula került elő, 24 1 stb. Ritkán még szkíta temetőkben is találkozunk hasonlóan díszített karpereccel. 24 2 A regölyi kincslelet karikáinak stílusa, technikai kivitele feltétlenül dunántúli műhelyre/műhelyekre utal. E műhelyek közül korábban mindenek előtt Szentvidre gondolhattunk, melynek anyagából többféle, ilyen módszerrel készített tárgyat: nyakperec töredékeket, hasonló technikai ismereteket követelő kisívfibulák sorozatát, illetve más tordírozott, áltordírozott és rovátkolt technikával díszített ékszereket is ismerünk. 2 4' Ezek a kivitelbeli sajátosságok, a díszítő stílus, minden bizonnyal a többi egykorú dunántúli műhelyt is jellemzik. A regölyi halom újabb leletei alapján egyre több jel mutat a kincslelet lelőhelyéhez közelebbi műhely tevékenységére. A műhely konkrét helyét illetően itt elsősorban a még kevéssé kutatott Regöly földvárának területe, de a tűzzel járó tevékenység miatt és a korábbi ásatási megfigyelésink alapján is, 244 annak inkább külső része merülhet fel." 4' A dunántúli kincsleletekben (Kisravazd, Magyarkeresztes, Regöly) és az estei temető sírjaiban egyaránt megtalálhatjuk a trapéz alakú csüngőlemezkéket," 4'' csakúgy mint a mostani tárgyak között. Ezek a Hallstattkori telepeinken (pl.: Velem-Szentvid, Sághegy" 4 ) és temetőinkben, pontosabban: feltárt halomsírjaink anyagában (pl.: Vaskeresztes, Süttő, stb." 4 8) is megtalálhatók. Kultuszban való részvételük nyilván nem csak díszítő szerepük miatt volt rendszeres, hanem „csörtető" 24t )-ként, csengőként, sistrum-szerűen is funkcionálhattak. 2'" Ilyen lehetett a kereszt alakúan áttört, füles csüngők Kisravazd és magyarkeresztesi kincsekben, velemi, sok trapézalakú lemezkével felszerelt példánya is. Természetesen a temetkezésben, illetve a halottkultuszban való részvételükön kívüli használatukról szinte semmit sem tudunk. A felsorolt kincseink közül a kurdi talán kereskedelmi árukészlet is lehet, vagy az arisztokrácia számára, a Kapós folyón szállított, rangjukat kifejező, azt legitimáló készlet(ek). De áldozati lelet(ek) is lehetett/lehettek, mely(ek)et a folyóba vetettek. A Ravazd-kisravazdi, a Vaskeresztes-magyarkeresztesi ékszerleletek és a regölyi nyakperec lelet 2" nagyon erősen kötődik a halomsírokból feltárt mellékletek"'" anyagához, típusaihoz; ezért ezek esetleg ún. halotti kincsek is lehetnek, vagy családi ékszerkészletek, esetleg örökölt tárgyak az elhunyt javainak felosztásából, amelyet (talán) végül feláldoztak, 2'' így 24 1 BOLTA 1980, 1. kép 11. 24 2 Pl.: Eger-Nagy-Eged, 28. sír, FODOR 2001, 73., 4. kép. 24 3 MISKE 1907, 33-34. T. ~ 4 4 A bölcske-szigeti késő bronzkori lelőhelyen végzett szél-méréseink egyértelműen mutatták, hogy a településen kívüli öntőműhely helyének kiválasztásánál a széljárásnak is szerepe volt. 24 5 PATEK 1968, 64. ff., 135. 24 6 FREY 1969, Taf. 6, 16-17., Taf. 7,7,12-15,18-19., Taf. 13, 1-19,35-37., Taf. 15,10-12,15., Taf. 17,3, Taf. 18,4., Taf. 19,5-25. 24 7 Velem-Szentvid: MISKE 1907, 37-38. tábla.; Sághegy: PATEK 1968, 28. tábla 26-29., 24 8 Vaskeresztes: FEKETE 1981, 1982, 1985b.; Süttő: VADÁSZ 1983, 19., 7. kép 3. 24 9 Miske szóhasználata. 25 0 Cf. az ún. ,jogarokat"is, amelyek alkalmazását a Reitia és/vagy Noreia-kultusz kellékeihez sorolják. Ilyenek telepen a NyugatDunántúlon, sírban a Dél-Dunántúlon kerültek elő: MISKE 1907, 53. tábla 1.; JEREM 1968, 187. 24. 34. kép., 39. tábla 5.; 1971. 84-85., 7. kép 1., II. tábla 5., 8. kép 16-17. IV. tábla 4-5.; 1973. 82-83. 7. kép 1. XVI. tábla 5., 8. kép 16-17., XVIII. tábla 4-5. Hasonló .jogarokat" Magdalenska gora lelőhely anyagából, „szórványosan előkerült leletekként" közöltek. - TECCO HVALA DULAR - KOCUVEN 2004, 148."tábla 14-16. Cf. BARB 1952, 159. skk., KENNER 1979, 109.sk., KENNER 1989, 922. ff., SASEL - KOS 1990, 19-20., 60., 79., 88., GLEISCHER 1986, 178 ff., SCHMID 1933, 1-4., SZENTLÉLEKY 1979, 179. skk., SASEL - KOS 1990, 36-37., 126. 25 1 A vékony keresztmetszetű, díszített nyakperecek jellegzetesen női ékszerek a Hallstatt kultúrában. - TERZAN 1990, 2. és 11. térkép a korábbi irodalommal. 7 2 Ne feledkezzünk el arról, hogy a sticnai 5. halomban eltemetett főnök feleségének mellékletei között 32 db(!) rovátkolt díszű karikaékszer volt. - TERZAN 1995, 98., Abb. 34. (Itt nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a regölyi kincsleletben 30 darab bronz nyakperec volt.) 2í 3 Nem szabad elfeledkeznünk a halotti szertartások rekonstrukciójánál írottakról: a homérosi eposzok elbeszéléseiről, az elhunyt emlékére rendezett versenyekről sem, az ilyen alkalommal elnyert kincsekről, ilyen vagy hasonló versenyek ábrázolásáról - a bronzsitulákon, vagy az etruszk sírkamrák falain - ezek leírásáról, vagy a halotti szertartásokon rendezett versenyekből kinőtt olympiai és egyéb küzdelmek győztesei által a különböző szentélyekben leiáldozott, isteneknek adományozott tripusok-ról (Hésiodos), üstökről, babérkoszorúkról, egyebekről (Pausanias) sem. Ugyancsak ehhez a kérdés-körhöz kapcsolódnak a kora középkori arab utazóknak a Volga környékén tapasztalt szokások ismertetései, amelyek szerint az elhunyt törzsi vezető javait három részre osztják: az egyik részből sírmelléklet lesz, a másik a szertartás költségeit fedezi (Ibn Fadlan szerint „nabid"-ot, sörfélét vesznek belőle) a harmadik rész a családé, az örökösöké lesz. - FEKETE 2007, 118-124. 38
