Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)
Néprajz - Balázs Kovács Sándor: A Gyöngyösbokréta mozgalom története Tolna megyében
beszámolóból még a napi hangulat is kicsendül. „A Falu Országos Szövetsége 18 4 és Szekszárd város által sok gonddal, körültekintéssel előkészített pompás kiállítás évek óta egyik legjelentősebb eseménye volt Szekszárdnak, amelynek lakossága éppoly lelkesedéssel vett részt a kiállítás vasárnap reggel kezdődött megnyitásán, mint a Budapestről, Székesfehérvárról, Kaposvárról, Pécsről és az egész megyéből érkezett közel hatezer főnyi közönség, amely alig győzött betelni az őszi napsugár Pazar fényárjában tündöklő városunk szépségével. A leventezenekar zenés ébresztővel kedveskedett Szekszárd lakosságának, amely szeretetteljes lelkesedéssel fogadta ugy a kora reggeli, mint a filléres vonatokkal érkezett idegeneket, akik közül igen sokan vettek részt ugy a Béla-téren mondott tábori misén, mint az egyes felekezetek templomaiban tartott istentiszteleteken. Féltíz órakor csodaszép időben gyiilt össze a közönség a díszbe öltözött sportpályán, hogy tanuja legyen a nagy élménynek, a kiállítás ünnepélyes megnyitásának, amelyen ott láttuk a vármegye vezető egyéniségein kívül a kormány és a különféle mezőgazdasági, pénzügyi, ipari és kereskedelmi hatóságok képviselőit is. A szekszárdi leventezenekar indulóinak pattogó ütemei mellett vonultak le a megyebeli vitézek, a leventék és a helybeli testületek, valamint a kiállítók hatalmas tömegének képviselői a sporttelepre, amelynek tribünjein már nagy és előkelő közönség foglalt helyet. Az elsők között érkezett oda dr. Pesthy Pál 1' ny. igazságiigyminiszter családjával, Mayer János ny. földmívelésügyi ministerrel, a kiállítást rendező Falu Országos Szövetségelnökével, dr. Schandl Károly.ny. államtitkárral, az Országos Központi Hitelszövetkezet 18 6 elnökével, valamint ezek Budapestről jött nagyszámú kíséretével, nemsokára megjöttek a törvényhozók is: dr. Orffy Imre w l, dr. Erődy-Harrach Tihamér, dr. Temesváry Imre, dr. Marschall Ferenc, dr. Erdélyi Aladár és dr. Klein Antal országgyűlési képviselők, Kiss Lajos apátplébános és Kováts-Sebestény Endre földbirtokos, felsőházi tagok. Sürü egymásutánban érkeztek: herceg Sulkovszky Viktor, gróf Apponyi Károly 18 8 és neje sz. Windischgratz Aglája hercegnő, gróf Apponyi 18 4 A „Falu" Országos Szövetség 1920. május 26-án tartotta alakuló országos nagygyűlését Horthy Miklós kormányzónak, a kormánynak, a közélet és a társadalom intézményeinek, a nemzetgyűlés, a vármegyei, fővárosi és városi törvényhatóságok és a községek képviselőinek jelenlétében. Az alakuló szövetség célja a falu erkölcsi, anyagi és kulturális jólétének gondozása és emelése, a falusi tűzhely vonzóvá tétele, a hazafias érzés, a hagyományok, ősi szokások ápolása és megőrzése volt. A szövetség fővédnöke Florthy Miklós kormányzó, elnöke Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter, ügyvezető társelnöke Miklós Ödön, alelnöke pedig Szesztay László lett. Az OMGE székházában kapott helyet a szövetség. 18 8 Pesthy Pál (Uzdborjád, 1873. júl. 9. - Sárszentlőrinc, 1952. máj. 7.): politikus, jogász. Középiskoláit Bonyhádon és Selmecbányán végezte. A budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett, bíró szakvizsgát tett (1899).Tanulmányai befejezte után nagyobb külföldi tanulmányúton járt Németországban, Dániában és Olaszország. Pakson járási albíró (1900 - 1908), Szekszárdon járásbíró (1908 - 1914), törvényszéki elnök (1914-1922), kúriai bírói címmel (1921-től). Gr. Bethlen István politikai baráti köréhez tartozott, részt vett az Egységes Párt megalakításában (1922), a párt alelnöke (19231929), elnöke (1929-1931), a Nemzeti egység Pártja társelnöke (1936-tól). Kormánypárti programmal nemzetgyűlési képviselő (1927-1939), a nemzetgyűlés második alelnöke (1923. júl. - 1924. márc.). Igazságügy-miniszterként (1924. márc. 13. - 1929. jan. 8.) nevéhez fűződik - többek között - a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról (1925. évi VIII. tc.), valamint az országgyűlés felsőházáról szóló törvény megalkotása (1926. XXII. tc.). A Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezet (1929-től) és az Országos Földhitelintézet elnöke (1936-tól), a Felsőház tagja (1940-1944). - HÍRN 1930. 9-10., KOLLEGA TARSOLY 2005. XV. 710. 18 6 Országos Központi Hitelszövetkezet (Budapest,): Az 1898. évi XXIII. törvénycikk alapján jött létre azzal a céllal, hogy kielégítse a mezőgazdasági kistermelők és kisiparosok hiteligényeit, központi szervezetbe egyesítse a falusi és városi hitelszövetkezeteket. Az Országos Központi Hitelszövetkezet üzletrésztőkéjét 505 alapító fizette be 113756613 korona értékben, amely a tagok létszámának függvényében folyamatosan változott. Fő tevékenysége a hitelközvetítés, amely az 1920. évi XXXVI. törvénycikk alapján kiegészült a földreform lebonyolításával. A hiteligények kielégítésére Magyarországon és a külföldi pénzpiacokon kamatozó kölcsönkötvényeket bocsátott ki, amelyek fedezetét a hitelszövetkezet jelzálogos követelései adták. Kiépítette pénzintézeti és kereskedelmi érdekeltségi vállalati körét. Az Országos Központi Hitelszövetkezet 1947. júl. 13-án beolvadt a 8600/1947.(VII. 13.) Kormány számú rendelet alapján felállított Országos Szövetkezeti Hitelintézetbe. - KOLLEGA TARSOLY XV. 2005. 403. 8 / Őrffy Imre (Szekszárd, 1884. júl. 13. Szekszárd, 1945.): Ügyvéd, országgyűlési képviselő. A szekszárdi kerület országgyűlési képviselője. Széles látókörű, nagy koncepciójú politikus, aki igazán szívén viselte kerülete és vármegyéje sorsát. A budapesti Ferenc József-intézetet, majd a tudományegyetem jogi fakultását végezte el, ahol jog- és államtudományok doktorává avatták. A Közalapítványok Igazgatóságánál vállalt munkát 1906-ban, míg 1910-ben az ügyvédi vizsgája letétele után a közalapítványok bánáti ügyészségének lett a vezetője. Ebből az állásából közvetlenül az első világháború kitörése előtt hívták be a központhoz, ahol közalapítványi jogügyi tanácsossá nevezték ki. A képviselőházba a szekszárdi kerület képviselőjeként került be 1920-ban, majd mandátumát 1922, 1926, 1931-ben is sikerült megőriznie. Számos esetben szerzett a város beruházásaihoz állami támogatást. 1927. június 13-tól a megyeszékhely díszpolgára. - HIRN 1930. 21., Tolnamegyei Újság 1926. dec. 23., DOBOS 2005.449-450. 18 8 Gr. Apponyi Károly, nagyapponyi (Högyész, 1878. aug. 28. - Pálfa, 1959. ápr. 3.): politikus, földbirtokos. A bécsújhelyi katonai akadémián (1899) és a bécsi Hadiiskolán (1905) végzett. A 14. dragonyosezred hadnagya (1899-től), vezérkari tiszt (1905-től). Az első világháborúban a 2. pozsonyi lovashadosztály (1914-1918) és a 6. hadsereg vezérkari főnöke (1918), közben rövid ideig a 338
