Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Néprajz - Balázs Kovács Sándor: A Gyöngyösbokréta mozgalom története Tolna megyében

A kocsolai bokréta csoportról készült fényképek. Koppányszántó A koppányszántói bokréta vezetője Kovács István tanító volt. 1931 és 1934 között a budapesti fellépéseken kanásztáncot, üveges csárdást és ugratóst mutattak be."'

2 A Koppányszántói Gyöngyösbokréta csoport tagjai: Pásti Simon Göndör Sándor Keszthelyi Sándor Horváth György Kereszt József Horváth Lajos Kurdi Lajos Pásthy Vince Mérei Skolasztika Bognár Cecília Simon Brigitta Horváth Terézia Pásthy Rozália Csordás Ilona Csordás Rozália Rozsó Erzsébet A csoport csak házaspárokból állt. Akadt köztük jómódú, de szegény is. ,,A nők ruháin a szivárvány minden színe megtalálható. Kissé tréfásan mondják, hogy 'csak' 7-7 nyolcszélű alsószoknya van rajtuk, mert: hogy nagy a meleg. Az ing felett pruszlik feszül és a bubifrizurát nem ismerő női hajkoronákon a színes 'pille' díszeleg. A férfiak pitykés mellényes fekete magyar ruhába öltöztek...Megkérdeztem, hogy melyik táncaiknak és dalaiknak van a legnagyobb sikere. Nagyon szerénykednek. Pedig jelen voltam az előadáson, ahol minden számuk után felviharzott a taps. Amikor a csoport a színpadra vonul három dalt énekel 'Rózsát ültettem a gyalogúira... ' 'Selyemszélű díszkendőm...' és az 'Egy kislány rezet lopott az este...' címűeket. Azután következik az üvegtánc. Asszony legyen a talpán, aki azt utánuk csinálja. A nők fején üveg van és nagy szégyen lenne, ha az leesne onnan, még a legfrissebb figurák közben is. De nem esik le. 'Elszaladt a kulitehén ' című dalra megy egyébként az üvegcsárdás. A második táncszámuk a lassú, majd gyors ugrálós. A férfiak nők nélkül járják el a kanásztáncot. Négy X és + alakban lefektetett kanászbot között táncolnak a koppányszántóiak ennél a számnál. "

lfi

J A Bokrétások Lapja bemutatva a szereplő helyi bokrétákat, így ír Koppányszántóról: ,.Koppányszántó, község Tolna vármegyében, de már Somogy megye határán. A község már Szent István király idejében fennállott. Az asszonyok alsószoknyájának péntő a neve. A felső szoknya selyem, vagy bársony, 7-8 méter kell egy szoknyához. A menyecskék a kontyukon 'pillét' viselnek, ez a menyecskekendő. Nevét onnan vette, hogy a kendő csücskei úgy alakulnak, mintha színes pille ülne a kontyon. A férfiak hímzett, fehér vászoninget hordanak. Az üvegcsárdásban a nők fején tele üveg van és tánc közben - dehogy esik le. A kanásztáncot két keresztbe fektetett bot között járják a férfiak és két figurája van. Ezt a táncot öt évvel ezelőtt már csak egy 16

2 PÁLFI 1970. 154. 16

3 Tolnamegyei Hírlap 1935. jún. 15. 331