Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)
Néprajz - Balázs Kovács Sándor: A Gyöngyösbokréta mozgalom története Tolna megyében
A Háry lános című daljáték csákvári szereplői, közreműködői, 1929. Középen, kigombolt zakóban, fehér ingben, nyakkendősen; Paulini Béla. Tőle balra Sepsy János (Háry) és Takács Bözsi (Örzse). Fehér ruhában a darab betanítója: Bozory F,ndre. Tőle jobbra Medgyessy Lajos (Napóleon), mellette a kurucsüveges Benedek Sándor (Öreg Marci és diák). A hátsó sorban középen, Paulini Béla .mögött: K. Halász Gyula, a Magyar Rádió műsorigazgatója. a Rádióélet újság szerkesztője Az ország legnagyobb színházát minden este zsúfolásig megtöltötte a közönség. Nemcsak külföldiek, hanem seregestöl jöttek a volt falusiak, a pesti rokonok és ismerősök. A Pesti Napló 7 4 -, amely Bartók és Kodály zeneművészetét történeti jelentőségű cikkekkel méltatta - ezt írta a Gyöngyösbokrétáról: „Végre valahára igazi és valóban népi művészetet hoz Szent István napja. Soha ilyen tanulságos estét! Színes, deli mezőkövesdieken kívül ott vannak a koppánvszántóiak, akiknél méltóságteljesebben senki sem táncolja a csárdást, ...pompás ruhájú püspökbogádiak, őcsényiek őseredeti menyasszonytáncukkal, Hortobágy csikósai, juhászai, kanászai, Kapuvár verbunkosa, az e lő táncos hatalmas sarkantyújának pengése... sellyeiek az általvetős csárdással, nagykállóiak, a történelmi remek káüói kettőssel, a boldogiak, szanyiak, tiszapolgáriak ...mint az egész este egyik legszebb élménye és egyúttal második tanulsága - a szentistváni gyermekkar háromszólamú vegyeskara eg' pöttömnyi karmesterrel (Tóth Péter 14 éves) egyenes cáfolatul annak, mintha a magyar nép füléből hiányoznék a több szólamú éneklésre való hajlam: csupa muzikalitás ez a gyermekkórus, követendő példa. " Kodolányi János a Délibábban arról írt, hogy hasonló folklórmeglepetések tündökölnek az olaszoknál, a románoknál is. Több mint százezren jöttek föl a magyar vidékről, a szállodák és vendéglők ötszörös forgalmat csináltak, és nem zavarta a sikert az sem, hogy éppen az ünnep reggelén véglegesen megbukott és távozott helyéről a Bethlen-kormány. Paulini pár év alatt mintegy száz faluban-városban szervezte meg a 16 tagú bokrétás csoportokat, felélesztve a már-már eltűnő régi táncokat is, és színpadra állította a magyar néptáncok szinte teljes rendjét. 5 Az európai folklór-bemutatókon is páratlan sikerrel vettek részt a bokrétások. Hamburgban 32 nemzet táncosainak találkozóján Paulini bokrétásai megtagadták a fasiszta köszönési formát a felvonuláson, helyette kalapot és zsebkendőt fogva vonultak el. tüntetően nagy tapsot aratva. A színpadhoz kiválóan értő Paulini Béla 1938-ban megírt tíz kisebb-nagyobb színpadi táncképet, zenét készített tíz kitűnő, jórészt fiatal zeneszerzővel és hozzá koreográfiát Milos Auréllal, Bordy Bellával, majd mintegy száz tagú együttessel bemutatta a Csupajátékot. Budapest után Londonban is sikert arattak. Egy táncképe, a Csodafurulya, máig szerepel az operaszínpadon Norvégiától Szicíliáig. Paulini sokoldalú tehetség volt. 7 6 Az Országos Magyar Bokrétaszövetség elnöke (1931-től). Magyar királyi kormányfőtanácsos (1943). A Bokrétások Lapja alapító szerkesztője (1934-1944). 4 Magyarországi politikai napilap volt, mely 1850 márciusa és 1939 októbere között hetente hat alkalommal jelent meg. 7 5 SZABÓ 1988. 173. 7 6 VOLLY 1981. 14-16. 299
