Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)
Régészet - Szabó Géza - Fekete Mária: Janus-szobor Pannóniából, a kora vaskori Regöly-csoport lelőhelyéről
nagyon nehéz állást foglalni abban a kérdésben, hogy a kelta környezetben (Rezi, 8 6 Farmos) előkerült szobrocskák mikor készültek valójában. 8 7 Hiszen emléktárgyat, kultusztárgyat ma is mindenki őriz elődeitől, legalább a nagyszüleitől. így ezek a szobrok akár a területünkön élő kora vaskori és szokások kelta népesség szívós továbbélését is jelezhetik. Az eddigi egyetlen antropormof tárgy mellett a regölyi leletek között szép számban vannak állatalakok. Különösen bronzból öntött vagy csontból faragott, csontra karcolt galambok, kacsák fordulnak elő gyakran, de többször felbukkan valami juh-szerü állat alakja is. A magyarországi bronzból öntött állatábrázolásaink, állatalakú füles csüngőink feldolgozása még az anthropomorf figuráknál is rosszabb helyzetben van. Régi, bizonytalan lelőhelyadatok: kép nélküli szakirodalmi említések állnak rendelkezésre. Ezek némelyike önálló plasztikai alkotás, más részük csüngő, illetve előfordulnak olyan „ftbulák" 8 8 is közöttük, amelyeknél a tárgy lehetséges eredeti funkciója - hiányos voltuk miatt - nem határozható meg pontosan. Az állatszobrocskák szerepe is igen kitüntetett és fontos lehetett. 8" Értelmezésüknél jól indokolható és bizonyítható párhuzamot vontak a görög szentélyekben is megtalálható zoomorf figurákkal, melyek között a legjellemzőbb, leggyakrabban előforduló alakok a ló-bika-őz/szarvas formák." 0 Ezek az állatalakok egyes görög istenségek"' szimbólumai és az évszakok jelképei is voltak egyben. A ló-, bika-, szarvas-alakok mellett a kos/kecske-figurák fordulnak elő leggyakrabban a keleti Hallstatt-kultúra területén bronz és kerámia változatban; állatszobrocskák és protomé-változatban is." 2 A balkáni, szlavóniai, bánsági területeken az állatfigurák bronz-depotokba kerülnek, és itt korábbiak, még Urnamezős-koriak (HaBl), pl.: Poljanci, I. lelet, Slavonski Brod, Brza Palanka." 8 Kézenfekvőnek tűnik, - és ezt más adatok is alátamasztják -, hogy a szokás, illetve az azt hordozó népesség, a keleti Hallstatt kultúra kialakítói ebből az irányból érkeznek majd későbbi területükre. Magyarországon eddig több mint egy tucat bronz állatplasztika került elő. Velem-Szentvidről" 4 két ló alak ismert, egyik a hátán felfüggesztésre szolgáló karikával, a másiknak felfüggesztő karikája kikopott, hiányos." 8 Ismeretlen lelőhelyü egy ló alakú csüngő, melynek hátán a sörényt egy lemez-szerű díszítmény ábrázolja. Az állat füle félkör-alakú, fején, nyakán, hátán és mellső lábán bekarcolt rovátkolások vannak. Csüngője ötszög-alakú, a dunántúli ötvös műhelyek, vagy a kelet-alpi-mühelyek stílusában készült." 6 Komárom vidékéről is említenek egy állatalakot," a volt Liptó megyéből)?)" 8 pedig egy csavart szarvú kos ismert. Utóbbi kissé szögletesen megtörő nyak-hát hajlatában felfüggesztésre szolgáló karika van, lába, farka hiányos."" Szebényben egy őz-alakú, kecses csüngőt találtak, aminek hátán kissé kopott karika van. 1 0" Batináról (Kiskőszeg) négy kis szobor, ló-, kos- és őzek, 10 1 Daljról (Dálya) pedig két ló ismert. 10 2 Sotinból pedig egy felfüggesztésre szolgáló fűi, vagy karika nélküli szarvas-alakot említenek. 1" 8 8 6 Ehhez a darabhoz stílusban is hasonló és szintén késői, szkíta környezetben, sírból került elő a Sulm-völgyben. - WEDENIG 1997, 117. ff. Abb. 6. 8 7 Nemcsak a hazai lelőhelyekkel vannak ilyen nehézségek. A Kiskőszeg (Batina)ról előkerült szórványos szobrocskát keltának határozták meg. - TODOROVIC 1968, 26. tábla 4. 8 8 Vagy csak fibulának gondolt állatszobrocskák. Talán ilyen lehetett, vagy valószínűleg ilyen volt a kisravazdi kincsleletböl elveszett ló „fibula" is. 8 9 A kelet-alpi és szomszédos területek agyagszobrocskáiról: NEBELSICK 1992, 423. és a 26. jegyzete. 9 0 KILIAN-DIRLMEIER 1979, 166., 187.; METZNER-NEBELSICK 2002, 454. Leletanyagunk fontos párhuzama: La Rustica (Róma mellett, északra) ló alakú csüngő, Róma születése 44. kép. 9 1 Össz-indoeurópai is. 9 2 Ezeknek az állatalakoknak és az általuk szimbolizált isteneknek azonosítása külön tanulmányozást, elemzést és összefoglalást igényel. Itt említjük meg a megkettőzött, vagy megháromszorozott, ún. janiform állatábrázolásokat is, melyek a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének kiállításán is láthatók (SZILÁGYI 2002.), vagy - többek között - a British Múzeum gyűjteményében is megtalálhatók. - LLOYD-MORGAN 1986, 47. ff. 1-9. képek. 9 3 METZNER-NEBELSICK 2002, 454. 9 4 MISKE 1907, LIV. tábla 1. 9 5 MISKE 1907, LV. tábla 16. Elképzelhető, hogyy a két kép ugyanazt a lóalakot mutatja, két oldalról. A Savaria Múzeumban ma csak egy ló van. SM Ltsz.: 54.512.649. 9 6 HAMPEL 1886, LXVIII. tábla 1. 9 A Milch-gyüjteményből került - vétel útján - a Nemzeti Múzeumba (MNM Ltsz.: 29.1936.18.), onnan 1966-ban a Szépművészeti Múzeumba. 9 8 KÁROLYI 1968, 94., Taf. 26. 2. 9 9 A csüngő stílusjegyei alapján megkérdőjelezi a lelőhelyadatot és dél-pannoniainak, sőt kiskőszegi leletnek gondolja: METZNERNEBELSICK 2002, 454. és a 769. jegyzete. 10 0 MARÁZ 1979b 140. (a tárgyrajz), 159. 10 1 METZNER-NEBELSICK 2002, 454., és a 768. jegyzete. 25