Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - Csányi Viktor - Szabó Géza: A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

Csányi Viktor - Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé, az épülő Tesco áruház területén 2007 őszén két hétig tartó régészeti leletmentést végeztünk.' Bonyhád területét napjainkig nem érintették az 1990 óta tartó, a feltárt középkori régészeti emlékek számának robbanásszerű növekedését eredményező infrastrukturális fejlesztéseket megelőző feltárások. Magyarországon 1990 és 2005 között több mint 400 lelőhelyen, nagyjából 1.000.000 m

2-en, közel 30.000, X-XV. századi objektumot tártak fel. Ez becslések szerint is százmilliós nagyságrendű leletanyagot jelent.

2 Ezzel szemben Bonyhád város középkori történetét a kutatóknak eddig mindössze néhány bizonytalan adatra és többnyire késői, csak a XVIII. századtól szaporodó írásos forrásra kellett alapozniuk. A 2007-ben feltárt nagy mennyiségű leletanyag először szolgál hiteles forrásként az egész térség törökkor előtti történetéhez és a kutatás több mint egy évszázados bizonytalanságai után végre lehetőséget ad a mai település középkori előzménye tényleges helyének meghatározásához. Az előkerült tárgyak, régészeti megfigyelések alapján minden korábbinál pontosabb és hitelesebb képet alkothatunk a középkori Bonyhád kiterjedéséről, mindennapi életéről valamint pusztulásáról. A Tesco áruház építési területén első alkalommal 2007. szeptember 19-én tartottunk helyszíni szemlét. Ekkor azonban csak részleges megfigyeléseket lehetett tenni, mivel az építkezés már előrehaladt fázisban volt és az alapozást is már részben elvégezték. Pontosabb megfigyelésekre csak a 6. számú főúttól közvetlenül nyugatra fekvő telekrészen volt lehetőség. A munkaterület keleti szélénél, ahol a domboldalból 1-1,8 méter vastagon távolították el a humuszt és az altalajt, a szelvényfalban jól látszódtak az egykori földbe mélyített objektumok, valamint a különböző rétegek metszetei (2. tábla 1.). A lelőhely kiterjedésének meghatározása, valamint a későbbiekben feltárt jelenségek értékelése során komoly nehézséget jelentett, hogy az épülő áruház teljes területét lehumuszolták és a kialakítandó parkolóhoz az eredeti terepviszonyokat figyelmen kívül hagyva közel vízszintes felületet vágtak a domboldal aljába. így a régészeti kutatás számára fontos információk jelentős része megsemmisült. Végül mindösszesen 1.883 nr-t tártunk fel, ahol 170 régészeti objektum került elő a tatárjárás és a törökkor közötti időszakból. A beásásokból és az építési területen gyűjtött szórványokból összesen 5.260 kerámia-, fém-, és üvegtárgy, valamint patics, kő és kőeszköz került nyilvántartásba.

3 A lelőhely kiterjedése és természetföldrajzi adottságai A feltárt terület Bonyhád mai központjával átellenben, a Völgység-patak keleti oldalán a széles, lapos ártér túlsó szélén, a dombok lábánál, közvetlenül a 6. számú főút mellett található. A lelőhely a megkutatott területnél jóval nagyobb, minden irányban továbbterjed, keleti és déli részeit már korábban beépítették, az útépítésekkel megsemmisítették, azonban északi felén még ma is hatalmas szántók találhatók. Ezen a területen kb. 500 m hosszan lehetett római kori és középkori edénytöredékeket találni a szántásban. A terepbejárási adatok, a topográfiai megfigyelések, a különböző térképek ábrázolásai egységesen arra mutatnak, hogy a római kortól kis nyomvonal eltérésekkel a mai napig mindig itt, a Bonyhádi medence keleti szélén, a dombok lábánál haladt a Pécs felé vezető főút. A változó, általában 1-200 m széles lelőhely északdél irányban pontosan ezen a vonalon húzódik körülbelül 800 m hosszan, az egykori mocsár széle és a dombok lába közötti részen, követve a mai 6. számú főút nyomvonalát. A „Völgység fővárosának" is nevezett Bonyhád a Dunántúli-dombság keleti részén, a Völgység és a Szekszárdi-dombság találkozásánál fekszik. A Völgység központja az északi irányban nyitott Bonyhádi1 A leletmentést a Wosinsky Mór Megyei Múzeum, a leletek restaurálását Haraszti Gabriella és Késmárki Rita végezte. A fotókat Donka Gábor és Csányi Viktor, a rajzokat Haraszti László és Csányi Viktor készítette. A táblákat Hausier Erzsébet állította össze. 2 TAKÁCS 2010. 1. 3 A terjedelmi korlátok miatt a csak az objektumokból előkerült leletek leírását adjuk közre. 129