Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)
Régészet - K. Németh András: „Onnan köveket kemencze alljának s más szükségekre hordván..." Középkori templomaink pusztulásának történetéhez
épületek építőanyagát előszeretettel használták fel világi és egyházi épületek építéséhez vagy javításához egyaránt. Legkorábbi adataink Tolna megyében inkább előbbiekre vannak, ami nem meglepő, hiszen a 18. század első évtizedeiben még nem kezdődtek meg a nagyobb szabású templomépítkezések, gyakran a belterületen álló, romos templomokat újították fel, vagy romlandó anyagú (fa-, sár-, sövény-) templomokat emeltek. Két legkorábbi - egy régészeti és egy írásos - adatunk érdekes módon az ábrahámi ciszterci apátsághoz köthető. Az apátság közelében 2009-ben Szabó Géza tárt fel egy a középkortól a 18. századig működő vízimalmot, amelynek környezetét közvetlenül a hódoltság után - még I. Lipót idejében - az apátság omladékával töltötték fel. 4 2 Az apátság ügyében 1728-ban felvett jegyzőkönyv említi, hogy néhány évvel korábban „nagyon lerontották", amikor a dombóvári uradalmi épületekhez hordtak el belőle építőanyagot. 43 Más példából igazolhatjuk, hogy ha nem akadt a közelben megfelelő kőbánya, akkor akár messzebb is kerestek: az 1733-as vizitáció szerint Györköny középkori templomának köveit Tolnára hordták el gabonaház építéséhez, igaz, falai ezután is két láb magasan álltak még. 4 4 Sokkal ritkábban hallunk az építőanyag más célú felhasználásáról. Egy Bak falu határai ügyében végzett 1754-es tanúvallatás - amilyet a törökök kiűzése utáni időben a zavaros birtokviszonyok tisztázása végett gyakran tartottak az egykor helyben lakó öregek bevonásával - egyik tanújától megtudjuk, hogy templomának romját a szakcsiak hordták el: „más régi öregektől úgy hallotta, amint hogy a Szaktsiak e/hordván akkor is a Baki Szentegyház köveinek mondották lenni". Egy másik tanú elárulta, hogy a köveket nemcsak építkezéshez, hanem kemence sütőfelületének kialakításához is használták: „Szaktson /aktában is onnan köveket kemencze alljának s más szükségekre hordván"f A kövek - a környékbeli templomokról szerzett eddigi ismereteink alapján - bizonyára már az alapozásból kerülhettek ki, hiszen a felmenő falak többnyire téglából épültek. Vannak persze a fentieknél sokkal homályosabb adataink is. Winkler Mihály plébános Varsádra vonatkozó, 18. század közepi feljegyzése szerint „templomromok is voltak ezen a területen", amelynek tégláit éjszakánként a lakosok elhordták, és az evangélikusok még az ő idejében is onnan nyertek ki ' ' " 46 epitoanyagot. Arról, hogy az új vagy újjáépülő templomokhoz a régi templomok anyagát használták, főként a század második felében hallunk, de néhány adatunk már a század elejéről is van. Nagydorog 1722-es vizitációja szerint a nagydorogi református templom alapjaihoz 1720-ban felhasználták a régi katolikus templom anyagát is. 4 Ireg 1729-es vizitációja szerint az iregi templom építéséhez három templomot romboltak le építőanyaguk miatt: Csehi, Béka és Remete (Zárdóka) templomát. 4 5 A Gyulaj határában fekvő Vörösegyházán - a középkori Gyulaj helyén - Fényes Elek szerint 1752-ig épségben állt a templom, ekkor hordták el a kb. 2 kilométerre fekvő mai templom építéséhez. 4" Ha hihetünk Pesty Frigyes adatának, akkor a dúzsiak is ekkortájt kaptak engedélyt a középkori templom feltűnően kevéske - kb. fél méter magas és egy méter hosszú - maradványának lebontására: „E község határában még 1764ben egy Templom rom volt látható, az említett évben a Dussiak templomot építeni akarván, folyamodtak az Egyház megyei hatosághoz, hogy engedtessék meg nékiek e Templom fundamentomában lévő köveket, valamint a még földön felüli 2 láb magas, és 3 láb hosszú romnak köveit e végre felhasználni; mi meg is történt." 5 0 A középkori Györké templomának maradványait az őcsényi templom építéséhez hordták el. Egyed Antal leírása szerint: „ vágynák a helségtől északra mintegy 3 vagy 4 puska lövésnyire egy másik régen elpusztult templom falának dirib darab kövei, mely templomnak még akkor fennállott jó darab falát és fundamentomát a helység a mostani fennálló és 1781-k esztendőben készült templomának épittésére fordította. " 5 1 4 2 RKM 2009 (2010) 191; SZABÓ 2010, 64-65. 4 3 GAÁL 1982, 180. 78. jegyzet. 4 4 ACP 1973, 202. 4 5 MÁTÉ 2009b. Köszönöm Máté Gábornak, hogy ezt az adatot megosztotta velem. 4 6 GALAMBOS 1987, 36. 4 7 BRÜSZTLE 1878,111. 186. 4 8 Uo. 140. 4 9 FÉNYES 1851,1- 159. 5 0 GAÁL - KŐHEGYI 1975, II. 298-299. 5 1 CSERNA - KACZIÁN 1986, 193, 196. 113
