Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

K. Németh András - Szabó Máté: A légifotózás ú jabb eredményei a Tolna megyei középkori templomkutatásban

3. Gyulaj-Pölöske/Forrási-dűlő Sólyag templomának első említése a 15. század elejéről való. 1424. december 30-án Zsigmond király búcsút kért V. Márton pápától a korábban fából, majd kőből épült (prius ligneam et nunc ex lapidibus 21 constructam), Szent György mártír tiszteletére szentelt sólyagi plébániatemplom számára. 1432 decemberében IV. Jenő pápa - értesülve arról, hogy a sólyagi templom pusztulásra jutott, és nincs pénz a helyrehozatalra - mindenkinek, aki munkával vagy pénzzel a templom újjáépítéséhez hozzájárul, búcsút 22 engedélyezett." 1433-ban Sólyagi Sebestyén - Zsigmond császárrá koronázásakor a kíséretben tartózkodva - a pápától azt kérte, hogy birtokainak egyházait: a Szent György mártír tiszteletére szentelt, általa újjáépített sólyagi, a Mindenszentek tiszteletére szentelt gyulaji és a Szent Margit tiszteletére szentelt tabai plébániatemplomokat Sólyagon egyesíthesse, mert a mondott plébániák háborúskodások miatt elpusztultak 23 (propter guerras plene destructae sunt). ' A felsorolt egyházak részére búcsút is kért 1433. július 2-án, 13-án és augusztus 3-án.A falu Csánki Dezső szerint Hőgyész, Kurd, Szakály stb. vidékén,"^ Kammerer Emő szerint Szakály határában feküdt, 2 6 Engel Pál pedig Gyulaj határába helyezte. 2 7 Sólyag helyét azonosnak véljük egy Wosinsky Mór által Gyulajtól keletre, a Pölöske, más néven Forrási­dűlőben leírt lelőhellyel: „(...) négy völgy találkozásánál, a nyugoti lejtőn már rég óta kerültek felszínre tégladarabok, s edénytöredékek. (...) a tégladarabok nagy részében római fali s tetőtéglákra ismertem, vannak azonban keskeny, hosszú s kézzel csapolt, középkori téglák is. (...) Egy helyen sok emberi csontot s koponyadarabot találtam s itt a törmelék kizárólag csak római téglákból állott, valószínű tehát, hogy itt 28 római sírok voltak." Mivel Pölöske nevú falut nem ismerünk a környéken, ezért a fenti lelőhelyet az oklevelek alapján Szakály és Gyulaj határvidékére helyezhető, pontosabban nem ismert fekvésű Sólyaggal azonosítjuk. E mellett szól, hogy ettől a helytől északra fekszik Taba (Gyulaj-Pogányvár alja) helye, tőle nyugatra pedig a középkori Gyulajé (Gyulaj-Vörösegyházi-dűlő). így érthető Sólyagi Sebestyén 1433-as kérése a három - mint láttuk, szomszédos és egymástól csupán néhány kilométerre fekvő - egyház K) egyesítéséről. A területen a helybeliek szerint napjainkban is kerülnek elő temetőre utaló embercsontok. 30 A leírások alapján K. Németh András korábban hiába kereste a templomot, amelyet végül 2008-ban azonosított. Az épület a két ágból eredő Füstösmalmi-árok eredeténél, a nyugati mellékág nyugati felén fekszik, ahol a dombvonulat nagyon meredek, és a völgybe északkelet felé előreugró, kisebb földnyelvek tagolják. Az egyik keskenyebb, félszigetszeríí, meredek földnyelv orrán mindössze egyetlen, vörös, pelyvás anyagú fél tégla, és néhány nagyobb embercsont-töredék jelezte a templom helyét. A templom számára szokatlanul meredek domb oldalán és aljában több kisebb, az eső által lemosott tégladarab és néhány nagyobb embercsont került elő. Itt már néhány középkori cserép is előfordult, a keskeny, patakparti telep és a templom között azonban markáns, leletmentes sáv jelentkezett. A faluhely kiterjedését a poros vetésben nem lehetett tisztázni, de minden bizonnyal követi a patak irányát, és annak északi felére megfigyeléseink szerint nem húzódik át/' A lelőhelyet 2009. június 13-án sikerült légirégészeti módszerekkel azonosítani. Otto Braasch és Szabó Máté is készített róla felvételeket. A domboldalban akkor csak a templomhajó nyugati részét lehetett látni. Röviddel később, a jobb körülmények reményében ismét a kutatás homlokterébe került a helyszín, azonban az éppen zajló aratás ezt már meghiúsította/ 2 2 1 LUKCSICS 1931,1. 772. sz. 2 2 KOLLER 1784. 111. 345-346; FEJÉR X/7. 434-436. 2 3 LUKCSICS 1938, II. 155. sz. 2 4 LUKCSICS 1938, II. 167, 207, 286. sz. 2 5 CSÁNKI 1897,448. 2 6 KAMMERER - ORTVAY 1891, 262. 2 7 ENGEL 2001. Papp István szerint „Sólyag a szakályi határban volt a Kapós fölött, majdnem Csibrákkal szemben. Sólyagtól Gyulaj légvonalban 4 km-re, Taba 5 km-re volt." PAPP 2000, 167. Ez a lelőhely a leírás alapján a középkori Tárkány helye volt. Vö. MIKLÓS 2004, 9-10. 2 8 WOSINSKY 1896. II. 773-774; K. NÉMETH 2005, 136. 2 9TMFN 1981,251:48/152. 3 0 K. NÉMETH 2004. 3 1 K. NÉMETH 2009b. 3 2 PLT, ltsz.: 31683-31697. 361

Next

/
Oldalképek
Tartalom