Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)
Balázs Kovács Sándor: Egyesületek és magánosok a sárközi népművészet szolgálatában
különleges mondanivalót szánt a Tulipános láda című festményének. A „magyar stílben készült csendéletet" mintegy ars poeticának szánta a művész, mint azt a leveleiben megfogalmazott gondolatai is tükrözik. „Magyar piktor magyar képeket fessen" - írta 1910-ben Lázár Bélának." 3 „A tulipános láda a szimbólum" szögezte le a továbbiakban. Képének témája valóban egy jellegzetes dunántúli festett láda, amelynek tetejére két bokályban dús és színes virágcsokrot állított, melyek nagyszerűen „rímelnek" a láda festett virágaival. Középre pedig egy tányérba állítva egy menyecskeviseletbe öltöztetett babát festett. A képet mint új, nemzeti művészi törekvéseinek hírmondóját Párizsból küldte az 1910-es Tavaszi Tárlatra, s a címe ekkor még a súlyosabb mondanivalójú Magyar csendélet volt. A sárközi népviselet később is több festőt megihletett, hiszen a népi életképek és portrék keresett és kedvelt műfajai voltak a 20. század első felének. Aldor János László szekszárdi származású festőművész az 1920-as években több sárközi menyecskeportréval is jelentkezett a Műcsarnok tárlatain." 4 Nagy Zsigmond"' Menyecskeportréja még a Tolnai Világlapjának címlapján is megjelent. 1" 1 Gábor Móric" pedig az öcsényi Gyöngyösbokréta csoport sztárjának, Szilágyi Erzsébetnek képét festette meg 1931-ben egy párizsi tárlatra. Az öcsényi Gyöngyösbokréta sikere indította el a Sárköz körüli szélesebb hírverést. Az angol és amerikai lapok elragadtatással írtak az őcsényiek előadásáról és az egyik szereplő, Szilágyi Erzsébet „kendőzetlen szépségéről", „festőien szép és értékes öltözetéről". Pécsi Pilch Dezső 11 8 festőművész is előszeretettel festett ebben az időben sárközi népviseleteket, 11 9 sőt Szekszárdon kiállítást is rendeztek neki. 1932 októberében anyaga már meg is érkezett a megyeszékhelyre. A lap tudósítója Pécsi Pilch Dezső festőművész, a budapesti képzőművészeti főiskola tanára, „a déldunamelléki földmívelő nép viseletének ismert nevű piktoráról" ír. 120 A kiállítás harminc festményből álló sorozatának legnagyobb része Sióagárdon készült és az európai hírű művész, „aki csodás meglátással örökítette meg az ősmagyar származású nép asszonyainak színpompás viseletét, meglepően érdekes formanyelvet választott mondanivalóinak kifejezésére. A keleti nagy 11 3 FARKAS 1957, 51. - A festményt közölte a Pesti Napló 1928. febr. 26-án, a Nemzeti Szalon kiállítása alkalmával. 11 4 Új Idők 1926. nov. 14., Pesti Napló 1928. márc. 18., Tolnai Világlapja 1931. máj. 6. 11 5 Nagy Zsigmond, Gyügyei (1872, Nagybánya - 1932, Budapest,) festő. A budapesti Mintarajziskolában, majd a párizsi Julian Akadémián tanult, és 1914-ig Párizsban élt. Pályája elején elsősorban bibliai tárgyú képeket (pl. A Golgotán, Krisztus és Pilátus, Krisztus mint fogoly) és a Benczúr-iskola stílusában portrékat festett. 1914-ben Madridba költözött, ahol 1916-ban megfestette a spanyol királyné arcképét is, spanyolországi tartózkodását követően impresszionista jellegű képeket festett. 1920-tól Argentínában, 1925-től ismét Európában élt. Több kiállítást rendezett Párizsban, Londonban. Liverpoolban, Hamburgban, New Yorkban, Chichagóban, Berlinben és Budapesten. 1934-ben emlékkiállítása volt a Műcsarnokban. Müveit a Magyar Nemzeti Galéria és külföldi múzeumok őrzik. - SEREGÉLYI 1988,11. 438., MARKÓ 2003, 997. 11 6 Tolnai Világlapja 1931. 1, 7 Gábor Móric (1889, Kisújszállás - 1986, Budapest,) festőművész. Művészeti tanulmányait az Iparrajziskolában kezdte, ahol Kölber Dezső és Vesztróczy Manó voltak a mesterei. Az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán Székely Bertalan, Balló Ede, Szinyei Merse Pál tanítványa (1906-1907). 1908-tól a párizsi École des Beaux Arts-ban képezte magát. Az Amerikai Egyesült Államokban és Hollandiában portréfestő (1908 után). Olaszországban, Ausztriában, Németországban, Belgiumban is járt (1913-ig). A Százados úti művésztelepen élt (1986-ig). A Magyar Iparművészeti Főiskola tanára (1945-1948). Kiállító művész (1916-tól). Elsősorban klasszikus iskolázottságú portréfestőként ismert: nagyon sok magyar és külföldi közéleti személyiség portréját festette meg (Einstein, MacDonald angol miniszterelnök, Kossuth Lajos, Thaly Kálmán, Blaha Lujza, Fedák Sári, Svéd Sándor, Góth Sándor, Hegedűs Gyula, Krúdy Gyula, Pethes Sándor). Festett még virágcsendéleteket, tájképeket, enteriőröket, egyházi témájú képeket, miniatűröket, üvegfestményeket. Klasszikus iskolázottságú történelmi és portréfestő, több ismert irodalmi és közéleti személyiség arcmásait is elkészítette. Elmélyült megfigyelésről tanúskodnak szín gazdag csendéletei és miniatűrjei. Élete utolsó éveiben érmeket is készített. A Cennini Társaság, a Céhbeliek, a Magyar Arcképfestők Társasága, a Munkácsy Céh tagja. 1976-ban a hódmezővásárhelyi Medgyessy Teremben, majd az Óbudai Galériában jelentkezett gyűjteményes anyaggal. Tisztes kora ellenére rendszeres résztvevője volt a Vásárhelyi Őszi Tárlatoknak. 1981-ben SZOT-díjat kapott. - SEREGÉL YI 1988, II. 190., KOLLÉGA TARSOLY 2001, 843.-TMÚ 1931. aug. 26. 11 8 Pilch Dezső (Pécsi-Pilch) (1888-1949) festő, művészpedagógus. Az Új Művészek Egyesületének (UME) megalapítója (1923). Az Országos Rajztanárvizsgáló Bizottság tagja. A budapesti képzőművészeti főiskolán, a müncheni képzőművészeti akadémián és Olaszországban tanult. 1911-18 között a budapesti műegyetemen, Rauscher Lajos mellett tanársegéd, egyidejűleg 1912-18 között a budapesti képzőművészeti főiskolán helyettes tanár, 1918-tól rendes tanár, 1921-től egy ideig a főiskola főtitkára is volt. Az 1920-as évek elején Lyka Károly és Réti István mellett jelentős szerepet játszott a budapesti képzőművészeti főiskola megreformálásában. 1912-től rendszeresen szerepelt a budapesti Műcsarnok tárlatain. Hazatérve világos színhatású tájképeket és csendéleteket állított ki, piktúrájára a Vaszary János közvetítésével meghonosodott franciás expresszionista stílus volt jellemző. Első magyarországi sikerét Szürkületkor című művével aratta. Freskófestéssel is foglalkozott. Pedagógusként konzervatív művészeti felfogást képviselt. - MARKÓ IV. 2004, 353. 11 9 TMÚ 1932. okt. 19. 12( 1 TMÚ 1932. okt. 22. 470
