Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Csekő Ernő: A helyi politikai és társadalmi elit a századvégen Geiger Gyula szekszárdi ügyvéd és lapszerkesztő korabeli írásaiban

működése között sikerült egybeeséseket, hasonlóságokat megragadni, míg ugyanez a regény második felére, Hintáss pesti életszakaszára nem volt elmondható.

4 Kutatásaim eredményeként azonban megállapítható, miszerint a Magyar Szépirodalmi Lapok alapításának, szerkesztésének körülményei, valamint Geiger Gyula egykorú, pesti életviszonyai és helyzete egyértelműen visszatükröződnek a Halálfiaiban. Hasonló 1. kép: Geiger Gyula nejével, Benczelits Erzsébettel és kisleányával, Valériával. (TÖTTŐS 2003, 9.) megfontolásokból izgalmasak a Magyar Szépirodalmi Lapokban megjelent, hivatkozott tanulmányomban újraközölt, filozófiai, mi több létfilozófiai kérdéseket is megpendítő írásai, hiszen ezek tartalmukban, néha megfogalmazásaikban szintén visszaköszönnek a regénybeli Hintáss életszemléletében, szónoklataiban.

3 A botrányhős Geiger Gyula érdekes személye De Geiger Gyula, illetve lapszerkesztői, újságírói tevékenysége nemcsak a Halálfiai optikáján keresztül, illetve leánya, Dienes Valéria végett tarthat érdeklődésre számot.

6 Geiger Gyula e körülményektől függetlenül is érdekes személyiség volt, egyidőben pedig számottevő és fontos alakja a tolnai megyeszékhely korabeli társadalmának. Ügyvéd, lapszerkesztő, laptulajdonos és virilista, azaz fizetett magas adója alapján gyakorlatilag automatikusan, de legalábbis választás nélkül tagja Szekszárd nagyközség képviselőtestületének és a vármegye közgyűlésének. Az 1870-es évektől felfelé ívelő pályája azonban 40 éves kora körül megtorpanni látszott: az 1892-es országgyűlési választáson a szekszárdi kerületben alul maradt a hivatalban lévő képviselővel, Boda Vilmossal szemben. Igaz, az erőteljesen, szinte 4 Erről ld. CSEKŐ 2009, 360. 5 CSEKŐ 2009, 376-378. 6 Közismert, hogy a költő Babits Mihály családja, szülei, illetve a Geiger-Benczelits-házaspár még rokoni szálakkal is átszőtt, közeli barátságban éltek hosszú éveken keresztül Szekszárdon. A költő családi hátterét, szekszárdi világát a legutóbbi évtizedekben feldolgozó munkák közül most csak a következőt emeljük ki: BUDA 1996., BUDA 2006. 540