Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)
Balázs Kovács Sándor: Egyesületek és magánosok a sárközi népművészet szolgálatában
Csak fekete alapon fehér hímzéseket készítettek. Mindennek előre megszabott ára volt: egy nyakkendőért pl. 4 pengőt fizetett a bolt, amit a napi házimunka mellett 3-4 hét alatt varrtak ki. Egyszerre 5-6 munkadarabot vihettek haza. Az alapanyag és a készáru a bolt kis raktárában volt, a bolthelyiség vitrinjében csak néhány mintadarabot állítottak ki. ll s A kiszabott anyagon a minta helye és kontúrjai adottak voltak. Kidolgozása már a hímzőtől függött, ezzel biztosítva, hogy minden darab „egyedi példány" legyen. Ez a bolt lett idővel az Egyesület hivatalos helyisége is. 31 9 A bolt üzemeltetéséhez minden évben fűtési segélyt vettek igénybe. 1 2" Az Egyesület 1939. évi közgyűlésén lemondott az ügyvezető alelnök, dr. Szakáts István, vitéz dr. Thuránszky László 32 1, vitéz Thuránszky Lászlóné Vécsey Terézia bárónő és Perczel Béláné az egyesület elnöke, társelnöke, és alelnöke. Felmentését kérte dr. Csalog József főtitkár is, de Tolna vármegye múzeumának mindenkori igazgatója a választmánynak hivatalból tagja maradt. „Ezek után Kunos Juci és Csarnóy Zsuzsa pénztárosok s egyben üzletvezetők távozásáról emlékezett." Az új vezetőség elnök: vitéz Madi Kovács Imre főispán, társelnök vitéz Madi Kovács Imréné főispánné, Szongott Edvin alispán alelnök, dr. Nóvák Miklósné 32 2 művészeti alelnök, dr. Wallacher György főtitkár, dr. Mező László, dr. Bilkei Papp Tihamér jegyző, Szabó Piroska pénztáros, Eördög Zoltán, Mohay Lajos és Temesváry Miklós a számvizsgáló bizottság tagja. ~ Egy országos kezdeményezésre 1939-ben a magyar falu szociális helyzetének javítása érdekében és különösen a téli munkanélküliség csökkentése érdekében a belügyminiszter megbízta a Magyar Háziipari Központot háziszőttes nyersvászonnemüek felvásárlásával és készíttetésével. A rendelkezés értelmében hajlandó a Háziipari Központ a meglevő házi szövőszékeken előállított nyersvászon készleteket megvásárolni, amennyiben ezzel a szövéssel foglalkozó családoknak segítséget nyújthat. Ennek érdekében a központ írásban kereste meg valamennyi község elöljáróságát. Arra kérte őket, hogy jelezzék azoknak a családok és asszonyok a neveit, akik a meglévő saját szövőszékükön előállított vásznaikat készpénzfizetés ellenében a központnak eladnák. A Házipari Központ a kialakult napi árat fizeti ki. 32 4 A sárközi hímzésnek a budapesti kiállítások szolgáltak legnagyobb propagandával és értékesítési lehetőséggel. Az 1941-es mezőgazdasági kiállításon egy „sárközi házban" állították ki az Egyesület termékeit, amely olyan népszerű volt, hogy meg kellett gondolni a „helyi népművészetnek az ország szívében leendő állandó propagandisztikus népszerűsítését, ami természetesen tekintélyes kereseti lehetőségeket is jelent" - hangoztatta Szongott Edvin alispán. 12 5 Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás keretében rendezett népművészeti falu bemutatón a Tolna megyei népművészeti ház építésére 2500 pengőt adományozott a megye, egy sárközi ház felépítését tervezik. Csalog József szakértői véleményét is mellékelik az aktához. „A sárközi lakóház felépítését mindenekelőtt csakis abban az esetben tartom indokoltnak, ha az valóban népi ház lesz, s így külső alakjával, belsejének és ,I S A hímzésből ekkor már meg lehetett élni a Sárközben. Szabó Sándomé Tarczal Éva (szül.: 1907) nővérével együtt a dr. Pilisy-féle tanfolyamon tanult meg hímezni. Amíg férjhez nem ment, s később, amikor férje katona volt, a hímzésből tartotta cl magát, nővére pedig hímzésből nevelte fel fiát is. Munkát a bolton keresztül kaptak. 31 9 TMÚ 1940. jan. 13., TMH 1938. okt. 5. 32( 1 TMÖL. A. 1. 3135/1940., A. i. 1723/1941. 12 1 dr. ThuránszkyLászló 1892-ben született Sátoraljaújhelyen. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron, Münchenben, Párizsban végezte, a kolozsvári egyetemen avatták jogi és államtudományi doktorrá. 1920 májusában a külügyminisztérium fogalmazói karában kezdte meg közszolgálatát. 1923-1926 között mint követségi attasé a belgrádi követségen, majd Bukarestben követségi titkár, innen a belügyminisztérium sajtóosztályára került. 1935 márciusában lett a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője miniszteri osztályfőnöki beosztásban. 1943 augusztusától miniszterelnökségi államtitkárrá nevezték ki. - TMÚ 1943. aug. 7. 1 2 Dr. Nóvák Miklósné Mihalovits Margit (1897. szept. 27. Debrecen - 1978. jún. 11. Szekszárd) egyetemi magántanár, szekszárdi kórházi sebész főorvos felesége. - HIRN 1930, 55., DOBOS 2005, 409. 32 3 TMÚ 1940. jan. 13. - A választmány tagjai: Arany Dénes decsi ref. lelkész. Arany Dénesné, Fülöp Istvánné Mózes Erzsébet Őcsény, Hadnagy Albert megyei levéltárnok. Hadnagy Albertné, dr. Halmos Andor tanfelügyelő, Haypál Sándorné, L. Kovács Lajos földműves Alsónyék. Krammer János, dr. Mező Lászlóné Szilágyi Erzsébet, Nagy Lászlóné Császár Mária, az öcsényi ref. tanító felesége, dr. Nóvák Miklósné orvos feleség, dr. Piráth Endréné orvos feleség, Schulteisz Rezsőné, Surgoth Aladárné, a Nemzeti Bank szekszárdi fiókja igazgatójának felesége, vitéz Tihanyi Szilárdné, a Vitézi Szék Tolna megyei vezetőjének felesége, Szép Józsefné Kun Sára Decs, Szongott Edvinné, az alispán felesége, dr. Treer Istvánné, a szekszárdi kórház igazgató főorvosának felesége és vitéz Vendel Istvánné, a szekszárdi polgármester felesége. - TMH 1939. dec. 31. 32 4 TMÚ 1939. dec. 2. 32 s TMÚ 1941. ápr. 5. - Bár a kereskedelmi cél nyilván az elsők között szerepelt az Egyesület életében, mégis tevékenységének azt az oldalát hangsúlyozta, amely Ulrik Mária gondolatvilágába: „Mindannyionknak át kell éreznie, hogy részese annak a kincsnek, amit világszerte megbecsülnek már: a magyar népművészetet. A sárközi hímzést és szőttest ne csak kiállítási tárgynak tekintsük, hanem nemzeti értéknek, hiszen a müvészkedő magyar lélek szól azoktól minden magyar lélekhez." - TMÚ 1941. jún. 7. 527
