Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Balázs Kovács Sándor: Egyesületek és magánosok a sárközi népművészet szolgálatában

megfelelő irányítása, a népművészeti munkák művészi becsének és eredetiségének megóvása, általában az egész népművészeti termelés feletti ilyen irányú őrködés. E célok elérésére különösen a központi, a helyi és a munkabizottságokkal szemben irányítási joga van. A művészeti alelnök a termelt munkák értékesítési és általában az egyesület anyagi ügyeinek intézésében nem vesz részt. A főtitkár hatásköréhez tartozik az egyesület ügyvitelében az elnökség és különösen a művészeti alelnök segítségére lenni. Fő feladata az írásbeli munka. A titkár a művészeti alelnök fő segítsége a napi munkában. Választottak még jegyzőket, pénztárost, valamint ellenőrt. A tisztségviselők mellett választanak egyéb szerveket. Az egyesület a maga elé tűzött legfontosabb céljának: a népművészet védelmének és fennmaradásának teljesebb megvalósítása érdekében vállalja a népművészet termékeinek önzetlen értékesítését is, de a munka végrehajtására az egyesület főszerveitől elkülönített értékesítő szervet létesít, mely az egyesület elnökségének és választmányának felügyelete alatt működik. Ez a szerv a jelenlegi szükségleteknek megfelelően, - az egyesület, tiszteletdíj mellett szerződtetett alkalmazottja, tisztviselője, aki a központi munkabizottság segítségével, önállóan intézi a népművészet termékei értékesítésének lebonyolítását, segítségére van a termelés ügyvitelében e céloknak megfelelő szakképzettséggel és mozgékonysággal. Különösen hatás- és munkakörébe tartozik a termelt munkák kezelése és értékesítése körüli teljes ügyvitel: árukezelés, eladás, levelezés, elszámolás stb. A központi bizottság az egyesület székhelyén alakul meg az egyesület tagjaiból, a helyi bizottságok vezetőiből, vagy egy-egy kiküldött tagjából a központi ügyvitel, a népművészeti termelés és az egyesület által kifejtendő kulturális munka lebonyolítása és elvégzése céljából. E célból az egyesület tagjai közül megfelelő szak- és segéderőket von egy csoportba, egy munkabizottságba, akik ezért különleges tisztet és megbízásokat látnak el és feladatokat oldanak meg, részben a művészeti alelnök vezetése alatt. A helyi bizottságokat a közgyűlés állítja fel a vármegyének néprajzi, népművészeti szempontból fontos tájain, illetve azok fontosabb községeiben, telephelyein. A helyi bizottságok feladata az egyesület céljainak az egyes községekben, a helyi viszonyok ismeretének segítségével való jobb és különösebb megvalósítása. A bizottság kötelessége ezért szóval, előadásokkal stb. ismeretterjesztést folytatni a lakosság körében és azt saját lelki kincseinek tudatára és védelmére ébreszteni és ösztönözni, általában összekötőkapocsnak lenni az egyesület vezetői, központi munkabizottsága és a működő tagok között. A munkabizottságokat az egyesület közgyűlése a népművészeti termelés terén fontos községekben, telephelyein alakítja meg, nagyobb részt a népművészeti termelés helyi, tényleges vezetőiből és a népművészet munkásaiból. Feladatuk a központi bizottság segítése és támogatása a népművészeti termelés lebonyolításában, a munka kiadásában és bevételében, művészi irányításában.

2"" A helyi lapok szinte havonta számoltak be az egyesület eredményeiről. Az 1934 telén tartott egyesületi közgyűlés legfőbb tárgya az alapszabály módosítása, az értékesítési csoport felállítása, amelynek alelnökévé dr. Pilisy Elemért jelölték és választották meg. Elhatározta ezután a közgyűlés, hogy egy különálló értékesítési megbízottat fog alkalmazni, akinek kötelessége lesz a sárközi leányok és menyecskék művészi munkáit értékesíteni, e munkák iránt érdeklődőknek felvilágosítást adni, őket kalauzolni, és általában a kereskedelmi adminisztrációt megfelelő felügyelet mellett ellátni. így még nagyobb anyagi haszon remélhető. Végül a közgyűlés megalakította a központi és a helyi munkabizottságokat, Őcsényben, Deesen, Sárpilisen és Alsónyéken, mint a legnagyobb termelő helyeken.

2"' Az egyesület megalakulása után azonnal megkezdte sorainak bővítését egyének és közületek beszervezésével. Például Szekszárd városa alapító tagként lépett be 40 P tagsági díjjal.

2"

2 Az egyesület alapszabályait a belügyminisztérium 1934. szeptember 28-án fogadta el.

29

3 1 9 3 5-ben a nemzeti munkahéten vett részt egy csoport, mely a sárközi népviseletet mutatta be.

29

4 1937-re azonban válságba került az egyesület, három órás választmányi ülésen ugyan az alispán támogatásáról biztosította munkájukat, a cikkíró szerint azonban: „nem is olyan régen azt írtuk pedig, hogy a sárközi hímzés válaszúton áll, .v hogy ez mennyire igaz volt, ezen a választmányi ülésen domborodott ki igazán. Hiszen az egyesület formális működésével áll vagy bukik a sárközi népi hímzés is. Beszámoltunk akkoriban arról, hogy Sárközben alig néhány hónapja 'lábra kapott' magán munkáltatók mily nagy 2'"' TMÖL. Egyesületi alapszabályok. Sárköz. Tolnamegyei Népművészeti Egyesület alapszabályai 1934. 29

1 TMH 1934. dee. 8. 2 ,

2 TMÖL. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek Szekszárd - 1934. 29

3 TMÖL. A. i. 12854/1934. 29

4 TMÖL. A. i. 10862/1935. 522