Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Balázs Kovács Sándor: Egyesületek és magánosok a sárközi népművészet szolgálatában

beszélt: „...az egyesület célja a magyar fajban rejlő képességek lehető kifejtése azáltal, hogy őseitől örökölt hagyományos népművészetét, néprajzi sajátosságait megvédjük, fenntartsuk és fejlesszük, mert hazafias kötelességünk fajtánk eredetiségének, ősiségének s az ebben rejlő nemzeti erőknek szolgálata, nemes és szép hagyományainak megőrzése, melyek a nemzeti élet teljességéhez tartoznak és annak drága kincseit képezik. De nem kevésbé fontos az a cél sem, hogy ezen nemzeti és faji értékeket és szépségeket realizáljuk és beállítsuk a gyakorlati élet szolgálatába. Közkinccsé kell ezeket tenni, közhasználatú értékké fejleszteni és ne csak hírnevet adjunk annak, hanem kereseti értéket és megélhetést is." A főispán után dr. Pilisy Elemér „a sárközi népművészet legalaposabb ismerője és leglelkesebb propagátora tartott igen érdekes előadást a sárközi népi hímzőművészet felélesztéséről a 'hagyományőrző réteg' megteremtéséről, az eddig tartott tanfolyamokról és az általa irányított és megteremtett Sárközi Népművészet Munkásai című akció eredményeiről. Ez a szervezet a mindenkori budapesti áruminta vásárokon és az ország minden részén tartott kiállításokon mutatta be és értékesítette áruit." Statisztikája szerint 1931. decembertől összesen 3512 db 15230 P 82 fillér értékű hímzést készítettek, amelyből 12648 P 44 fillér értékű adatott el. Munkabérre kifizettek 8701 P 84 fillér és a kész eladatlan áruk értéke 2708 P. Elmondta azt is, hogy több kiváló munkása van a sárközi népművészetnek, akik számára a háztartási teendők ellátása mellett már valóságos megélhetést kezd ez a munka nyújtani. Dr. Pilisy az alkotók és termékeik védelmére ekkor elsőként vetette fel, hogy „a nép szerzői jogának, művészete eredetiségének jogi védelmét sürgősen szabályozni kell", s úgy látta, hogy a sárköziek a felújított hímzést nemcsak árusítják, hanem kezdik „használati tárgyaikra visszalopni". Megválasztották a vezetőket is elnök: Hagymássy Zoltán főispán, társelnök: Perczel Béláné alispánné, alelnök: vitéz Géczy Sándorné alezredes neje, ügyvezető alelnök: dr. Pilisy Elemér kir. ügyész, főtitkár: dr. Hencze Béla gimn. tanár, művészeti titkár: dr Csalogovits József

28

6 múzeumőr, pénztáros: Haspell János banktisztviselő, jegyző. Laskó László joghallgató, ellenőr: Háry Béla p. ü. számvevőségi tanácsos.

2

8 A ember fáradságot nem ismerő munkával, nemcsak megmentette már-már pusztulásnak induló sárközi népművészetet, hanem az előállított művészi munkák értékesítéséről gondoskodva - a további fejlődés lehetőségének alapjait is lerakta. A sárközi népművészet munkásai nemcsak Budapesten, hanem Bonyhádon, Baján, Sopronon, Balatonalmádiban, Balatonfüreden, Balatonföldváron, Deesen, valamint Szekszárdon önálló kiállításon mutatták be kincseiket, amelynek értéke meghaladja a 15 ezer pengőt, nemcsak akció, népnevelő fontosságát bizonyítva és a művészi értékek megmentését tartva szem előtt, hanem jelent szociális tényezővé emelték a népművészeti - eddig sajnálatosan parlagon hagyott - kincsek értékesítését. Több kiváló értékes munkása van a sárközi népművészetnek, akiknek számára már valóságos megélhetést kezd ez a munka nyújtani." - TMH 1934. jún. 30., ARADI 2010, 594-595. 2S

(' Csalog József, ered. (1937-ig) Csalogovits (1908-1978) régész, etnográfus, múzeumigazgató. A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1923-1926). A budapesti tudományegyetemen archeológiából, földrajzból, valamint az ókori keleti népek történetéből bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1930). A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályának önkéntes gyakornoka (1928-1930), számos hazai és külföldi ásatáson - többek között a Gebhard Bersu által vezetett goldbergi ásatáson - vett részt. A berlini Collegium Hungaricum magyar állami ösztöndíjasként a Museum für Vor- und Frühgerschichte vendégkutatója (1931-1932). W. Unwerzagt professzor mellett dolgozott, s cikkeket írt a Prehistorische Zeitschriftbe. A szekszárdi vármegyei múzeum munkatársaként (1932-1934) rendezte annak anyagát és megszervezte kiállítását. A szekszárdi múzeum igazgatója (1934-1946). A pécsi városi múzeum munkatársa (1949-1951), a jászberényi Jász Múzeum (1951-1954), majd a szentesi múzeum igazgatója (1954-1964), utóbbi nyugdíjas munkatársa (19641978). Elsősorban ősrégészettel foglalkozott. Módszerének különössége természettudományos ihletésű kísérletező kedve volt. Nemzetközileg is jelentős a magyarországi neolitikum és rézkor kutatása terén végzett tevékenysége. Új elméletet dolgozott ki a magyarországi neolitikum időrendjére vonatkozóan. A szekszárdi múzeum vezetőjeként középkori ásatásokat is folytatott (Ete, 1936). Behatóan vizsgálta a Sárköz népművészetét, írásaiban bemutatta a sárközi kultúra és élet jellegzetességeit: az építkezést, a halászatot, a temetkezési szokásokat, s foglalkozott a mohácsi busójárással is. - BODÓ-VIGA 2002, 150 - 151., VIZI 2009, 269356. TMÖL. Egyesületi alapszabályok. Sárköz. Tolnamegyei Népművészeti Egyesület alakuló jegyzőkönyve 1934. jún. 29. Jelen voltak: Bálint Erzsébet, Bárdos Jánosné, Berényi Béláné, Bogár Andrásné, Bor Erzsébet, Cselenko Julia, Dr. Csalogovits Józsefné, Csapó Jenőné, Dr. Cs. Papp Jenőné, Dorkó Éva, Dömötör Erzsébet, Dózsa Pál Jánosné, Eisler Manóné, Dr. Gaál Dezsőné, vitéz Géczy Sándorné, Dr. Hagymássy Zoltánné, Dr. Haypál Sándorné, Dr. Hencze Béláné, báró Jeszenszky Andorné, Karácsonyi Éva, Kara Éva, Komlósi Józsefné, Dr. Leopold Komélné, Lovas Éva, L. Kovács Lajosné, Kiss Erzsébet, Könczöl Erzsébet, Mező Lászlóné, Mészöly Győzőné, Mózsi Jánosné, Dr. Nóvák Miklósné, Nyéki Zeke Lajosné, bonyhádi Dr. Perczel Béláné, Saárossy Károlyné, vitéz Simon Gézáné, Sipos Éva, Szabó Pálné, Dr. Szongott Edvinné, vitéz Tihanyi Szilárdné, Tóth Lajosné, Dr. Treer Istvánné, vitéz Vendel Istvánné, Werner Andrásné, Ziegler Károlyné, Bokor Gyuláné, Bálint Jenő, Dr. Csalogovits József, Dr. Danóczy Géza, Dr. Gönyei Sándor, Gyöke József, Dr. Hagymássy Zoltán, Dr. Haypál Sándor, Haspell János, Dr. Hadnagy Bertalan, dr. Hencze Béla, Héti József, Dr. Horváth Árpád, Hradek László, Dr. Kamarás Géza, Dr. Kornis István, Dr. Boda Vilmos, L. Kovács Lajos, Laskó László, Lukácsi Pál, Dr. Lukácsi Sándor. Mező László, Mészöly Győző, Nyéki Zeke Lajos, Nagy Gyula, Nagy István, Dr. Őrffy Imre, bonyhádi Dr. Perczel Béla, Dr. Pilisy Elemér, bilkei Pap Tihamér, Dr. Regős István, Róder Pál, Schwirián György, Seper Kajetán, Dr. Szilágyi Ernő, Szilágyi Béla, Surgóth Aladár, Dr. Szongott Edvin, vitéz Tihanyi Szilárd, Tóth Lajos, Végh Béla. 520