Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Balázs Kovács Sándor: Egyesületek és magánosok a sárközi népművészet szolgálatában

Úrasztali terítő. Az úrasztali terítő, e reprezentatív darab hímzői között a decsi társadalom szinte minden rétegét megtaláljuk, elsősorban a decsi gazdaréteg leányai, feleségei vettek részt a munkában. (Balázs Istvánné Kara Erzsébet /1908-1987/, Borjáti Pálné Oláh Rákhel /1911-1998/, Kovács Sándorné Bóna Sára /1905-1990/, Kiss Józsefné Nagy Éva /1881-1966/, Kiss Andrásné Mihály Sára /1913-1998/, Lovas Istvánné Gáspár Erzsébet /1917-1949/, Pücsök Jánosné Bálint Éva /1876-1948/, Ivanizs Istvánné Kara Judit /1905-1949/. Természetesen dolgoztak rajta a kisebb vagyonú gazdalányok, valamint a Sárközbe betelepült római katolikus családok tagjai is (Perity Mihályné Kukucska Mária, Káh Jánosné Paul Éva (1873-1947), Káh Henrikné Halbich Margit (1900-1977), Wrazsovics Irén), és hivatásszerűen a kézműves munkákból élő emberek. A háziipari engedélyeket kiváltók viszont nem tartoztak az ősi sárközi református őslakosság közé, vagy aki idetartozott, az a sárközi társadalom alsó rétegének képviselője volt. (Kun Istvánné Bárdos Júlianna, Hanusch /Hortobágyi/ Ferencné Hauer Irén, a Tolnáról Decsre költözött sváb pék felesége, Rozmanith Imréné Ács Lidia, a feleség csanádi, a férj kovácsként került a Sárközbe, Szép Józsefné Kun Sára, Perity Mihályné Kukucska Mária, Mozolai Pálné Baranyai Mária.) A gazdagabb, törzsökös sárközi lakosok feleségei, leányai nem kényszerültek arra, hogy keresetszerüen űzzék a szövést, vagy a hímzést, Kovácsné Kun Sára mondta: „Ketten lehettünk volna szakkörvezetők, de a másik módos asszony volt, féltették a 279 szemet. 21

9 LÁTOGATÁS 1996. 517