Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)
Balázs Kovács Sándor: Egyesületek és magánosok a sárközi népművészet szolgálatában
Ilyen sikerek után a Sárköz felé is megindult az idegenforgalom, filléres vonatok érkeztek Szekszárdra. A több száz utas szórakoztatását alkalmanként újra meg újra megszervezték: megismertették Szekszárd nevezetességeit és e mellett a Korzón felállított sátrakban vásárolhattak a kézművesek készítményeikből, a Kaszinó pavilonjában pedig gyönyörködhettek a sárközi hímzések és az „érdekes és egyre divatosabbá lett sárközi szőttesek kiállításában." 1X 6 1933-ban a szekszárdi mezőgazdasági-borászati kiállításhoz kapcsolódva egész sor kongresszust rendeztek. A nagyobb érdeklődésre való tekintettel „Sárközi bokréta" címmel néptáncbemutatót is tartottak, melynek főrendezője Paulini Béla volt. 1" Ezen a szorosan vett sárközi falvak mellett bogyiszlói, koppányszántói, sióagárdi, váraljai, bogyiszlai, sióagárdi csoportok is felléptek. „A szekszárdi kiállítás és a vele kapcsolatos ünnepségek programjának egyik kiemelkedő eseménye és idegenforgalmi szempontból is érdekes attrakciója volt a Sportpálya szabad színpadán előadott Sárközi Bokréta, amelynek keretében bemutatták a budapesti Szent István napi Gyöngyös Bokréta alkalmával szereplő megyebeliek ősi viseletüket, táncaikat és dalaikat. Az alsónyéki sárközi játszó, a bogyiszlói mártogatós tánc, a decsi leánykar éneke, a koppányszántói ugratás és kanásztánc, az öcsényi lakodalmi részlet, a sióagárdi gólyatánc, szegélytánc, a váraljai fonórészlet eredetiségében és érdekességében egyedül álló. A színpompás látványosság előtt az egyes községek papjaikkal vagy tanítóikkal oszlopban vonultak el a tribünök előtt (a bogyiszlóiak szekeres lakodalmi menetben). Paulini Béla bevezető előadását és a műsort 10 ezer főnyi tömeg nézte és hallgatta," 1X X A megrendezett kiállításhoz kapcsolódó pályázaton résztvettek a dr. Pilisy Elemér által szervezett tanfolyamokon végzett sárközi menyecskék is: aranyéremmel tüntették ki: a Sárközi Népművészet Munkásait (Szekszárd kézimunkáért), Öcsényi Háziipar (szövés, hímzés), Sárközi Háziipari Szövetkezet Decs (hímzés, szövés), Bogár Andrásné Decs (hímzés), Császár Istvánné Decs (hímzés, tervezés), Bárdos Jánosné Öcsény (hímzés). Ezüstérmet kapott: Bokor Gyuláné Decs (kézimunka), Mózsi Jánosné Alsónyék (kézimunka), Szép Józsefné Decs (kézimunka), Wernerné Tóth Katica Őcsény (kézimunka), Könczöl Erzsébet Decs (kézimunka), Mátyás Erzsébet Decs (kézimunka) Bodor Józsefné Decs (szövés). 1X 9 A látogatók által szinte ostromlott Szekszárd és a Sárköz, úgy tűnik, vég nélkül állta a rohamot. 19 0 18 6 TMÚ 1932. okt. 19. - „A 23-iki filléres gyors ittléte alkalmával Kaszinónk nyári helyiségében kiállítást fog rendezni az újjáéledt sárközi népművészetünk. A kiállítás d. e. 10-től d. u. 5-ig lesz nyitva. Azon a 'Sárközi Háziipari Szövetkezet' modern tárgyakra (kézitáska, terítők stb.) alkalmazott finom hímzései és szőttesei kerülnek eladásra. - Örvendünk, hogy a szüretvégi nagyobb munkaidő dacára sikerült az akciónak kiállítást rendezni és ezzel ezt a világhíres helyi érdekességet vendégeinknek bemutatni." TMÚ 1932. okt. 22. - „Dr. Pilisy Elemér kir. ügyész, a sárközi népművészet lelkes propagálója a filléres vonatnak Szekszárdra érkezése alkalmából nagyon érdekes kiállítást rendezett azokból a csodaszép hímzésekből, amelyeket Öcsény, Decs, Sárpilis és Alsónyék ősi művészete alapján felélesztett a decsi háziipari szövetkezet. A szekszárdi múzeum és magánosok gyűjteményei mutatják a kiállításon a többszázéves műremekeket, amelyek formái nyomán életre kelt ez a mindenfelé megcsodált hímző modor. Terítők, vitrindíszek, könyvjelzők, női retikülök. sárközi papucsok és egyéb hímzések nagy tömege tárult a szemlélők elé, akik közül a műértők jócskán vásároltak is, ugyanúgy mint az érdekes és egyre divatosabbá lett sárközi szőttesekből. A sárközi hímzett remekek a szekszárdi kaszinópavillonjában Pécsi Pilch Dezső képeivel együtt voltak kiállítva." - TMÚ 1932. okt. 26. 18 7 TMÚ 1933. szept. 2., 1933. szept. 23., 1933. okt. 8. IS! < TMÚ 1933. okt. 4. - Erre a kiállításra és előadásra Budapestről, Székesfehérvárról, Kaposvárról és Pécsről is indítottak kedvezményes filléres vonatokat. - TMÚ 1933. okt. 7. - Paulini a Gyöngyösbokrétát ismertető angol nyelvű kötetében Váralja, Koppányszántó. Báta, Őcsény csoportjait mutatja be Tolna megyéből, és a sárközi hagyományokhoz húzó Érsekcsanád és Szeremle is szerepel. - PAULINI 1937., PAULINI 1940., PÁLFI 1970, 115-161. - „Sárközi bokréta. Népi dalos és táncos játék. Előadásra kerül a sporttelepen, 1933. október hó 8-án délután fél 4 órakor. Rendezi: Paulini Béla. Bevezető beszédet mond: vitéz Vendel István polgármester. A dalos, táncos játékban a következő községek csoportja vesznek részt, eredeti népviseletben, 136 szereplővel. Alsónyék sárközi játszó, Bogyiszló mártogatós tánc, Decs leánykar, Kéty német csoport. Koppányszántó ugratás kanásztánc, Öcsény lakodalmi részlet. Sióagárd gólyatánc, szegélytánc, Váralja fonórészlet. Az előadást a budapesti rádió is közvetíti és hangos film is készül belőle." - TMH 1933. okt. 7. Is 9 TMÚ 1933. okt. 11. - Közülük a második világháború után többen lettek a Népművészet Mesterei és a Népi Iparművész cím birtokosai: Szép Józsefné (már mint Kovács Józsefné) Kun Sára (1909-1999) hímző 1960-ban lett a Népművészet Mestere. „A sárközi főkötőhímzés különleges és gazdag változatú öltéstechnikáját az 1930-as években, már csak néhány asszony ismerte Deesen és az egész Sárközben. Részt vett azon a tanfolyamon, ahol a község leghíresebb főkötővarrónője, Szél Judit tanította a fiatalokat erre a régi technikára. Ó is tartott 1931 és 1936 között tanfolyamokat Deesen, Váralján, Zengővárkonyban. A legrégibb fekete, fátyolszerű finomsággal kivarrott főkötők öltéstechnikája igen gazdag. Viszonylag kevés főkötőt hímeztek a Sárközben színesen. Kun Sára ezt olyan mértéktartással alkalmazta, hogy ezzel is fokozta az aprólékos hímzés finomságának hatását. Kiváló értője volt a rojtozásnak és a gyöngyfűzés is. 1954-ben népi iparművész, 1960-ban a Népművészet Mestere." - BALÁZS KOVÁCS - DELI 1999, 93. - Werner Andrásné Tóth Katalin (1909-1993) „A szövést 1935 után tanulta idős asszonyoktól, s ettől az időtől kezdve kizárólag ezzel foglalkozott. Az 1930-as években kiváló művelője volt a sárközi hímzésnek is, amit a Pilisy Elemér által szervezett tanfolyamokon sajátított el. A sárközi Népművészeti Szövetkezet alapító tagjaként kezdte meg tervezőiművészeti munkásságát, oktató munkáját. A fiatal szövetkezeti tagok mesterüknek vallották. Segítette, tanácsokkal látta el a 488
