Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Balázs Kovács Sándor: Egyesületek és magánosok a sárközi népművészet szolgálatában

Zoltán

1

4 is felfigyelt, népművészetének pompája, tökéletes színharmóniája többek között Boross Jánost, Csók Istvánt is megihlette, de a korabeli Tolna megye valamennyi kiválósága, Garay Ákos

1

5, Miklósi M. Ödön

1

6', Szabó Dezső

1

7, Ferencz Lajos

1

8, Wallacher László

1", id. Wagner Andor, Varsádi Andor, Aldor János - Senki nincs itthon, csak én meg öregapa. - Pont az öregapát keressük , mondta az úrféle. Bekísértem hát őket dédöregapámhoz a konyhába, ahol éppen bab rotyogott a tűzhelyen, gőz- és illatfelhőbe burkolva dédöregapámat. Tán jó órát lehettek a vendégek a konyhában. En a másik szobában várakoztam, csak annyit hallottam, hogy a kis köpcös úriember állandóan kérdezi öregapámat, aki hosszú komótos mondatokkal válaszol. A vendégek távozása után apám meg anyám érkezett haza a határból szekérrel. Mondom anyámnak, hogy miféle vendégek voltak. - Hova vezetted őket? - A konyhába öregapámhoz. Anyám összecsapta a kezét. - Te jó Isten, oda, ahol főtt az a nyűves bab! Megfeledkeztem róla, hogy a vendégeket az első szobába kellett volna kísérnem, ahol sohase fő az a nyűves bab, ahol mindig tisztaság és rend van. Csak évek múlva tudtam meg, hogy Móricz Zsigmond volt a vendégünk, aki Öreg utca címmel valami 'borzalmasat' írt az alsónyékiekről, így mondta a szomszédasszony, akinek a fia szerepelt Móricz írásában, nem éppen előnyös megvilágításban. Szóval a fiú éjnek idején ellopta szülei gabonáját és eladta. 'Minek azt ország-világ elé kürtölni, meg hogy nem születik ölég gyerök, ahhoz is mi köze másnak!" - FAZEKAS JÁNOS: A sárközi olvasztótégely. Idézi CSÖTÖNYI 1996, 166. - MÓRICZ 1950/a., MÓRICZ 1950/b 1

1 FÉJA 1962. 1

2 KUNSZABÓ 1972. 1

3 Liszt Ferenc Tolna megyei látogatásának emlékét örökítette meg Augusz Anna, Augusz Antal leánya, aki vendéglátójuk volt Szekszárdon: „Ebéd után kirándultunk az innen egy órányira fekvő kis faluba, Decsre, hogy megnézzük a vasárnaplóba öltözött falusiakat....Decsre érkezve a falu terére mentünk. Itt jöttek össze a parasztnők, kik egymás kezét fogva, táncoltak, és folyton forogva, táncoltak és énekeltek; mindegyikük igen eredeti öltözetben díszelgett, a selyem, a csipke, a szalagok tömege festői módon elegyedett, és mind térdig érő szép piros bőrcsizmát, fölötte rövid szoknyát viseltek, amelyet alul két sor szalag tarkított és szegett be. Egyik igen barátságos parasztasszony (Pörge Sára), akinek a lánya a táncolók között volt - különösen érdeklődött vendégeink iránt, és mindenhová elkísért minket. A jegyző felesége uzsonnával szolgált, utána még a parasztok táncát néztük, melyet a ház előtt cigányok zenéjére jártak. Majd ugyanaz a barátságos parasztasszony arra kérte Cosimát, hogy menjen, nézze meg otthonát. A bűbájos Cosimával és az Abbéval együtt mind meglátogattuk a jó asszony szerény lakását, aki ezt bizonyára nagy megtiszteltetésnek érezte. Megmutatta nekünk konyháját, szobáját, baromfiudvarát stb. Hazafelé Ocsényen mentünk keresztül. Itt az Abbé, - aki mamával, Cosimával, Tonival, Bülowval, Plotényivel és velem a nagy határban utazott - megállította a kocsit egy zenekísérettel táncoló parasztcsoport előtt. Plotényi és Rosty is táncra perdültek a parasztnőkkel, nagy mulatságára a társaságnak." - HADNAGY - PRAHÁCS 1969, 219-265. - A barátságos parasztasszony a decsi Pörnyi Sára volt. 1

4 OLSVAI 1971,3-30. 1

5 Garay Ákos (Pusztaapáti, 1866. okt. 5. - Budapest, 1952. jan. 25.) Festő, grafikus, néprajzkutató. Budapesten a Mintarajziskolában, Pécsett és Münchenben tanult. A Borsszem Jankó, Kokas Márton, Fliegende Blatter című lapok közölték illusztrációit, de emellett számos fővárosi lapnak rajzolt. Korán feltűnt magyaros jellegű illusztrációival. Főként huszárok, cigányok és pásztorok életéből vett jeleneteket ábrázolt sajátos tolltechnikával. A népélet témaköréből készült festményei, tus-, és ceruzarajzai, akvarelljei forrásértéküek. Gyakran festett sárközi témájú képeket is. Országosan ismertek a magyar huszárról és a magyar lóról készült képei. 1909-ben a Nemzeti Szalon gyűjteményes kiállítást rendezett müveiből. Nagybátyja, Garay János Az obsitos című költeményéhez készített illusztrációi legjelentősebb munkái közé tartozik. 1927-ben „Juhászok a kecskeméti vásáron" című rajzával megnyerte a magyar táj- és életkép kiállítás grafikai nagydíját. „Bugaci pásztorok" és „Magyar csöndélet" című képei a Magyar Nemzeti Galériában vannak, a „Vásár" című olajfestménye a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban található. - SEREGÉLYIII. 1988, 197. 1

6 Miklósi-Mutschenbacher Ödön (1881. szept. 11. Szekszárd - 1942. ápr. 18. Szekszárd) Szekszárdon született, Zsigmond néven anyakönyvezték. Apja Mutschenbacher Ödön, anyja Barta Mária. A család a Szekszárd 31. számú házban lakott. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a képzőművészeti főiskolát Budapesten végezte. Művészként külföldön is sok dicsőséget szerzett. Az első világháború idején két évig Olaszországban; majd hosszabb ideig Hollandiában dolgozott. 1922-ben visszatért Magyarországra. Kiváló portréfestőként, pl. a királyi család több tagjáról, Vass József miniszterről, Stranyavszky belügyi államtitkárról, valamint az ország számos ismert személyiségéről festett arcképet. Alkotásai a Nemzeti Szalonban, a Műcsarnokban, Münchenben, Hannoverben, Firenzében és Hollandiában különböző kiállításokon keltettek méltán feltűnést. A Wosinsky Mór Múzeumban is több képét őrzik. „Miklósi Ödön istenadta tehetség, aki még sokat és szépet fog alkotni hazája és szülővárosa büszkeségére" jelent meg méltatásként róla a Tolnamegyei fejek című kötetben. 1938-ban a Tolnamegyei Újság közölte a művész cikkét, amelyben részletesen leírta, több aspektusból és keresztmetszetben is lerajzolta országzászló tervét, vállalva e terv alapján megrendelés esetén a kivitelezést is. - DOBOS 2005, 405. 1 Szabó Dezső (Siklós, 1888. dec. 12. - Szekszárd, 1971. márc. 4.) Festő. Művészeti tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán kezdte. Tanárai Révész Imre és Ferenczy Károly voltak. Az 1911-1914-es években a müncheni Képzőművészeti Akadémián Stuck Ferenc tanítványa. Nyilvános országos kiállításon 1910-ben szerepelt első ízben. Három külföldi és nyolc magyar kitüntetést nyert. A Szekszárdon lévő ismertebb képei: a szekszárdi vasútállomás három nagyméretű falfestménye. Sárközi vasárnap, Szekszárdi szüret, Szekszárdi vásár (sajnos ma már nem láthatóak), az evangélikus templom oltárképe, a Zeneiskola Liszt Ferenc arcképe. Tanulmányutakat tett Német-, Olaszországban. 1918 óta állít ki, festett arcképeket, zsánert, tájképet és 454