Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Gaál Attila: Kerámia leletek a Szekszárd-palánki török palánkvár (Jeni Palanka) területéről és feltárásából

Gaál Attila Kerámia leletek a Szekszárd-palánki török palánkvár (Jeni Palanka) területéről és feltárásából

1 Mázas asztali edények A lelőhelyről és egykori lakóiról A mintegy évtizedig folyó feltárás időszakában született néhány rövidebb híradást

2 követően, jelen évkönyv korábbi számaiban adtuk közre a Szekszárdtól északra, mintegy négy kilométernyi távolságban egykor volt török palánkvár, Jeni Palanka, azaz Újpalánk feltárásából (és területéről) származó egy-egy jelesebb leletcsoport ismertetését. Úgy a hódoltságkori cseréppipákat, mint az üvegkarpereceket, valamint kínai és perzsa porcelánokat tárgyaló írások esetében - a feltárások során napvilágra került leletek mellett bevontuk az ismertetésbe az 1960-as évek terepbejárásaiból származó tárgyakat is, valamint azt az egyébként nem túl nagy számú - olyan tárgyat is, melyek megyénk területéről, de nem Palánkról kerültek gyűjteményünkbe. Ugyanígy jártunk el a múzeum gyűjteményében található hódoltságkori rézedények ismertetésénél is, ahol ezeken felül a magángyűjtemények elérhető darabjait is közreadtuk.

1 Ezúttal kissé szűkítve a kört, a palánkvár feltárása során előkerült asztali edényekkel és töredékeikkel foglalkozunk és eltekintünk a múzeumban lévő, de még nem publikált, hasonló korú és funkciójú kerámiatárgyak közreadásától. Úgy véljük azonban, hogy továbbra sem érdektelen a több évtizeden át végzett terepbejárások idevágó darabjainak a bemutatása, még akkor sem, ha éppen e tárgyak esetében okozhat zavart a terület későbbi hasznosítása során véletlenszerűen oda került tárgyak jelenléte. * Az 1596-ben épült várról Ottendorf Henrik és Evlija Cselebi is említést tett egyidejű útleírásában.

4 Cselebi azt is fontosnak tartotta leírni, hogy a vár „oszmánli építkezés", s hogy azt Eger meghódítója, Mohammed khán (III. Mehmet szultán) emeltette a Sárvízen lévő húszívü fahíd védelmére. A várban tíz ház, egy dsámi és tíz ágyú érdemelt említést, valamint az, hogy száz főnyi helyőrsége a szekszárdi vár katonaságával együtt kapta a fizetését. A váron kívül a Sárvízen átvezető fahídnál kisebb őrhely volt, melynél Cselebi idején (és információi szerint!) egy aga felügyelete mellett csupán a bort vámolták meg, a többi árut azonban nem. A váron kívül - elkülönülve a közelben lévő és a XVII. század közepén még adózó egykori magyar falvak. Szent Miklós és Szerdahely területétől

3 - csupán egy apró település húzódott meg, melyet a vár - a leletek és a későbbi dokumentumok tanúsága szerint délszláv származású - katonái és hozzátartozói laktak, akik a vártól délre lévő mocsár, és az akkor még más mederben folyó Sárvíz közti (újabb kutatások szerint valószínűleg a Sárvíz északi partjára is áthúzódó) falujukból csak hadiesemények 1 1960-tól 1975-ig - a vár feltárásának kezdetéig - végeztünk itt terepbejárásokat az őszi és tavaszi szántások után. melyek során igen nagy mennyiségű hódoltságkori „török" tárgy és tárgytöredék került begyűjtésre. A feltárás az 1975-1986 között időszakban történt. 2 GAÁL 1981., GAÁL 1985. 3 GAÁL 1983., GAÁL 1991. 4_ OTTENDORF 1662-1667, 24., KARÁCSON 1904, 206. ' A közelben lévő Iccse, Ság falvakkal együtt panaszkodnak 1559-ben Szentmiklós és Szerdahely lakói a szigeti kapitánynak, hogy Korpády Gergely nagy sarcolást kér és nagy fenyítékkel üzent ránk, hogy ha azt meg nem adjuk.. .szinte azonképen cselekszik velünk mint az szegény iccseiekkel. ... gyermekeinket is ketté vagdalja., akit mirajtunk kér azt meg nem adhatjuk, ha mindjárt levág bennünk is, mert annyira meg szegényedtünk, hogy immár kenyérben sem ehetünk: azért könyörgünk, hogy te Nagyságod legyen oltalmunk, mert mi is azért adtuk te Nagyságod oltalma alá magunkat, hogy .. .mentségünk lenne efféle kóborlóktui. .Szegény Icheiek, Zerdahelyiek, Sagyak, és Zent myklosyak te Nagyságodnak jobágyi"- SZALAY 1861. 322-323. A folyamatos kétfelé adózás és a panaszolt zaklatások ellenére Szerdahelyen és Szentmiklóson is megmaradt a magyar lakosság. Szentmiklós 1592-ben még 8 fő „ép jobbágy" után 15 ft., egy ártány, hat száraz hal. egy csizma kapcástul és egy papucs adót fizetett. Szerdahely nagyobb lehetett, mert 20 ft.-ot, vetésekből kilencedet, két ártányt, egy karmazsin csizmát két nyest, és két rókabőrt adózott magyar földesurának.- VARGA-BODA, 1973. 58. (Orsz. Levéltár Kúriai o. 4-2808. Táblai perek „K" és „KK" mellékletei. Causa tabuiaris p. 112., 107. - v.ö. Martonfalvay István beidézését a Neoaquistica Comissio elé. 1698. jul.4. - Ám, hogy Újpalánk 1596évi építésének idejét megérte e az itteni lakosság nem tudjuk. Valószínűbb, hogy a közelgő szultáni sereg hírére elnéptelenedtek a falvak. 401