Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)
Gallina Zsolt - Hornok Péter - Paluch Tibor - Somogyi Krisztina: Előzetes jelentés az M6 AP TO 10/B és 11. számú lelőhelyrészen végzett megelőző feltárásról. Alsónyék- Bátaszék (Tolna megye) 2006-2009
A néhány orsógombon és fenőkövön túl előkerült, viszonylag kis számú kerámiaanyag alapján a lelőhelyünkön feltárt kelta telepet a közép La Téne-időszakra (B2-C) keltezhetjük. A telep és a temető tehát közel egykorú lehetett. Azonban szembetűnő, hogy térben elkülönültek egymástól, közöttük kb. 130 m széles sávban nem találtunk vaskori objektumot. Arokrendszerek A 11. lelőhelyrészen a vaskori temető ÉNy-i részében sajátos objektumrendszert találtunk, melynek többféle interpretációja lehetséges (7. tábla /.; 45. tábla). Szelvényünk D-i végében, ahol a szóban forgó objektumcsoport előkerült, a feltárás előtt nem tapasztaltunk kiemelkedést, és erre a szintvonalas térkép sem utalt. A humuszréteg azonban itt és a szelvény teljes D-i végében vékonyabb volt, mint a szomszédos területeken, ennek alapján kisebb domb létét tételezhetjük fel a területen, amelyet a szántóföldi művelés mára teljesen eltüntetett. A tárgyalandó jelenség három É-D-i irányú, nagyjából párhuzamos, hosszú árok (12., 23., 127. obj.) között helyezkedett el. A feltárás rendkívüli mérete miatt lehetőségünk volt az árkokat viszonylag hosszan megfigyelni: a Ny-i (12.) 117,5 m, a középső (23.) 236 m, a K-i (127.) 282 m hosszan futott a szelvényünkben, ennek ellenére a végeik mindkét irányban kívül estek a nyomvonalon. 1 1" A Ny-i és a középső árkok azonos irányuk mellett kissé szabálytalan kialakításukban és méretükben is hasonlítottak egymáshoz. A nyesett felszínen mért szélességük 0,5-1,4 m, mélységük 0,2-0,4 m között változott. Kialakításuk is változó volt, metszetük helyenként V betűre emlékeztetett, máshol íveltebb, U alakú volt. Egymástól 26-38,5 méterre haladtak, D-en kissé távolabb, É-on közelebb kerülve egymáshoz. A harmadik árok ( 127.) a középsőtől K-re 4,9-5,5 méterre, az előzőekkel ellentétben nyílegyenesen haladt, azoknál jóval szélesebb (2,3-3 m) és mélyebb (1-1,2 m) is volt. A harmadik árok egyenes, meredek falú, alján erősen összeszűkülő, metszete csaknem V alakú volt. 10 2 Az első két árok (12., 23. obj.) által közrezárt területen, lekerekített sarkú négyszögletes alaprajzú, kissé trapézszerü árkot (54. obj.) találtunk, amely úgy lett kialakítva, hogy Ny-i oldalát az első hosszanti árokkal közös szakasz alkotta. A négyszögletes és az említett egyenes árok a metszet szerint egykorú volt. Az egykorúságot kiterjeszthetjük a másik két árokra is a hosszanti árkok párhuzamossága alapján.A négyszögletes árok által közrezárt terület belsejében, attól 2,5-5,9 méterre egy újabb négyszögletes árok (83. obj.) következett. Az így megmaradt belső rész ÉNy-i sarkát egy derékszögben megtörő újabb árok (112. obj.) különítette el. Az utolsó két árok között D-ről és K-ről egy 4,3-5,9 m széles sáv húzódott. A hosszanti árkok között tehát egy háromszoros árokrendszer feküdt, amelynél azonban nem ragaszkodtak a koncentrikus kialakításhoz, hanem a belső árkokat előbb Ny-ra, majd ÉNy-ra a külső szomszédos árokhoz igazították, azokkal közös szakaszokat kialakítva. A külső négyszögletes árok, a DK-i saroknál 1,3 méter szélességben megszakadt. A belsejében elhelyezkedő másik két árok teljesen zárt volt ugyan, de a középső a DK-i sarok, a belső pedig a K-i oldal közepén rendkívül sekéllyé vált, valószínűleg itt helyezkedtek el a bejárataik. A két külső négyszögletes árkon tehát DK-ről, a belső árkon pedig K-ről lehetett keresztüljutni. A Ny-i hosszanti árok sem volt teljesen folyamatos, a négyszögletes árkoktól DNy-ra egy kis szakaszon megszakadt. Bár bizonyítékot nem találtunk rá, elképzelhető, hogy az árkokból kitermelt földet nem szállították el, hanem már csak praktikus okokból is valamelyik oldalon felhalmozták. Ennek helye kizárólag a külső és a középső négyszögletes árkok között, valamint a hosszanti árkok valamelyik oldalán képzelhető el. A belső és középső árok közötti területen a sánc - a feltételezett bejáratok eltérő iránya miatt - akadályozta volna a belső térrel való kapcsolatot. További fontos és eddig nehezen magyarázható körülmény, hogy a létesítmény súlypontját, nyilvánvalóan szándékosan ÉNy felé tolták el. és a legjelentősebbnek tűnő áldozati gödör is a központi terület ÉNy-i 10 1 A 2009. évi tervásatáson a 2006-2007. évi szelvényünktől Ny-ra megtaláltuk mindhárom árok folytatását, és azt állapíthattuk meg, ,hogy azok eredeti irányuknak megfelelően haladtak tovább (GALLINA 2010, 144.). 1(1 2 Hasonlóan „V" profilú volt az a Ny-K-i irányú árok, amely all. lelőhely D-i végében folytatódó kelta temetőrészlet D-i végét zárta le (GELENCSÉR 2010, 16.). "" A középső és a K-i árok hosszabb szakaszon folytatódott tovább szelvényünkben. Egy idő után a párhuzamosságuk megszűnt, mivel a 23. árok váratlanul K-felé fordult és keresztezte a 127. árkot. A metszet szerint a két árok egykorú volt. 35
