Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Orha Zoltán: Szekszárd-Tószegi-dűlő Árpád-kori teleprészlete

Összegzés A településrészlet szerkezete első pillantásra eltér az Árpád-korban átlagosnak tekinthetőtől. A feltárt területről hiányoznak a jellegzetes veremházak, ennek egyik magyarázta az lehet, hogy dombnak ezen a részén esetleg a felszínre épült boronaházak helyezkedtek el. A korból ismert ilyen jellegű példa FonyódBélatelepről,"

5 ahol faházak maradványait tárták fel. A feltárást megelőző terepbejáráson a domb nyomvonalon kívül eső részen is voltak középkori cserepek, tehát a lelőhely túlterjed a kutatott terület határán A domb fel nem tárt részein azonban lehettek veremházak és nem zárható ki az sem, hogy az előkerült kör alakú épületeknek voltak a humuszba mélyülő részei, melyek a modernkori mezőgazdasági művelés következtében elpusztultak és csak az altalajba is lehatoló részeket sikerült a feltáráson dokumentálni. A telep korát a leletanyag alapján a 12. század végétől a 13. század közepéig terjedő időszakra lehet meghatározni. A telep relatív rövid életű lehetett, ennek ellenére több periódusban használhatták. Erre utal a több esetben is tapasztalt koron belüli szuperpozíció és a lelőhelyen feltárt objektumok és leletek. Takács Miklós három típusba sorolja az Árpád-kori településeket: szállás és tanya, szórt jellegű illetve falusias települések.

11

6 A szállás vagy tanya jellegű település kizárható a szekszárdi teleprészlet kapcsán, csak a másik két nagyobb területre kiterjedő típus jöhet számításba. A dolgozat elején ismertetett térképekből leolvasható (2. és 3. tábla 1-2.), hogy a lelőhely az ártérből kiemelkedő háromszög alakú domb" délnyugati csücskében fekszik. A kutatott területnél nem lehet meghatározni, hogy mekkora részt képvisel az ismeretlen kiterjedésű lelőhelyből, ezért a településrészlet nagy biztonsággal nem sorolható be egyik település-típusba sem. A lelőhelyhez két nevén ismert falu volt közel, 1 km-re északnyugatra, illetve déli irányban: lese és Ság. A teleprészlet bármelyikhez tartozhatott, mindkét falu az Árpád-korban jött létre, lesével kapcsolatban terepbejáráson talált 111. Béla érme"'

s is bizonyítja ezt. írott forrásos említésük azonban ennél későbbi, a két település egyszerre szerepel egy 1559-es keltezésű levélben, de Ság első említése 1381-re tehető."" A lelőhely jellegére vonatkozóan is bizonytalan a helyzet. A terület ártéri fekvése ugyan inkább kedvez az állattartásnak, mint a földművelésnek, de a domb méreteit számításba véve ennek lehetőségét nem lehet kizárni. A lelőhelyen előkerült árkok kis méretük miatt kevésbé alkalmasak karámnak, inkább a cölöplyukakból álló építménnyel együtt, lakóépületként érteimezendőek. A feltárt állatcsontanyag összetételét

1

2" nem ismerjük, így nem lehet arra következtetni, hogy pontosan milyen összetételben és hozzávetőleg mekkora számban neveltek állatokat a területen. A feltáratlan lelőhelyrész méreténél fogva alkalmas lehetett arra. hogy karámnak helyet adjon, de létezését illetve hiányát ásatás nélkül alátámasztani nem lehet. A telep vonatkozásában az állattartás súlyával kapcsolatban ezért nem lehet biztosat állítani. A forrásokban említett falvakkal való bármilyen összefüggést, kapcsolatot a falvak területén végzett ásatás nélkül sem igazolni, sem elvetni nem lehet. A feltárt teleprészlet típusának, jellegének tisztázása érdekében a lelőhelyen végzendő további feltárásra volna szükség.

12

1 11

5 HORVÁTH 1968, 115-120. 11

6 TAKÁCS 2010, 15-18. " ' A feltárt 1 hektárnyi terület, a domb kb. 10-ed részét jelenti. 11

8 GAÁL 1997,28-29. "" BERTA-GAÁL 1998, 187. 12

0 Az állatcsontok archaeozoológiai vizsgálata folyamatban van. 1:

1 A dolgozat elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönettel tartozom Odor János Gábornak, aki az általa feltárt lelőhely Árpád-kori részének feldolgozását átengedte, a munkát hasznos tanácsokkal segítette. A dolgozat készítése során hasznos információkkal, ötletekkel látott el Fuksz Márta. K. Németh András, Simmer Lívia és Tóth Gábor is. A kerámiák restaurálását Csiszér Antal végezte, a kerámiák rajzait Binder Borbála, Gere Natália. Sas Alexandra és Ürmös Melinda, a kisleletek rajzait Fehér Aliz és Necze Ambrus, a tárgyfotókat Retkes Tamás készítette. A táblák, mellékletek, táblázatok elkészítésében Balogh András, Kovacsóczy Bernadett és Ulreich Beáta volt segítségemre. A feltárási fotókat Hargitai András, a rajzokat Katona-Kiss Attila és Sólyomvári Noémi készítette. Munkájukat ezúton is köszönöm. 327