Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Orha Zoltán: Szekszárd-Tószegi-dűlő Árpád-kori teleprészlete

A 4-13. számú cölöplyuksort, az egymáshoz és a 18. gödörhöz viszonyított helyzetük határozta meg Árpád-korinak. A 2-3-as cölöplyuk nem alkot szuperpozíciót más objektummal és nem része más jelenségnek, ezért csak feltételesen datálhatóak az Árpád-korra. A 90-es éveket megelőzően a korszakhoz kapcsolódó nagyobb telepfeltárás nem volt Tolna megyében, közelmúltban voltak az Árpád-korhoz köthető a nagy felületre kiterjedő előzetes leletmentő ásatások, de azok közül még egy sem került teljes egészében publikálásra.

1

3 A cölöplyukakból álló kör alaprajzú objektum A cölöplyukak közül 11 egy kb. 5 m átmérőjű kör alaprajzú építmény elemeit alkotta. (15. tábla 1.) Az építményt alkotó cölöplyukak kerek vagy ovális alakúak, 8-75 cm mélyek, átmérőjük 22-48 cm a köztük lévő távolság nem mutat szabályosságot. Az 5-6 számú cölöplyukban elhelyezkedő oszlop tarthatta az épület bejáratát védő részt. Kör alaprajzú házak szép számmal kerültek elő ásatásokon az elmúlt időszakban. A kör alakú épületek java része az Árpád-kor első felére datálhatóak, de van példa a létezésükre a 12-13. századból, sőt késő középkorból is. A kör alakú házak funkciójára Takács Miklós három lehetőséget vázolt fel. Szerinte mérettől és tüzelőberendezéstől és kemencétől függően ideiglenes lakástól a tárolóig és fedett kemencéig terjedhetett a szerepkörük.

1

4 A kör alaprajzú objektumokat 4 csoportba sorolta be: kerítő árkok

1

5, kúpos kunyhó, jurta szerű építmények és kerek nem csak házként értelmezhető kerek objektumok."' A kúpos kunyhó a „ferde" cölöplyukak miatt nem jöhet számításba a szekszárdi épülettel kapcsolatban, ahhoz legközelebb szerkezetileg és méretet tekintve a jurta jellegű házak állnak. Ezek az épületek karóvázas felmenő fallal rendelkeztek, melyen a tető nyugodott.

1' Ilyen jellegű házak kerültek elő Nyitra-Zoboralján,"

s TatabányaDózsakertben

1

9, Nagykőrös-Ludason

2

0 és Vörs-Máriasszonyszigeten

2

1, feltételesen, méretek ismerete nélkül Ópusztaszer-Gáztelepen

2

2, Lébény-Göbeházán.

2

3 A tószegi-dűlői épület csak cölöphelyekből áll, azonban nem zárható ki, hogy a mezőgazdasági művelés miatt a földbemélyülő rész és a tűzhely stb. megsemmisült és azért nem került elő. Az épülettel kapcsolatban ezért leginkább a lakóhely funkciót lehet valószínűsíteni. Az építmény előtt egy vonalban lévő 2-3 cölöplyuk, és az 1. objektum szerepe és az építménnyel való esetleges kapcsolata nem tisztázható. Körárkok A területen feltárt objektumok közül három: a 15. 16. és 17.

2

4 számot viselők megközelítőleg kör alakú árkok, átmérőjük az eltávolított humuszréteget figyelembe véve átlagosan 3,5-4 méter lehetett, feltárt állapotban 4,5-5 méter körül mozgott. Átlagmélységük az eredeti felszínhez képest 50-70 cm lehetett. A cölöpépülethez hasonlóan itt sem zárható ki, hogy a humuszba mélyülő részek elpusztultak. (18. tábla 2., 19. tábla 1-2.) 1

3 K. Németh András és Ódor János Gábor szóbeli közlése alapján. A jelentősebb leletmentő ásatások: Redő Ferenc Tolna-Mözs Fejérvize M6 To 26 lh 2008., Halász Ágoston Fadd M6 To 21 lh. 2008 és Hargitai András Paks-Cseresznyés M6 To 18 20082009. Kisebb terv- és leletmentő ásatások: Vizi Márta: Tolna-Mözs lese VIZI 2001, Vizi Márta: Decs-Ete MIKLÓS - VIZI 1999, Ódor János Gábor: Koppányszántó ÓDOR 2000. 1

4 SABJÁN - TAKÁCS 2002, 103-104. Alább a következő fejezetben szerepel elemzésük. 1

6 SABJÁN - TAKÁCS 2002, 106-107. 1

7 SABJÁN - TAKÁCS 2002. 107. 1

8 SALKOVSKY 1993, 3. ábra 7. 1

9 VÉKONY 1996, 11. számozatlan ábra. 2

0 BALANYI 1989, 8., 9., 12 kép. 2

1 MÜLLER 1972, 200-201. 6. ábra. 2

2 PALUCH 2009, 249. 2

3 TAKÁCS 2009, 221-222. 2

4 A körárok északi fele a humusz eltávolítása során pusztult el. 320