Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Orha Zoltán: Szekszárd-Tószegi-dűlő Árpád-kori teleprészlete

Orha Zoltán / Szekszárd-Tószegi-dűlő Árpád-kori teleprészlete A lelőhely és a feltárás A lelőhely Tolna megyében (1. tábla 1. térkép) a Sárköz északi szélén Szekszárdtól északkeletre fekszik a Duna egyik holtága közelében (Taplósi-Duna), a folyó egykori árterében. A vizsgált korszakban a terület a mainál jobban vízjárta volt, a lelőhely környékén a mai napig is megfigyelhetőek kisebb vízfolyások medermaradványai, a térképeken is láthatóak a dombot egykor körülvevő vízfolyások. A lelőhely (2. tábla 1. kép és 2. kép\ 3. tábla 1. kép és 2. kép

2) egy háromszög alakú észak - déli fekvésű mintegy 10 hektár területű kiemelkedés domb, melyet nem vagy csak nagyon ritkán érintettek a visszavisszatérő elöntések árvizek. Ezeket a dombokat, kiemelkedéseket a Duna még a földtörténeti időkben alakította ki, és későbbi korszakban váltak gyakorlatilag ármentessé, lakhatóvá. A leletmentő ásatás

3 csak a domb délnyugati, 1 hektár területű csücskét érintette, de terepbejárás során igazolódott, hogy a lelőhely túlnyúlik a feltárás északnyugati határán. A lelőhely (1. tábla 2. térképi) feltárására az M6 autópálya építése miatt volt szükség, a lelőhely területe mezőgazdasági művelés alatt állt. Az előzetes terepbejárás során 2001-ben Árpád-kori és őskori cserepeket gyűjtött innen Gaál Attila és Odor János Gábor. 2006 nyarán a próbafeltárás során 90 objektumot tártak fel. Az autópálya nyomvonalába eső felületet teljes feltárását 2006-2007-ben Odor János Gábor végezte el, összesen 1907 objektum került kibontásra. A feltárt objektumok több korszakot öleltek fel, előkerült néhány a Dunántúli Vonaldíszes Kerámia kultúrájához köthető és a bronzkorra tehető objektum is. Legnagyobb számban az avar kori objektumok jelentkeztek. Mintegy 1650 sírt tártak fel, mely felöleli a 6-9. századig terjedő időszakot. A dolgozat témájául szolgáló Árpád-kori objektumok száma: 41. 14 cölöplyuk, 3 körárok, 23 gödör és 1 kút. Az objektumok számai növekvő sorrendben: 26, 37, 38, 39, 40, 43, 44, 47, 51/B, 90, 91, 92, 93, 511, 631, 660, 663, 807, 815, 873, 874, 875, 945 964, 1114, 1117,1140, 1235, 1325, 1332, 1344, 1355, 1397, 1406, 1417, 1418, 1427, 1432 1433, 1434, 1495. A lelet nélküli objektumokat elsősorban szuperpozíciós helyzetük miatt soroltam a középkori jelenségek közé.

8 Az objektumok és leletek leírása Cölöplyukak 1. objektum (26.) Barna agyagos betöltésű, 38 cm átmérőjű, 20 cm mély, meredeken rézsüs oldalú, egyenes aljú, kerek cölöplyuk a szondaszelvény déli részében. Leletanyaga nem volt. 2. objektum (37.): Szerves anyaggal kevert, sárgásbarna betöltésű, 28 cm átmérőjű, 20 cm mély, meredeken rézsüs oldalú, ívelt aljú, kerek cölöplyuk a 34. számú avar kori sír északnyugati sarkában, mely a 3. számú cölöplyukkal alkot sort. Leletanyaga nem volt. 3. objektum (38.): Agyaggal és szerves anyaggal kevert, szürkéssárga betöltésű, 30 cm átmérőjű, 15 cm mély, ívelt oldalú és aljú, kerek cölöplyuk, a 36. számú avar kori sír déli oldalába ásták, és a 2. számú cölöplyukkal alkot sort. Leletanyaga nem volt. 1 A tin modellen és a második katonai felmérés térképén jól látható a vízfolyásokkal körülölelt domb, melyen a lelőhely elhelyezkedik. 2 A szintvonalas térképen és az ortofotón is a lelőhely dombja látható. 3 A lelőhely feltárásáról előzetes jelentés megjelent: ÓDOR 2007, 19-20. 4 A lelőhely összesítő térképe, melyen piros színnel kijelölve az Árpád-kori objektumok láthatóak. 5 A terepben felvett Árpád-kori objektumokat az értelmezhetőség miatt típusokba rendezve átszámoztam, de az eredeti objektumszámok - amelyek a terepi fotókon és a rajzokon szerepelnek - a leírásban zárójelben megtalálhatóak. 303