Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)
K. Tóth Gábor: A honfoglaló magyarság kettőslélek-hitével kapcsolatos jelenségek kelet-európai párhuzamai
harkovi jelképes trepanációktól eltekintve, a koponyalékelések a X. századtól már nem találhatóak meg itt, feltehetően a magyarság IX. századi Etelközbe való elvándorlása miatt. Természetesen az lenne a legkézenfekvőbb, ha ezeket a koponyalékeléseket a bolgárokhoz kapcsolnánk, ennek azonban ellentmondanak a fent említett adatok. A Magna Bulgaria-i korszakból a bolgárok Don-Kubán vidéki szállásterületeiről sem ismerünk trepanációkat."" A dél-orosz steppén, a VIII-IX., estlegesen X. századi trepanációk esetén feltételesen számolhatunk magyar etnikummal. Etelköz Mint már említettük Etelközről is csak egy közvetlen forrásunk van, méghozzá Konstantin császár munkája: „A besenyők helyét, amelyen abban az időben a türkök laktak, az ott levő folyók neve szerint hívják. A folyók a kővetkezők: első folyó az úgynevezett Baruch (Dnyeper), második folyó az úgynevezett Bug, harmadik folyó az úgynevezett Trullos (Dnyeszter), negyedik folyó az úgynevezett Prut, ötödik folyó az úgy nevezett Szeret." 15 7 Ezek szerint Etelköz az Al-Duna és a Dnyeper közötti területen helyezkedett el. 1 s Ettől eltérő vélemények két nagy csoportra oszthatóak. Az első csoport GardlzT beszámolójára hivatkozva, 15 9 az Al-Duna (Dübä) és a Don (Ät.l) közé helyezte Etelközt."'" A másik csoport a Dontól a Dunáig elterülő vidéket vándorlási területnek tartotta és az öt folyó által határolt területen belül, próbálta elhelyezni Etelközt."' 1 Hasonlóan vitatott Etelköz időbeli határa is. A beköltözésre, a legelfogadottabb időpontok a IX. század közepére esnek. Az elköltözés időpontja pedig, a legtöbb kutató szerint a 894-896 között lehetett."' 2 Összefoglalóan tehát; Etelköz a IX. század második felében az Al-Duna és a Dnyeper között helyezkedhetett el és a magyarok fennhatósága kiterjedhetett egészen a Donig."" Magyar jellegű temetkezések Etelközben Korobcino. 1989-ben, gátépítés közben Korobcinonál (Ukrajna, Dnyepropetrovszk megye, krinicski járás) lovas sírt került elő gátépítés közben. A sírból arany szem- és szájlemczek társaságában előkerült az eddig egyetlen ősmagyar sírból származó, teljes arcot takaró arany halotti maszk. A mellékeltek közül a következőket szállították be a dnyepropetrovszki múzeumba: aranyozott ezüst tál és csésze; szablya; a szablya tokjának szájrészéről egy ezüstveret; egy-egy arany és ezüst karperec; egy négyszögletes aranylemez, öt kerek préselt aranylemez; és egy téglalap alakú aranylemez. A kivonuló múzeumi dolgozók a következő tárgyakat mentették meg: arany maszk, arany szablyahüvely veret, vaskengyel, két vas nyílhegy és agyagkancsó töredéke. Később még 5 kerek préselt aranylemezt adtak át a múzeum munkatársainak a helyi lakosok. Néhány embercsont és lócsont is előkerült a hitelesítés során (30-31. kép). ] M 1, 6 A bolgárok 463-ban jelennek meg Európában, a Kaukázustól északra. 600 körül lerázták magukról a türk igát, és megalakult a Kubán vidéki birodalmuk, Magna Bulgaria (VÁSÁRY 2003, 128-130). Az Al-Dunánál a bolgárok 679/680 k. alapították birodalmukat (VÁSÁRY 2003, 131.) Sem a Kaukázus északi előterébe, sem a Don vidékéről, sem a Kubán folyó vidékéről nem tudunk trepanáeiókról az V. századtól kezdve a VIII. századig, ami kétségessé teszi, a koponyalékelés szokásának a Don-Kubán vidéki bolgárokhoz való kapcsolását,. 15 7 MORAVCSIK 1950 175. I5Í <PAULER 1900, 23: NÉMETH 1930, 152-154: RÓNA-TAS 1996, 197. 15 9 ZIMONYI 2005, 37. ,6( l FODOR 1975, 202; GYŐRFFY 1984, 388; CZEGLÉDY 1985, 123. 16 1 LIGETI 1984, 12; BENKŐ 1984,405-412. 16 2 Megtelepedés időpontja: 670-700 k. (RÓNA-TAS 1996, 257); 800 k. (CZEGLÉDY 1985, 119-120); 840-850 k. (FODOR 1975. 194-195); 850-es évek (KRISTÓ 1996, 54. 61); 860-as évek (BENKŐ 1984, 396, 404; LIGETI 1985, 17). 889-ben (PAULER 1900, 23; HARMATTA 1984, 429-430). Elköltözés időpontja: 894-896 közötti években (TÓTH 1988, 552). 16 3 FODOR 1975, 202; KRISTÓ 1980, 147-148; GYŐRFFY 1984, 388; CZEGLÉDY 1985, 123. Magyar jellegű sírok a Dnyepertől keletre, a IX. század második feléből: Tvjordohlebi, Zaplavka (KOVÁCS 2005, 353). 16 4 PRIHODNUK - CSURILOVA 2002, 185. A korobeinói leletek közül a legtöbbnek van honfoglalás kori magyar párhuzama is, így pl. az aranylemezből készült, nyílt végein karneol betétes karperecnek (PRIHODNUK - CSURILOVA 2002, 188. 3.1-3.2. kép; LÁSZLÓ 1988, 95. 96. kép). A szablya hüvelyszájának ezüst verete (PRIHODNUK - CSURILOVA 2002, 189. 4. 1. kép; 261