Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

K. Tóth Gábor: A honfoglaló magyarság kettőslélek-hitével kapcsolatos jelenségek kelet-európai párhuzamai

legelfogadottabb nézet szerint Ät.l a Donnal azonosítható, a Dübä pedig a Dunával.'

1

1 Ezek szerint a magyarok a Don és az Al-Duna között éltek, a 870-880-as években. Ami azonban ellentmond a DAI-ban szereplő információkkal, melyek szerint a magyarok ebben az időben, az első besenyő támadást követően már csak Al-Duna és a Dnyeper közti területen élhettek.

1"

1 Ceglédy Károly úgy oldotta fel ezt az ellentmondást, hogy az első besenyő-magyar háborút, 889-re tette.

1

3' Ha az elköltözés időpontja vitatható is, annyi bizonyos, hogy Levédia, a Don, Donyec és az Azovi-tenger vidékén helyezkedhetett el. Ezen a területen a VIII-IX. században a szaltovói kultúra élt.

1 s A szaltovói kultúrát két csoportra szokták osztani. Az északi letelepült életmódú, fölmüvelő, katakomba sírokba temetkező egységet az alánokkal hozzák kapcsolatba, míg a déli, nomád jellegű, egyszerű (Ny-i tájolású) aknasírokba temetkezőket a bolgárokkal. Az első csoport legfontosabb lelőhelyei a szaltovói temető és a majaki földvár, a másodiké a zlivki temető. A múlt században ezt a kultúrát a honfoglaló leletanyaghoz való nagy fokú hasonlósága miatt a magyarokkal is kapcsolatba hozták, amit azonban antropológiai vizsgálatokkal nem tudtak alátámasztani.

1" Feltehető esetleg, hogy a magyarok emlékanyagát a A. C. Pletnyovánál szereplő szaltovói kultúra ismeretlen steppei változata képzi, a Bug és a Donyec között.

1

4" A későbbiekben látni fogjuk, hogy ezen a területen egy koncentráció figyelhető meg, a magyar jellegű temetkezések, trepanációk és halotti szemfedők tekintetében. Magyar jellegű temetkezések Levédiában Manvelovka. 1973-ban Manvelovka falutól északkeletre (Ukrajna, Dnyepropetrovszk megye, vasziljovszki járás) földmunkák során gazdag lovassír került elő.

14

1 Számunkra a legfontosabb leletet, ebből a sírból egy ezüst maszk képviseli. A maszk lapos, kissé trapezoid alakú. A szem helyén kerek kivágások vannak, a szájnál fektetett téglalap alakú, az orrésznél pedig háromszög alakú kivágás látható. A maszk magassága 19 cm, felső szélessége 14 cm, az alsó 11 cm (11. kép). L. N. Csurilova szerint a maszk, és a részleges lovastemetkezés legközelebbi párhuzamai Kelet-Európában a Volga középső folyásvidékén és az Urálban találhatóak, a VIII-X. századig terjedő időszakból. A tankeevkai maszkok például igen közel állnak kialakításukban a manvelovkaihoz, s csak annyiban térnek el, hogy az orrész nincs kivágva.

14

2 A tárgyak (szablya, edény, maszk, 32. kép) alapján a temetkezés a IX-X. századra datálható. A halotti maszk és a részleges lovastemetkezés együttes előfordulása miatt, a sírt N. L. Csurilova az ősmagyarsággal hozta kapcsolatba, kik a Volga vidékéről elköltözve, a Dnyeper vidékére telepedtek le.

14

3 A manvelovkai sír tehát valószínűleg egy Levédiai magyar sír lehet. Novonikolaevka. A Dnyeper mentén, egy kurgánból kerültek elő ember csontok (Ukrajna, Dnyepropetrovszk megye, jekatyerinoszlavi járás).

14

4 A halott csontjai mellett a mellékletet tipikusan magyar; növényi motívummal domborított, díszített peremű övveretek alkották.

1

4" 13

5 CEGLÉDY 1943, 112. Más nézetek is vannak. Kuun szerint az Atila Dnyeper, a Dübä pedig a Duna (Kuun 1900, 169-170). Kmoskó szerint viszont e két név alatt a Tiszát és a Dunát kell érteni (KMOSKÓ 1/1, 208). 13

6 A legtöbb kutató szerint a 850-es években hagyták el a magyarok Levédiát (FODOR 1975, 170, 194; KRISTÓ 1980, 33-34). 13

7 CZEGLÉDY 1943, 174. Ezt a nézetet, feltételesen régészeti adatok is alátámaszthatják, mert magyar jellegű sírok a Dnyepertől keletre - Levédiában -, úgy tűnik, a IX. század második felében is voltak: Tvjordohlebi, Zaplavka (KOVÁCS 2005, 353). Több kutató is a Don és az Al-Duna közé helyezte Etelközt (GYÖRFFY 1984, 388; CZEGLÉDY 1985, 123). Kristó Gy. a Donig elnyúló fennhatósággal számolt (KRISTÓ 1980, 113). 13

8 FODOR 1975. 174, 194-195. 13

9 FODOR 1977, 87, 92. A szaltovói kultúra, levédiai magyarsággal való azonosítására 1. ZAHAROV - ARENDT 1935, 76, 78; FETTICH 1937; 268, 373-374. 14(

1 PLETNYOVA 1967, 187. 14

1 Mellékletek: ezüstből készült edény (1.1. kép), ezüst maszk (1.2. kép), vasból készült sisak (1. 6-7; 2. 1-2. kép), szablya, ezüstlemezekkel borított hüvellyel (1. 3-4. kép), páncéling lemezei (3.1-5 kép), vas nyílcsúcsok (3.6-7. kép), vas kés (3.8. kép), (CSURILOVA 1986, 261-266). 14

2 CSURILOVA 1986, 262. 14

3 CSURILOVA 1986, 265. 14

4 IVANOV 1999, 100-101; KOVÁCS 2005, 352. 14

5 IVANOV 1999, 100. 259