Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

K. Tóth Gábor: A honfoglaló magyarság kettőslélek-hitével kapcsolatos jelenségek kelet-európai párhuzamai

Bálint Csanád az öt csoportot két nagy tömbre osztotta, annak alapján, hogy az I-II. csoportba tartozó lovastemetkezések az ország egész területén egészen a XI. század elejéig elterjedtek voltak, míg a III-IV-V. csoportba tartozóak csak az ország észak-keleti részében fordultak elő nagyobb számban és, mindössze csak a X. század második feléig voltak divatban. Ebben a második tömbben korábban Dienes István a kabarokat vélte fel fedezni.

4(

1 Bálint Csanád ezt a besenyőkkel hozta kapcsolatba, hivatkozva A. C. Pletnyova-ra, aki a dél-orosz steppén található hasonló rítusú temetkezéseket az említett néphez kötötte.

4

7 Bálint Csanád szerint: „a II. lovastemetkezési csoport szokásformáját - mint hazánkban - a Kárpátoktól keletre is ősmagyar eredetűnek tarthatjuk."

4

S Dienes István szerint, Bálint Csanád elmélete nem állja ki a kritikát. O a magyarságra jellemző lovastemetkezések különbözőségeit, a hiedelemvilág változatosságával magyarázza, a közösség gazdasági helyzetének figyelembe vételével. A kitömött lóbőrös temetkezést semmi esetre sem tartotta besenyő etnikum jelzőnek.

4" A szóban forgó elméletnek valóban több hátulütője is van. Bálint Csanád a kitömött lóbőrös temetkezések észak-kelet-magyarországi elterjedése miatt feltételezte, hogy a besenyőket úgy telepítették le e területekre.

5" Nem valószínű azonban, hogy a magyarok, a „Besenyőország" felöli határuk védelmét éppen a Kárpátmedencébe letelepedett besenyőkre bízták volna. A másik nyomós ellenérv az, hogy a kitömött lóbőrös temetkezések igen gazdag mellékletüek. Amennyiben ez a temetkezési szokás valóban a besenyőkre lenne jellemző, meg kellene magyarázni, hogy az Árpád dinasztia tagjainak, törzseinek temetkezései miért szegényesebbek, mint a hozzájuk csatlakozott katonai segédnépé. Dienes István úgy gondolta, hogy a lovastemetkezéseken belül megfigyelhető rítusbeli különbségek nem etnikumjelzők. Valószínűbb, hogy a magyarság temetkezési szokásai váltak irányadóvá a törzsszövetség keretein belül, minden népet érintve. Fodor István szerint a részleges lovastemetkezések mindkét csoportjának megvannak a párhuzamai KeletEurópában, még a besenyők megjelenése előtti időkből. Ezek finnugor környezetben találhatóak, így könnyen meglehet, hogy már az ősmagyarság körében is megvoltak ezek temetkezési rítusok." Halotti szemfedők A következő régészeti párhuzam, a halotti szemfedők, melyek úgy készültek, hogy a halott arcát borító selyem, vagy bőr szemfedőre a szem és a száj helyén ezüst- arany- lemezkéket varrtak.

5

2 Honfoglaló sírok esetében először Tiszaeszlár-Bashalom II. sz. temetőjében figyelték meg ezt a szokást (/. kép). , majd Hajdúböszörményből került még elő veretes szemfedő (4. kép)?

4 Ez a temetkezési szokás megtalálható az obi-ugoroknál, valamint a VI. századtól, a X. századig terjedő időszakban a Káma menti temetőkben is. A Káma vidékén a szemfedők maszkosak, vagyis az egész arcot befedők voltak, trapéz alakú kivágásokkal. A szem- és szájlemezes változaton szintén trapéz alakú kivágások találhatóak. Ezüstmaszkok később a volgai bolgárok IX-X. századi tankejevkai temetőjéből (12. kép), szemlemezek (aranyból is) pedig az Ufa közelében fekvő, szterlitamaki VIII-IX. századi temető sírjaiból kerültek elő (5-7. kép)." Az egyik szterlitamaki ezüst szemfedőnek közeli párhuzama került elő Rakamazon (9. képés a Perm melletti VIII-IX. századi gorbunjatai temetőből (8. kép)? 4

5 BÁLINT 1969, 108-111. Révész L. szerint a részleges lovastemetkezés négy csoportra osztható, mivel ő a Bálint Cs. által meghatározott, lábhoz tett lóbőrös temetkezést azonosnak ítéli meg az összehajtott lóbőrös temetkezéssel I. RÉVÉSZ 1996, 39. 62j. 4

6 DIENES 1961, 133-138. 4

7 BÁLINT 1969, 113; PLETNYOVA 1958, 153-161. 4

8 BÁLINT 1969, 113. 4" DIENES 1978,227. 5

0 BÁLINT 1969, 113. M DIENES 1978, 228-229. A részleges lovastemetkezés a baskíriai magyarság, de ugyanúgy a volgai bolgároknál körében is megvolt. Mivel azonban a bolgárok más területen élő csoportjai között ez a rítus nem található meg. feltételezhető, hogy a magyarság révén vették át ezt a temetkezési szokást, és nem fordítva i. FODOR 1977, 104. 5

2 DIENES 1963, 110. 5

3 DIENES 1963, 108. 5

4 Hajdúböszörmény. FODOR - DIÓSZEGI - LEGEZA 1996, 78. 5

5AHMEROV 1955, 151-176. FODOR-DIÓSZEGI-LEGEZA 1996, 29. 5

6 FODOR 1975,222-223. 5

7 FODOR 1975, 169. 249