Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)
Farkas Zoltán: Avar kori temetőrészlet Bonyhád határából
Lemezcsiingős fülbevalót. A feltárt temetőrészletben 3 darab lemezcsüngős fülbevaló került elő két női sírból. Hasonló darabokat ismerünk Tolna megyéből Cikó 513. és Závod 51. sírjából, 3 0 de nagyobb kitekintéssel ilyen tárgyakat találunk Budapest Wekerle-telep 26. 3 1 és Zalakomár 51. sírjában 3 2 is. A sírokban fellelt egyéb leletek nem segítik a pontos datálást, így elmondható, hogy a típust a 7. sz. utolsó harmadától kezdve az egész 8. században megtaláljuk. Gyöngycsüngős fülbevalók: A feltárt temetőrészletben 7 női sírból került elő ilyen típusú fülbevaló. A díszítésük alapján több fejlődési csoportba lehet őket sorolni, ami némiképp a datálásukat is meghatározza. Az első csoportot a 15, 19. és a 35. sírok fülbevalói alkotják, amik kisméretűek, karikájuk kerek és négyzetes átmetszetű és egy gyöngycsüngő található rajtuk. A következő egységet a 14. és 39. sírból kikerült darabok képezik, ahol a gyöngycsüngő belső felén is megjelenik egy gyöngy. A következő egységet azok alkotják, ahol már a fülbevaló felső negyedét is gyönggyel díszítik, ilyenek a 6. és a 39. sírban voltak. A legdíszítettebb példányok is ehhez a típushoz köthetők, csak itt a karika több szálból fonott és a karikát is rátekert drótszállal díszítették. Ilyen fülbevalók kerültek elő a 9. sírból. A gyöngycsüngős fülbevalók datálásával számos kutató foglalkozott, aminek fő oka, hogy a közép- és későavar korszak egyik legfontosabb tárgytípusa, amely több fejlődési fázison ment át és ez jól nyomon is követhető. Kovrig Ilona az alattyáni temetőben a 3. csoporthoz köti és így a 8. század uralkodó fülbevalótípusának tekinti, párhuzamba állítva a dinnyemag alakú gyöngyökkel. 3 3 Zlata Cilinská a Nővé Zámky-i temető publikációjában foglalkozik a tárgytípussal. O már a 7. század közepétől indítja és a háromgyöngyös típust a 8. század közepéig viszi fel. 3 4 F. Daim a SPA I-SPA II-be sorolja, de a SPA II-ben szerinte már megjelenik az ovális karikájú típus is (710-750 körül). 3 5 Madaras L. a jászapáti temető elemzésekor a fülbevalótípus használatát a 7. század utolsó harmadától indítja, majd a típus a 8. század első évtizedeiben fokozatosan átalakul az ovális karikájú fülbevalótípussá. 3' 1 Garam É. a tiszafüredi monográfiájában ezt a fülbevalótípust a középavar kor végére és a későavar korszak első felére datálja (670730-as évekig). 1 Rosner Gy. a Szekszárd-Bogyiszlói úti temetőben szintén a 8. század első felére helyezi használatát. 3 S Pásztor Adrien kiemelten csak a lemezpalástos fülbevalókkal foglalkozó cikkében ezeket még a középavar korra teszi és a 7. század harmadik harmadától indítja. 3 9 A fenti kutatók eredményei alapján ezt a tárgytípust a 7. század utolsó harmadától keltezhetjük, majd a 8. század folyamán fokozatos átalakulásával számolhatunk. A feltárt temetőrészlet öt sírjából került elő gyöngy, amelyekben mind infans korúak nyugodtak. A gyöngyök száma az egyes sírokban eltér, de elhelyezkedésüket tekintve egységesen elmondható, hogy a nyak környékén nyakláncként viselték őket. A középavar korszakra jellemző kásagyöngyök csak kis számban fordulnak elő és vegyesen más gyöngytípusokkal. A mérvadó gyöngytípus a dinnyemag-alakú. A temetőrészletben ezek ún. vegyes gyöngysorokban fordulnak elő, így a 7. század végére és a 8. század első felére datálhatok. Ezt támasztja alá az is, hogy a korai típusú dinnyemag-alakúak - az átlátszó és tengerzöld - is előfordulnak. Ezek viszont a későavar korszakban jellemző öntött övveretekkel nem jelennek meg, 40 ahogy a temetőrészletben sem. így a korai típust a 7. század végére datálhatjuk. Ezt a datálást pontosítják Pásztor A. a csákberényi és a Szekszárd-Bogyiszlói úti avar temető gyöngyanyagának feldolgozásakor tett megállapításai. így a fényáteresztő zöld színű dinnyemag-gyöngyöket a 7. sz. vége - 8. sz. első harmadára, 41 illetve a vegyes füzéreket a csákberényi temető 406 és 41 l-es sírjai alapján a 7. század utolsó harmadára datálja. 4 2 3 0 KISS - SOMOGYI 1984, 63; 166. 3 1 NAGY 1998, 65. 3 2 SZŐKE 1992, 899. 3 3 KOVRIG 1963, 160. 3 4 CILINSKÁ 1966,144-146. 3 5 DAIM 1987, 135-138. 3 6 MADARAS 1994, 148. 3 7 GARAM 1995, 276 ill. Abb. 254. 3 8 ROSNER 1999, 121. 3 9 PÁSZTOR 1986. 4 0 GARAM 1995,290-294. 4 1 PÁSZTOR 2001,136. 4 2 PÁSZTOR 1996,49. 190
