Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Farkas Zoltán: Avar kori temetőrészlet Bonyhád határából

követik, ettől kirívóan eltérő sír nem volt.

4 A sírok falai megközelítőleg merőlegesek, ezt csak a fejre és a csípőre irányuló rablógödrök módosították. Több sírgödör alján lemélyítés figyelhető meg, ezek vagy csak a gödör egyik felében, vagy mindkettőben fordulhatnak elő. Egy lemélyítést tartalmazó sírok adják a feltárt sírok 7%-át,

5 míg a két lemélyítést tartalmazók a sírok 14%-át.'' A 38. sír kivételével valamennyinél a fejnél való lemélyítés sekélyebb, mint a lábnál levő. A lemélyítést tartalmazó síroknál a női nem dominál. Tomka Péter és Wicker Erika kutatásai és eredményei alapján a sírban megtalálható lemélyítések az avar kori koporsóhasználattal hozhatók kapcsolatba. E temető esetén is elfogadhatónak látszik, hogy a lemélyedések a sírba helyezett koporsóláda lábainak a benyomódásai, ám itt a fent említett kutatók által elemzett temetőkkel ellentétben nem a négy sarokban lévő egy-egy lyuk jelenik meg, hanem a vályúszerü egybefüggő árok, amit vagy más koporsótípussal vagy a talajviszonyokkal magyarázhatunk. A temetőnket egy sárga agyagdombba ásták, és ez mind a lemélyedések számát, mind a meglétüket nagymértékben befolyásolta. Csak ott figyelhetők meg ugyanis, ahol a sírfenék talaja lazább, homokosabb. A halott anyagba csavarásásnak közvetlen bizonyítéka nem került elő a feltárt temetőrészletből, azonban a csontok elmozdulásával némiképp következtetni lehet a szokás meglétére. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, a lábcsontok és a koponya elmozdulásai ugyanúgy utalhatnak a koporsó meglétére, mint a becsavarásra.* A halottat valamennyi sírba háton fekvő testhelyzetben helyezték. A bolygatatlan sírokban megfigyelhető, hogy a kezeket mindig a váz mellett, kinyújtott helyzetben hagyták. A feltárt temetőrészletben rendellenes temetkezések csak kis számban fordulnak elő. Az ilyen típusú elhantolásokat különböző módon lehet magyarázni; egyrészt elképzelhető, hogy valamilyen büntetési forma volt, de előfordulhat, hogy a megcsonkításoknak hiedelembeli alapja van. A 31. sírban egy háton fekvő felnőtt váza volt, a sírt északi oldalról megbolygatták, feltételezhetően a sírt ki is rabolták, mivel a koponyája hiányzott és ezt a részt a bányamunka még nem érte el. Az alsó lábszár csontjait visszahajtották a combcsontok alá. Amíg a jobb sípcsont és szárkapocscsont anatómiailag megfelelő helyen volt - a térdízület nem mozdult el - addig a bal sípcsont és szárkapocscsont a jobb combcsont alá csúszott. A csontokon nem találtunk vágásnyomokat, de ez a helyzet anatómiailag csak csonkítással oldható meg. A másik lábat is csonkíthatták, itt a lábfej csontjait vághatták le és a sír alsóbb régiójába tették. A 40. sírban szintén egy háton fekvő felnőtt váza volt, a sírt nem bolygatták meg. Mindkét lábfejet eltávolították a lábszárcsontoktól és a sír széléhez tették. A bal lábszárat ki is csavarták, mert a szárkapocscsont felül keresztezte a sípcsontot. A temetkezési rítushoz kapcsolódóan meg kell említenünk a 24. sírban talált hamuréteget. A sírt szinte teljes mértékben feldúlták, a hamus réteg csak a sír nyugati szélében maradt meg. Ez a sáv a csontváz maradványai felett helyezkedett el, de az nem deríthető ki, hogy ez a sírgödörben való égetés, vagy utólagos beszórás nyoma. A temetkezésekben az ételmelléklet adásának szokására az előforduló kerámiákból és állatcsontokból tudunk következtetni. A feltárt temetőrészletnek a 20. sírjából került elő az egyetlen kerámia. Az edény a fekete kerámiák csoportjába, azon belül a kisméretű fazekak típusába tartozik. A tárgytípussal a Szekszárd4 A felnőtt sírok (aduitus, maturus) hossza 172-248, míg a gyereksíroké (Inf.II, Inf.I.) 88-172 cm. A felnőtt sírok szélessége 4687 cm. A legnagyobb sűrűségben 52-60 cm fordul elő. A gyereksírok szélessége 38-60 cm között, itt a 43-50 cm-ig terjedő szélesség fordul elő a legnagyobb arányban. A sírok mélysége minden esetben mérhető volt: 18-130 cm. A mélységek sem nem, sem kor szerint nem különülnek el határozottan. Eloszlásuk alapján azonban annyi megállapítható, hogy a felnőtt sírok 60 cm fölött, míg a gyereksírok ez alatt nagyobb számban fordulnak elő. 5 A 6. gyermeksírban a csontváz lábainál mélyítettek le, itt a szintkülönbség 11 cm; a kifosztott 32. sír szintén a lábnál volt mélyebb, itt 12 cm a szintkülönbség; a 34. sírnál viszont a fejnél mélyítettek és a különbség csak 5 cm. '' A 7. sírban a fejnél 5 cm-rel, a lábnál 8 cm-rel; a 10. sírnál a fejnél 8 és a lábnál 12 cm-rel; a 24. sírnál a fejnél 11, míg a lábnál 13cm-rel; a 25. sírnál a fejnél 5 és a lábnál 10 cm-rel; a 35. sírnál a fejnél 3 és a lábnál 9 cm-rel és a 38. sírnál a fejnél 8 cm-rel és a lábnál 5 cm-rel mélyítették le jobban a sírgödröt. 7 TOMKA 1979. WICKER 1990. h Amikor a halottat nem csavarják be semmibe, a sírba tételkor a lábfej a tehetetlenségéből következően kifele dől és fordul. Ennek következtében a térdet és némiképp a combot is a csontváz tengelyétől kifele fordítja. Az ilyen esetekben a lábszár csontjai és a lábfej csontjai közel derékszöget zárnak be (12, 13, 23. sírok). A második esetben a halottat becsavarták. Ekkor a térdek és lényegében a két láb közel párhuzamosan helyezkedik el (némiképp a boka felé szűkül, mivel itt vékonyabb az ember lába). A becsavarás következtében a két lábfejet párhuzamosan leszorítják, és így a sarokcsont és a lábfej csontjai közel derékszöget zárnak be ( 1, 2, 4, 5, 7, 9, 14, 22, 28. sírok). ' 187