Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)
Kovacsóczy Bernadett: Avarkori temető Hőgyészről
Faedény A 8. számú sírban a lábak között, oldalán fekve, összenyomódva, valószínűleg szintén ital tárolására használt, három vasabronccsal összefogott, szája felé szűkülő, csavart fülű favödör látható, (III. tábla, 2. kép) és (VII. tábla, 1). Magassága: 10 cm. Felső abroncs szélessége 1,8 cm, a másik kettőé 1,6 cm. A felső abroncs átmérője kb. 9,5 cm, a középsőé 12 cm, az alsó, hiányos abroncsé minimum 12 cm. A fülek felerősítése számára kétoldalt (szimmetrikusan elhelyezve) egy-egy függőlegesen álló, kb. 7,5 cm hosszú, 1,7-2 cm közötti legnagyobb szélességű pántot tettek, amelyeket a felső részen átlyukasztottak, ide hurkolva be a fül végét. A tárgy funkciójának és kiképzésének megismerésében a néprajz nyújthat segítséget, hiszen néprajzi anyagból is ismeretesek kádárok, vagy bognárok által gondos munkával, (a hordókhoz hasonlóan) dongákból készített vödrök. A néprajzi anyagban a favödröknek két formája fordul elő, az itt látható, felfele szűkülő, népi nyelven sajtár, illetve a hengeres forma, mellyel avar sírokban szintén találkozhatunk. A néprajz szerint faedényeket fejéskor használtak, illetve a tej tárolására, tehát talán nem tévedés az avarok esetében is hasonló funkció feltételezése. A formának szintén fontos szerepe volt, hiszen a néprajz szerint tejelő állatonként eltérő formájú vödröket használtak. Felfele szűkülő edénybe a juhokat volt szokás fejni, s gyakran a vödör kiegészült egy fejőbögrével, amit a vödör közepére kifeszített két madzag tartott, s közvetlenül ebbe fejtek, mivel így kevésbé habzott a tej. 11, 0 Vödrök az avar sírokban az agyagedényekhez képest jóval kisebb számban találhatóak meg.'" Ez összefügghet azzal, hogy az akár házilag is elkészíthető agyagedényekkel szemben (mint ahogy az avar sírokban meg is figyelhető az edénymelléklet minőségbeli sokszínűsége), a vödrök előállításához komoly szakmai tudás és technikai feltételek kellettek. Ezekből következően talán nem is léteztek olyan nagy számban, hogy sírba helyezve „elpazarolják" őket, vagy, ha sírba tették, az okkal történt. Ezek tudatában érthetővé válik, hogy miért a 8. számú sírba került a vödör, hiszen ez, a mellékleteinek mennyiségét, minőségét tekintve a tárgyalt sírok közül az egyik leggazdagabb, tehát tulajdonosának kijárt egy ilyen ajándék. (Ez fokozottan igaz lehet a trébelt díszű, bronz abroncsokkal díszített mívesebb példányokra.) A tejjel és a fejéssel való kapcsolatba hozhatóságuk nem eldönthető. Praktikussági szempontból a vödrök alkalmasabbak lehettek tej tárolására a porózus, mázatlan agyagedényeknél. Sírba kerülésük oka azonban inkább tárgyi értékükkel, ritka voltukkal függhet össze, mint hajdan volt funkciójukkal. Az avar sírokban a vödrök leggyakrabban a sírgödör fej felöli végében, valahol a fej közelében, esetleg a lábszárak mellett (gyakrabban a jobb lábszárnál) fordulnak elő, csak elvétve fordult elő a lábszárra, illetve a lábak közé történő helyezés. A 8. számú sírban megfigyelt helyzet - a combok között - egyelőre párhuzam nélküli, ami lehet egy helyi szokás eredménye is. További mellékletek Tojás Hőgyészről az 5. számú női- és a 2. és 11. számú férfisírokban volt tojásmelléklet. Síron belüli elhelyezésükben rendszer nem figyelhető meg, ugyanakkor a 2. számú sírban a medencétől lefele, félkör alakba való elrendezésük nem tekinthető véletlennek. A felsorolt sírok egyikében sem látható díszítés a tojásokon. Archaeozoológiai vizsgálat hiányában nem tudható, hogy milyen szárnyastól származtak, s az sem, hogy a sírba tett tojások kiköltöttek, vagy keltetlenek voltak-e. 19 2 19 0 http://mek.niif.hu/02100/021 15/html/2-171.html 19 1 Mivel tudomásom szerint az avar kori vödrök teljességre törekvő feldolgozását még senki nem végezte el, elkezdtem összegyűjteni azokat az ismert avar temetőkből és elemezni a leletanyagot. Még távol állok a teljes értékeléstől, de az eddigi megfigyelésekre támaszkodva próbálom értelmezni a hőgyészi vödröt. 19 2 KÖRÖSI 2007, 226. 160
