Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)
Szabó Géza: A Dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának kialakulása és belső időrendje a Bonyhádon feltárt temetőrészlet tükrében
a 404. sír sem. 2í l A bonyhádi temető szerkezetének elemzésekor az is különös jelentőséggel bír, hogy az Ordacsehi-Csereföldek lelőhelyen a csontvázas sírok szintén a temetőrészlet szélén helyezkedtek el. 2 7 Kiss Viktória a csontvázas és hamvasztásos temetkezés egy kultúrán belüli egyidejű használatának okára nem talál magyarázatot. Megfigyelése szerint az eltérő vagyoni, társadalmi helyzetű személyek ilyen jellegű megkülönböztetése nem valószínű, mert a melléklet nélküli csontvázas sírok (Balatonlelle-Kenderföld, Ordaccsehi-Major) mellett ismertek gazdag mellékletű, hasonló rítusú sírok is (Ordacsehi-Csereföld, Balatonlelle-Kenderföld, Kaposvár-61. út 14. lelőhely). 2! í Figyelemmel az eddigi publikációk meglehetősen szűkszavú utalásaira, úgy tűnik, hogy a somogyi lelőhelyeken is a mellékletes sírokban inkább a női viselethez tartozó bronztárgyak, gyöngyök kerültek elő - legalábbis ezt erősítik meg az OrdacsehiCsereföldek 400. és 404., embertani meghatározás szerint női sírjaiban talált hajkarikák illetve agyarcsigák.'' Ezt összevetve a bonyhádi temetőben megfigyelt jelenséggel, - hogy a férfi sírokban nem maradtak meg viselethez tartozó mellékletek -, a leletgazdagság-leletszegénység elsősorban a nemi megkülönböztetésből eredő viseleti különbségre utal. Ez egyben azt is jelzi, hogy csak az azonos nemű személyek sírjait lehet összehasonlítani a szegényebb-gazdagabb mellékletek alapján feltételezhető gazdasági-társadalmi különbségek elemzése során. Az adatok alapján az is egyértelműen látható, hogy a bonyhádi csontvázas sírok legjobb párhuzamait mind a klasszikus, alvó pózban oldalára fordított zsugorított vázaktól eltérően háton nyújtott, a felhúzott lábakat elfordító fektetési módot, mind a tájolást tekintve - is a fenti lelőhelyek jelentik, és a sírmellékletek tekintetében hasonlóan szoros a kapcsolat. Mindezek alapján mind a kort, mind a kulturális hovatartozást illetően azonosság állapítható meg. A bonyhádi csontvázas sírok párhuzamául szolgáló somogyi temetőrészleteket a kora bronzkori, i.e. 2200-2000-körülre keltezhető, tekercseitpálcikás díszű edényeket használó népességhez sorolták. 3" A bonyhádi temetőrészlet csontvázas sírjainak távolabbi párhuzamait tekintve, ha a mellékletek felől közelítünk, látható, hogy a lemezcsövecskék, a megduzzadt, egyik szárukon visszahajlított végű hajkarikák, az agyarcsigák, a laposra kalapált bronz szálból tekercselt karperecek a korabeli viselet széles körben elterjedt tartozékai voltak. 1' Az edényeken található tekercseitpálcikás díszítés pedig annyira speciális volt, hogy használata kora bronzkorunkban egyetlen kultúra területére korlátozódott. Az mindenesetre egyértelmű, hogy - szemben a déli, balkáni eredetű kultúrák bekarcolt, bepecsételt, néha vésett díszű edényeivel - a kerámiák felületének díszítésére használt benyomott, sodrott, fonott tárgyakat utánzó lenyomatok használata egy teljesen más edényműves hagyományra utal. Torma István felhívta a figyelmet arra is, hogy bár a tekercseitpálcikás díszítést nem alkalmazta a kisapostagival egykorú, és azt megelőző magyarországi régészeti kultúrák egyike sem, maga a technika a délorosz szteppéken már a rézkortól kezdve hatalmas területeken elterjedt. 3 2 A főbb keleti és hazai rézkori párhuzamok felsorolása mellett megemlít a szász-thüringiai Schnurkeramik köréből is egy tekercseitpálcikás díszítésre utaló adatot. Megfigyelése szerint a tekercseitpálcikás díszítés mindig a valódi zsinórbenyomásos technikával együtt jelentkezik, így lényegében annak egyik változatának tartja. Azonban az időben és térben túl távolinak tűnő párhuzamok miatt nem látja a két technika közötti összekötő szálat.' 3 Talán nem lényegtelen megemlíteni, hogy ekkor még a csak a Kisapostagi kultúra hamvasztásos temetkezései voltak közölve - illetve a majsi csontvázas sír értékelése még bizonytalan volt 4 -, így a balatongyöröki telep anyaga alapján elkülönített korai időszakra is az urnás temetkezést feltételezte.' 0 Pedig a mellékletek, a még mészbetét nélküli tekercseitpálcikás díszítésű 2 6 SOMOGYI 2004a. 4.t. 2 7 SOMOGYI 2004, 20. 2 8 KISS 2007, 31. 2 9 K. ZOFFMANN 2004, 384-385.; SOMOGYI 2004a 363-365. 3 0 KISS 2007, 31. 3 1 TORMA 1978, 16-17.; SOMOGYI 2004a, 363-365. 1 2 Csak megemlítjük, hogy az ezen teriiletekről kiinduló népmozgások hullámai eredményeként a bodrogkeresztúri időszaktól kezdve az Alföldön is megjelennek a kurgánokban a háton nyújtott, felhúzott lábaikat elfordítva eltemetett halottak. (ECSEDY 1979.) 3 3 TORMA 1972, 28. 3 4 BÁNDI - KISS 1967, 35-37. 3 5 TORMA 1972, 30. 104
