Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Czövek Attila: Sárkánypárral díszített vaskori kardhüvelyek Fadd, Jeges-hegy lelőhelyről

Czövek Attila Sárkánypárral díszített vaskori kardhüvelyek Fadd, Jeges-hegy lelőhelyről Fadd (Tolna megye) régészeti topográfiájának készítéséhez kapcsolódó intenzív terepbejárások egyikén, 1994-ben találtuk a település északnyugati szélétől hosszan elnyúló löszös-homokos dombvonulaton a lelőhelyet

1 (1. kép)

2. Későbbiekben a mezőgazdasági művelés és az erózió hatására gyorsan pusztuló dombhátat rendszeresen ellenőriztük, bejártuk, amelynek eredményeképpen az évek során 20-nál is több kiszántott csontvázas és hamvasztásos sírt azonosítottunk, és tucatnyi vaskori és 10. századi tárgyat gyűjtöttünk

3. A több korszakban is használt temető veszélyeztetettsége miatt Ódor János Gábor 1998 és 2005 között évente végzett a lelőhelyen feltárást, ahol e sorok írója szakmai munkatársként vett részt. Az eddig megkutatott mintegy 5000 m

2-nyi területen a néhány késő római korú és a többségében 10-11. századi sír mellett a kelta korszakot egy északnyugat-délkeleti irányú árkon kívül több sírcsoportba rendeződő 43 temetkezés képviseli

4. Az alábbiakban a temető részletes leírása helyett csupán egy jelentősebb lelettípust kívánok bemutatni: az évtizedes munka során előkerült sárkánypárral díszített vas kardhüvelyt, illetve egy hasonló hüvelytöredéket. A leletek leírásához a De Navarro-féle rendszer

5 mellett a Duval által ismertetett

6 és a Szabó - Petres szerzőpáros kiegészítésével

7 használhatóbbá tett sémán túl a kosdi temető alapján kidolgozott tipológiát

8 használtam. Még 1995 telén, a lelőhelyen lévő magassági ponttól északra egy szétszántott hamvasztásos sír maradványai között találtuk az említett töredéket. (2. kép, 5. kép) Az ötöd-hatod résznyi előlapdarab lemeze tompaszögben ívelt, kevésbé hangsúlyos középső bordával készült, és szélein bordaszerű kiképzéssel hajlították a hátlapra, bár attól a felszínre kerülés során elvált. A töredék szája a szélén futó árkolással hangsúlyosabbá tett De Navarro A

2 típusú, arányait nézve abból is az alacsonyabb variációnak

4 felel meg. A tokot a jobb oldalának erős korróziója ellenére is jól kivehetően a Duval/ Szabó - Petres la, elrendezésű

1

0 De Navarro I. típusú" sárkánypár díszíti, melynek hátterét sekélyebben létrehozott késő Waldalgesheim motívum

1

2 tölti ki. (2. kép a, c; 5. kép a) A kardtok hátlapjának jóval kisebb darabja került csupán elő, az is erősen rozsdaette állapotban, viszont a száj felőli része a kardfüggesztővel együtt jó megtartású. A hátlemezre szegecseléssel erősítették fel az enyhén ovális alakú, domború kialakítású, így gombszerű függesztőtagokat, amelyekhez egy-egy keskeny bordával kapcsolódik a kettőt összekötő, félkör átmetszetű, trapéz alakban ívelődő fülrész. A kardfüggesztő De Navarro Ic típusba'

? tartozik. (2. kép b, d; 5. kép b) Az előlaptöredék hossza 13 cm, szélessége 5,5 cm. A szélein az előlaphoz való illeszkedés nyomait mutató, enyhén íves hátlaptöredék hossza 8,5 cm, szélessége 5,4 cm. A függesztő szerelék teljes hossza 6 cm, ebből a fülrész 2,1 cm hosszú, 0,7 cm széles és mintegy 0,7 cm magasságú. A tárgyalt hüvelytöredék számos, a Kárpát-medencében talált tipológiai párhuzama mellett a kerekded fejű, erősen nyitott, íves, illetve visszahajló szájú, derékszögben megtörő, konkáv testű sárkánypármotívum formai rokonait láthatjuk több középső La Téne kori kardhüvelyen (pl.: Pottenbrunn-Ratzersdorf (Ausztria) 1 ÓDOR 1999a, 145; ÓDOR 1999b, 154. " A fotókat Retkes Tamás, a rajzokat Kiss Kinga és Balogh András készítette. Köszönet érte. 3 CZÖVEK 2000, 41-42; ÓDOR 2001, 47. 4 ÓDOR 1999a; ÓDOR 1999b; ÓDOR 2000; ÓDOR 2001; illetve az ásató közlése, amit ezúton is köszönök. 5 DE NAVARRO 1972. 6 DUVAL 1975. 7 SZABÓ-PETRES 1992. 8 PETRES - SZABÓ 1986. 9 DE NAVARRO 1972, 23, 3. ábra 3. 1

0 DUVAL 1975, I. ábra; SZABÓ - PETRES 1992, 79, 1. ábra. " DE NAVARRO 1972, 217-218; SZABÓ-PETRES 1992, 32, 17. ábra. 1

2SZABÓ- PETRES 1992, 25-28. 1

3 DE NAVARRO 1972, 28, 8. ábra 3. 7