Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Kollarits Krisztina: „Tormay Cécile-nek igaz rokonérzéssel Babits Mihály". Adalékok Babits Mihály és Tormay Cécile kapcsolatához

november 16-án a Budapestre bevonuló Horthyt a magyar asszonyok nevében ő üdvözölte a Parlament előtt, s a kormányzóhoz való hűsége töretlen maradt mindvégig. A MANSZ hamarosan az ország legnagyobb létszámú női szervezetévé nőtte ki magát, egyes források szerint a tagok száma elérte az 1.000.000 főt is.

17 1920-as választásoknál Politikai Kiskáté]ukban a keresztény és nemzeti pártok támogatására szólította fel az asszonyokat, komoly segítséget nyújtva Bethlen politikájának, de emellett karitatív, kulturális és külpolitikai tevékenységet is folytattak.

1

8 Tormay. 1920-2l-ben jelentette meg Bujdosó könyvét, melyben 1918-19-es tapasztalatait örökítette meg, majd 1922-ben elvállalta Klebelsberg felkérésére egy újonnan indítandó irodalmi folyóirat, a Napkelet főszerkesztői állását. Ebben a minőségében kereste meg többször is Babits Mihályt, és igyekezett megnyerni a Napkelet munkatársául. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének miskolci rendezvényén készült felvétel. 1

7 A MANSZ taglétszáma az 1931-ben kiadott Magyar Asszonyok Lexikona szerint 1.000.000 fő, 550 vidéki fiókkal. Az 1936-os Statisztikai Közlemények szerint viszont csak 490.000 tagja volt 1932-ben. (DOBROVITS, 1936.) A különbség nyilván abból adódik, hogy a MANSZ-hoz csatlakozott több katolikus és protestáns szervezet is az újonnan alapult csoportokon kívül. A statisztikai hivatal nyilván csak ez utóbbiak létszámát vette alapul. 1

8 A MANSZ 1921 -es első kongresszusán Tormay Cécile például a legfontosabb feladatok között említette a munkásnők sorsának javítását, munkásbiztosítók létrehozatalát, a gyermekhalandóság csökkentését, nemzeti szellemű iskolai nevelést, keresztény sajtót, a női választójog védelmét. A kulturális bizottság szövőtelepeket létesítettek a magyar háziipar fejlesztésére, kiállításokat szerveztek itthon és külföldön. Magyar Boltot nyitottak a Vigadó épületében, vasárnapi oktatást tartottak és népnaptárt adtak ki a falusi asszonyoknak, vetítéseket és előadásokat tartottak a tanyákon és a barakklakók között, szónokiskolát szerveztek az egyetemistanőknek. A jótékonysági bizottság feladata volt többek között a vagonlakók és a tömeglakások lakóinak látogatása, az Amerikai és Svéd Vöröskereszt adományainak szétosztása, hazatérő hadifoglyok fogadása, a 600 férőhelyes Horthy Miklós Kollégium és a Sarolta Leányotthon támogatása. Sokat tettek a gyermekvédelem terén is: többek között napköziotthonok, tanyai internátusok fenntartása, tanszersegély, babakelengye kiosztása révén. A külügyi bizottság fő feladata a külföld informálása volt a Magyarországot ért igazságtalanságokról: a külföldi asszonyok megnyerésére törekedtek személyes utazások, vendégfogadás, levelezés, külföldi lapokba írt cikkek segítségével. 1920-ban jelent meg angolul és franciául Geöcze Sarolta - Ritoók Emma Magyarország problémája című könyvecskéje, melynek célja az volt, hogy röviden tájékoztassa a külföldi közvéleményt Magyarország történelméről, kultúrájáról, a nemzetiségiek helyzetéről, a közelmúlt eseményeiről, s egyben cáfolja a román, csehszlovák és szerb statisztikákat. Tormay Bujdosó könyvének szintén nem titkolt feladata volt a külföld tájékoztatása. A MANSZ tagjai árusították a trianoni levelezőlapokat is, melynek alapötlete ifj. Emich Gusztáv nevéhez fűződik. 442